A Cserhát az esztendő minden szakában hívogatja a turistákat

A Cserhát az Északi-középhegység tájegysége, Cserháti-hegységnek is mondják. Míg a két szomszédos hegység, a Börzsöny és a Mátra jórészt vulkanikus eredetű, a Cserhát üledékes kőzetből áll. 

Felsőtoldon találtunk szállást, innen alig 40 perc séta volt az Isten tenyere, más néven Kéz-kilátó. Igazi természetközeli építmény, ötletes megoldás a fából összerakott konstrukció, ahonnan rálátni a környező hegyvonulatokra. A kilátó fiatal, 2020-ban avatta fel a Farkaskútvölgy Hagyományőrző és Lótenyésztő Sportegyesület, egyébként Csíkszentmihályi Benjámin építész munkája. 

Természetesen nincsen cserháti kirándulás Hollókő meglátogatása nélkül. Palócföld világhírű, UNESCO világörökség-listás települését szinte mindenki ismeri. Bájos volt nyáron a kihalt utcákon szinte egyedüli turistaként motorosruhában bolyongani az „élő faluban”. Másodszor október közepén jártunk ott egy hétvégén, s bár reggel az elsők között parkoltunk le, két óra múlva már alig volt üres kocsibeálló. Innen indultunk a jelenleg felújítás alatt álló várhoz, tervezett nyitás 2022 őszén lesz. Először egy 1301-es oklevél említi a sziklaszirten álló erődítményt Castrum Hollokew néven, a Kacsics nemzetségnek köszönhetjük létét, s bár az utolsó kétszáz évben kövei beépültek a falu házaiba, Nógrád legépebb formában fennmaradt vára. Bizonyára látványnak sem utolsó, amikor történelemórán vagy egy ostromjátékon jutunk az erődítménybe. 

A vár közelében a forrásnál kialakított népfürdőt néztük meg. Utána a kertek alatt a tanösvényen sétáltunk végig, majd elértünk Hollókő központjába, ahol a kialakított domb tetején áll a takaros, fatornyos, 1889-ben épített zsindelyes templom. Közel négyszázan laknak a településen, az ófaluban 67 védett épületet találunk, köztük a postamúzeumot, a babamúzeumot és a falumúzeumot. Kellemes időutazás a földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak között a séta, s a faragással díszített faoszlopos tornácok is a házak jellegzetességei. 

Hollókő után a bujáki vár romjait látogattuk meg, igazi vadregényes, bokrokkal és fákkal benőtt hegycsúcs. A naplementét már a Sasbérci- kilátóból, a felújított erdészházból csodáltuk. A legmagasabb ponton, 466 méteren járunk, az egész környék belátható tiszta időben, sőt még a Tátra is megmutatja magát. A tornyot a múlt század elején Pappenheim Szigfrid gróf építtette felesége kérésére. A földszinten lakott annak idején a gróf erdésze a családjával, az emeleten vadászok szálltak meg. 

Cserháti túránkat a szomszéd település, Garáb látoga­tásával zártuk. Ez a vidék egyik legszebb, legmagasabban fekvő faluja, alig negyven lakóval. Itt található a világ legnagyobb hangtála a Mahayana Buddhista Egyház egzotikus parkjában. A komplexumban egyébként megszállni is lehet.