Vonzó, hangulatos

2021.04.18. 16:00

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának negyede Miskolcon él

Ki gondolta volna, hogy Miskolc villámgyorsan levetkőzi a második világháború előtt kényszerűen kialakult, majd a szocializmus évtizedeiben tovább erőltetett „acélváros” jellegét, és ma már inkább zöld és kultúrában, polgári értékeiben is erős vonásokkal jelenik meg a hazai nagyvárosok között? Az alig több mint két évtized alatt lezajlott változás meglepően vonzó, jó hangulatú, sok látnivalót kínáló várossá tette Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyét, amely mára maga mögött hagyta az egykori vasgyártás rozsdás emlékeit.

Osváth Sarolta

Miskolc a legnagyobb zöldfelülettel rendelkező városaink egyike

Fotó: Osváth Sarolta

Ideje leszámolni korábbi előítéleteinkkel, hogy Miskolc egy füstös, szürke, unalmas iparváros, és érdemes megismerkedni azzal a gyönyörű fekvésű, ősidők óta lakott településsel, amely a Bükk-vidék keleti részén, hazánk egyik kivételes szépségű helyén, hegyek karéjában, a Bükk és az Alföld találkozásánál, a Szinva, a Hejő és a Sajó folyók völgyében fekszik. Régészeti leletek tanúsítják, hogy földrajzi elhelyezkedése már a paleolit korban, úgy hetvenezer évvel ezelőtt is vonzó lakhellyé tette az ember számára. Miskolc nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legrégebbi lakott területe is, első ismert lakói kelták voltak.

Nevét a honfoglalás idején a Miskóc nemzetségről kapta, amely Anonymus, az első magyar történetíró szerint a megyét birtokló Bors nemzetség egyik ága volt. A város rendkívül gazdag történetében fontos szerepe volt annak, hogy Nagy Lajos király 1365-ben mezővárossá és a koronauradalom részévé nyilvánította, így egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. Miskolcnak volt miből táplálkoznia, amikor főnixmadárként a megújulás útjára lépett.

Miskolc a legnagyobb zöldfelülettel rendelkező városaink egyike
Fotó: Osváth Sarolta

Jelenleg Borsod-Abaúj-­Zemplén megye lakosságának negyede Miskolcon él, az agglomerációval együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb város az országban. Nagy hírű egyeteme köré méltán szerveződik a térség tudományos kutató-fejlesztő központja. Ugyanakkor a legnagyobb zöldfelülettel rendelkező városaink egyike, az első magyar mintavárosa a Green City mozgalomnak. De a turista-látnivalók tekintetében is versenyképes: belvárosa egyszerűen gyönyörű, a régi, műemlék épületek zömét korhűen felújították, életre keltek a Miskolcra jellemző átjáróházak és -udvarok, amelyek egyedi hangulatot kölcsönöznek a labirintusszerű egykori városmagnak.

Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész Széchenyi Istvánt ábrázoló szobra a Városház téren áll Fotó: Osváth Sarolta

A város egyik büszkesége a főutcán található Miskolci Nemzeti Színház, amely az ország első, magyar nyelven játszó kőszínháza volt. A város a komolyzene egyik hazai fellegvára.

A város folyója a mediterrán atmoszférát sugalló, lágyan csobogó Szinva, egyik romantikus helyszíne a Szerelmesek hídja, amelyet hűséglakatok százai ékesítenek. Innen indul az Avasra vezető út, a város jelképévé vált, 234 méter magas csúcson lévő tévé­torony szinte a város közepén magasodik.

A hegyoldalban található a csaknem ezer pincéből álló régi vigalmi negyed, a szintén újra életre kelt avasi Borváros.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!