A badacsonyi kertben lehet megtekinteni a legtöbb fenyőfajtát az országban

Az értékes mikroklíma, az arborétum varázslatos miliője könnyen kizökkenti az embert a szürke hétköznapok monotonitásából. Az északi széltől védett, déli lejtésű Kisörsi-hegy oldalában együtt lélegezhetünk a különleges cédrusokkal, az őspark megnyugtató atmoszférájában pedig otthonosan érezhetjük magunkat.

A lehetőséget, hogy akár egy pohár borral a kezünkben a százéves fák alatt elidőzve a balatoni látképben gyönyörködjünk, vétek kihagyni.

Az otthonosság érzéséről a leghitelesebb személyt, a birtok tulajdonosát, Folly Rékát kérdeztük. Mondhatjuk, ő ide mindennap hazajár. Réka története különös, hiszen orvosból lett az arborétum vezetője, ám mégsem rendhagyó. Ha a családi vonalat tekintjük: a ritka és egzotikus fákkal és cserjékkel övezett kert alapítója a dédnagypapa, Folly Gyula, aki Pécsett a Zsolnay gyár dolgozóinak az orvosa volt. Rékával a családi örökség történetéről és a már általa vezetett arborétum fejlődéséről is beszélgettünk.

A családi örökség

- A dédnagypapa orvosi hivatása mellett rajongott a növényekért, minden érdekelte a botanikával kapcsolatban. Nyugat-európai, amerikai, de főként holland faiskolákból egzótákat hozatott, hogy aztán a Kisörsi-hegy oldalába telepítse a nálunk nem őshonos növényeket. A fennmaradt feljegyzésekből kiderült, hogy 1905-ben az ültetéshez szükséges vizet még faedényekben, szamárháton szállították és hordták fel a Balatonból. A dédpapa halála és az első világháború azonban félbeszakította a telepítést – kezdte a családi történetet Réka.

A két világháború között nagypapájának családja – az édesapa iránti tiszteletből – igyekezett megőrizni a kis ékszerdoboznak tekintett családi örökséget. 1950-ben a birtok egy része mégis állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került. Majd 1953-ban az alapító fia, Réka nagypapája, Folly Gyula közgazdász újra megkezdte az egzóták betelepítését.

- A nagypapa örökségét az édesapám, Folly Gyula agrármérnök vitte tovább. Az állami gazdaságtól átvett területeken a szőlőtelepítést már ő végezte, illetve ’81-ben nyugat-európai gyűjtőútjáról több mint száz új növényfajjal érkezett haza. Rengeteg időt és munkát fektetett az arborétum fejlesztésébe, fáradságot nem kímélve, s munkája gyümölcse beérett. Kitartásának is köszönhetően visszavásárolta az államosítás miatt elvesztett területeket.

Magyarországon egyedüliként családunknak sikerült megőriznie, gondoznia, fejlesztenie az 1905-ben dédnagyapánk által alapított kertet. Később, ahogy az évek mentek, édesapám érezte, hogy szükség volna segítségre a folytatáshoz. A kérésére úgy döntöttünk a férjemmel közösen, hogy pesti életünket hátrahagyva, a gyermekeinkkel hazaköltözünk Badacsonyba. Én akkor már fogorvosként praktizáltam, még édesapám halála után is egy darabig úgy dolgoztam, hogy vezetőként az arborétummal kapcsolatos ügyeket intéztem, de emellett fogorvosi pályámat is folytattam – mondta a birtok tulajdonosa.

Réka elmesélte, hogy szerette a fogorvoslást, de két évvel ezelőtt döntenie kellett, mert az arborétum teljes embert kívánt. Azóta szívvel-lélekkel azon dolgozik segítő társával, közgazdász férjével közösen, hogy megőrizve ugyan, de mégis friss szellemben, folyamatos fejlesztésekkel egyre szebb és virágzóbb – a szó átvitt értelmében is – legyen a családi arborétum.

- Száztíz év elteltével először én vagyok, aki teljesen a birtoknak szenteli magát. A történet most érett meg arra, hogy ilyen erős elkötelezettséggel forduljon felé valaki, aki én lettem – állapította meg csillogó szemmel Réka.

Állítását tényszerű adatokkal is alátámasztotta. Húszezer látogatója volt a birtoknak tavaly. Három évvel ezelőtt egy nagyszabású fejlesztésnek köszönhetően játszóteret építettek, kilátót, új sétaútvonalakat. Az iskolák számára regisztráció ellenében térítésmentes látogatást biztosítanak az arborétumba. Ékes bizonyítékként, hogy több mint jól végzik dolgukat, elnyerték a tavalyi év ökoturisztikai tanösvénye címet.

A fenyők birodalma

A különleges kert és terület érdekessége, hogy öt hektáron a legtöbb fenyőfajtát az országban itt lehet megtekinteni. Az elmúlt néhány év alatt mintegy száz új növényfajjal bővült a kert. A birtok több lábon áll, hiszen további öt hektáron szőlőültetvény van. Borászatuk virágzik, kedvelt és díjazott boraik vannak.

- Nagy kihívást jelentett az elején, hogy a kerten túl még a borászati résszel is foglalkozzak. Természetesen szakképzett borász készíti a bort, de a folyamatokat, az egész rendszer mechanizmusát meg kellett ismernem ahhoz, hogy irányítani tudjam mindkét vonalat, ezek ugyanis egymást kiegészítve, teljes szimbiózisban léteznek.

Borászat

Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai borfogyasztás kultúráját mi is erősíthetjük, az pedig, hogy ehhez egy ilyen környezet párosul, egyértelműen felteszi az i betűre azt a bizonyos pontot. Itt szinte napról napra a lehetőségek tárháza bontakozik ki, ami számunkra is új utakat jelöl ki. A hely miliőjéből adódóan közkedvelt a házasulandók között, sokan nálunk tartják menyegzőjüket.

Így egy romantikus szertartást a gasztronómia vonalán általunk kijelölt úttal teszünk teljessé. Szerencsére boraink egyrészt a képzett szakértőknek, másrészt az egyedi mikroklímának, a termőhely adta kedvező, mészköves és vörös permi homokkő talajnak köszönhetően kedveltek a vendégek között. Évente körülbelül negyvenezer palack készül, így a tél végére a borkóstolóinknál már szükséges redukálni a kínált tételsort, mert addigra elfogynak. Repertoárunkban széles a választék.

Amiben úttörőnek érezhetjük magunkat, az a budai zöld fehérborunk, amelyet a szakértői bírálócsoport is egyöntetűen elismert, a pincénk első kedvelt bora volt, mely a mai napig birtokolja rangos helyét. Néhány éve természetes alapanyagokból szörpöket is készítünk, többek között olyan különlegeséget, mint például a fenyőrügyszörp.

Továbbá több olyan zenei rendezvénnyel is kiegészült eseményt tartunk az évben, amikor nyitott kapuk várják a látogatókat, így a kulturális program mellett sort keríthetnek az arborétum felfedezésére is – fejtette ki gondolatait a negyedik generációs tulajdonos, a családban az első női arborétumvezető, aki büszke a döntésre, hogy mertek nagyot álmodni és továbbvinni, amit az elődeik értékként hátrahagytak számukra.

Legjobb tudásuk szerint azon dolgoznak – mondja többes számban az egész dolgozói gárdára is értve -, hogy minél hosszabb és tartalmasabban eltöltött minőségi időt tudjanak itt megélni a látogatók, örömet okozva ezzel maguknak és másoknak.