Albánia természeti kincsekben gazdag, sok egyedi adottsággal

Kemény és vad vidék, ahol a természet és a kegyetlen történelem az embereket is bizalmatlanná tette az idegenekkel szemben – hallhattuk a legjellemzőbb véleményt a XX. századi albániai körülményekről. Amikor a '90-es évek elején először jártam az országban, még furcsa és bizony félelmetes volt a rossz utak mentén a rengeteg bunker látványa, a tiranai utcákon gépfegyveres járókelőkbe ütközni, vagy az esti órákban a rendszeres áramszünetek miatt sötétben ülni. Mindezzel együtt járt az üzletek hihetetlenül szegényes kínálata és a bankrendszer hiánya. Mindez mára összehasonlíthatatlanul megváltozott, működnek a szolgáltatások, a korábbiakhoz képest árubőség van, és már nemcsak a külföldön dolgozó albán vendégmunkások által hazavitt kizárólag fekete Mercedesek, hanem egyéb világmárkák is megjelentek a közlekedésben.

A főváros, Tirana az ország közepén, az Adriai-tengertől 58 kilométerre található. Hagyományosan muzulmán település, ahol az agglomerációval együtt több mint nyolcszázezren élnek. Ma már egyre inkább hasonlít az európai nagyvárosokhoz, az emberek nyitottak, barátságosak és vendégszeretők. Többet tudnak rólunk, mint gondolnánk. Tanítják az iskolákban, hogy a török hódítás elleni harcban az albán állam alapítója, Kasztrióta György, azaz Szkander bég és Hunyadi János nemcsak kortársak, hanem bajtársak is voltak. A magyar kapcsolatok a későbbi századokban is fennálltak, az első világháború után függetlenné vált Albánia első elnöke, Amet Zogu, akit 1928-ban királlyá koronáztak, Apponyi Geraldine magyar grófnőt vette feleségül, aki albán királyné lett.

A főváros legtöbb látnivalója a központban, a Szkander bég téren, illetve közelében található. Különösen szép az 1789-1821 között épült Et'hem Bey-mecset, ennek közelében látható az 1821-1830 között emelt Óratorony, valamint Kapllan pasa türbéje, amely 1820-ban épült. A tér közepén magasodik Szkander bég lovas szobra, Odishe Paskali munkája (1968). A teret körbeveszik a kormányzati épületek, itt található a Nemzeti Könyvtár és a Nemzeti Történeti Múzeum, amelynek érdekessége a szocialista realizmus stílusára jellemző mozaikos homlokzat. Tirana keresztény templomai közül említésre méltó az ortodox Szent Prokop-templom, valamint a katolikus Szűz Mária-templom, amelyet Ferenc József építtetett és 1865- ben szentelték fel.

A római katolikus Szent Pál-főszékesegyház, amely Albánia legnagyobb temploma, 2001-ben épült fel. A szentté avatott Teréz anya is albán származású volt, életét és munkásságát múzeum mutatja be a Durres nevű városban.

Albánia természeti kincsekben gazdag, rendkívül sok egyedi adottsággal rendelkező ország. Két részre osztható, keleti felén a Magas-Albánia, a Dinári-hegység 70-120 kilométeres szélességben nehezen járható, festői és vad hegyei helyezkednek el. A másik, északi és középső országrész Alacsony-Albánia. A 20-50 kilométer széles tengerpart észak-déli irányban 360 kilométer, az Adriai- és a Jón-tengerre jellemző mediterrán éghajlattal, fehér homokos és enyhén kavicsos partszakaszokkal. Az „albán Riviéra” már szerepel a világ kedvelt üdülőhelyei között.