Frissen Zalából

2021.05.16. 11:30

A dél-zalai település különleges ékköve a Kistolmácsi-víztározó

Nagykanizsától nyugatra, Letenyétől hét kilométerre északra terül el a Béci-patak völgyében Kistolmács. A települést minden oldalról erdők határolják, az érintetlen természetet kedvelők az év minden szakában nyugalomra lelhetnek a környéken sétálva.

Benedek Bálint

Fotós: Szakony Attila

Fotós: Szakony Attila

A dél-zalai település egyik ékköve, a Kistolmácsi-víztározó csodálatos környezetben, könnyen megközelíthető helyen várja az érdeklődőket Bázakerettye és Letenye között. A 11,2 hektár nagyságú, völgyzáró gátas tározót a Zalaerdő Zrt. jogelődje, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság létesítette 1989-ben. A tó kialakulása az 1980-as évek közepére nyúlik vissza, amikor olaj- és szénhidrogén-kutatás során, egy geológiai robbantás következtében nagy vízhozamú forrás tört a felszínre, amely a Béci-patakkal együtt azóta is táplálja a tározót. A vízterület kedvező fekvésű, a település belterületéig nyúlik déli irányban. A családdal érkezők kényelmét büfé, kiépített szabadstrand és szabadtéri játékok szolgálják.

A tó az év minden szakában kitűnő célpont
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

A tó változatos halállománya élménydús horgászatot tesz lehetővé, melyre napi és heti területi jegy birtokában a tározó mindkét oldalán lehetőség van. A ragadozó halfajok közül balin, csuka és fogassüllő, míg a békés halak közül compó, ponty és keszegfajok fogására van esély. Nagy mennyiségben telepített halfaj a méretes, háromnyaras ponty. A keszegfélék szaporodóképes populációt alkotva megalapozzák a ragadozó halak táplálékát, valamint a horgászok fogási zsákmányának egy részét is képezik. A 2008-ban befejezett tórekonstrukciós munkákat követően a ragadozóhal-állomány kialakítása és növelése céljából éves rendszerességgel előnevelt ivadékok telepítését is elvégzik a szakemberek. A víztározó csúcsragadozója a nyílt vízi élettér miatt a süllő és a balin, de a part mentén megtelepedő vízi növényzet, valamint az erdővel határos nyugati oldalon a belógó bokrok a csuka számára is kedvezők.

A Lenti és Kistolmács között, bükk- és tölgyerdők mentén kanyargó Csömödéri Állami Erdei Vasút végállomása a tározó északi végénél található, ahol a Kistolmácsi Erdei Lak várja a több napra érkező vendégeket, horgászokat.

A település egyik újabb, modern kori emlékműve az elhunyt motorosoknak állít emléket
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

A kistolmácsi önkormányzat által üzemeltetett internetes honlap tanúsága szerint a községről az 1200-as évekből maradt fenn dokumentum, 1235-től ismeretes mint Tolmach. Ekkortól a település a lendvai Bánfi család tulajdonába került. A századok viharában elnéptelenedett, a következő említés szerint 1524-ben a helység telkeinek több mint a fele elhagyatott volt. Tolmács magyar falu lett, 1703-ban két, majd 75 évvel később már 286 család lakta a települést. A 17. századból fennmaradt néhány műemlékvédelmi jellegű ház, kápolna, szobrok és keresztek. A község 1848 előtt úrbéres jelleget öltött, az Esterházyak uralták a település környéki erdőrengeteget. A helység neve 1908-tól lett Kistolmács, amely ekkor már a Letenyei járáshoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a világháborúkban 18 személy vesztette életét. A hősök tiszteletére 1992-ben emlékművet avattak. Kistolmácson 1938-ban épült fel a Kisboldogasszony-kápolna.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!