Száztíz éve változatlan arculattal várja a látogatókat az élő múzeumfalu, Hollókő

A település nevének eredete is mesébe illő. A legenda szerint Kacsics András elrabolta a szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és bezárta az épülő vár egyik szobájába. A kőművesek napközben felrakott kövei reggelre mindig eltűntek. Történt ugyanis, hogy az asszony boszorkány dajkája szövetségre lépett az ördöggel, közbenjárására az ördögfiak éjjelente hollók képében elhordták a köveket mindaddig, míg az asszony ki nem szabadult. Egy másik feltevés szerint az ördögfiak az erődítményt lebontva szabadították ki az asszonyt, a kövekből egy közeli sziklán új várat raktak, így „épült” Hollókő. A települést először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.

Az ófalu 67 védett házát 1987 óta az UNESCO is jegyzi, hazánkból elsőként került fel a világ legértékesebb örökségeit felsoroló listára. Mesebeli, fehérre meszelt, tornácos, kontyolt kis parasztházak, hangulatos utcácskák, díszes viselet, ízes palóc tájszólás.

Mondják, nem lehet úgy hollókői valaki, hogy ne lenne népviselete. Kedves hagyomány, hogy az itt született kisgyermekek egyéves korukban megkapják első népviseleti öltözéküket, s ebben viszik őket Úr napján a körmenetre. Élő múzeumfalu, nem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig lakott és élettel teli. Több alkalommal pusztított itt tűzvész, a házakat fából, vályogból építették, könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, az 1909. évi tűzvészben a házak nagy része leégett. Ezt követően a házakat kőalapra emelték, cserépzsindellyel fedték, megőrizve az ősi palóc népi építészeti stílus jegyeit.

1911-ben nyerte el mai egységes, egyedi arculatát, mely immár száztíz éve szinte teljesen változatlan. A műemléki védelem alatt álló házak legnagyobb része ma az idegenforgalmat szolgálja, melyekben kiállításokat láthatunk, kézműves foglalkozásokon vehetünk részt korhű körülmények között, lehet korongozni, gyertyát önteni, kékfestőzni, szőni, csuhébabát készíteni. Némelyik vendéglátóhelyként funkcionál, belekóstolhatunk a palóc konyha remekeibe. A postamúzeumban korabeli tárgyak, fotók mellett Mikszáth és Madách leveleit is megtaláljuk.

A babamúzeum nagyszabású gyűjteményében mintegy kétszáz, népviseletbe öltöztetett porcelánbabát láthatunk. A Guzsalyas-házban a látogatók a palóc népviselettel ismerkedhetnek. Az 1889-ben, közadakozásból épült római katolikus templom fazsindelyes, fából ácsolt tornya egyetlen szög felhasználása nélkül készült, Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Az Oskolamester háza pedig iskolamúzeum.

A 400 méter magas sziklán álló várból – amely felülnézetből egy csigaházat formáz – csodálatos panoráma nyílik a cserháti tájra. A várban található panoptikum egy 13. századi életképet jelenít meg, a fegyverteremben pedig 11-16. századi fegyverek láthatók.

A Hollókőre látogatóknak biztosan különleges hangulatban és élményekben lehet részük.