Utazó

2020.12.06. 07:00

Nagyvárad: szecessziós palota, barokk bazilika

A „Körös-parti Párizs” – írta Nagyváradról Ady Endre, s nem kell különösebben költői léleknek lenni ahhoz, hogy ezzel a megállapítással ma is egyetértsünk. Szent László püspöki székhelye, a Partium és a romániai Bihar megye központja, a régió legnagyobb városa magával ragadó atmoszférával bír, amelyet ma is meghatároz a magyar történelem, a kultúra és az építészet nagyjainak szelleme.

OS

A város első kőszínháza 1900-ban épült fel, közvetlenül a szomszédságában található a legendás Hotel Astoria. A székesegyház (képünkön) Románia legnagyobb barokk temploma, középső hajója 70 méter hosszú, falait márvány borítja, hatalmas orgonáját Mária Terézia ajándékozta a püspökségnek Fotó: a szerző

Igazi európai város – ez az első, ami most Nagyváradra érkezve eszünkbe jut. Aki nem jár gyakran erre, bizony meglepődik a változáson, amely az utóbbi évtizedben végbement a magyar határhoz legközelebb eső történelmi városban. Eredeti pompájukban tündökölnek a színes szeceszsziós paloták, amelyekből 77 dicséri a híres magyar szecessziós építészek fantáziadús művészetét.

A város első kőszínháza 1900-ban épült fel, közvetlenül a szomszédságában található a legendás Hotel Astoria. A székesegyház (képünkön) Románia legnagyobb barokk temploma, középső hajója 70 méter hosszú, falait márvány borítja, hatalmas orgonáját Mária Terézia ajándékozta a püspökségnek Fotó: a szerző

Hihetetlen élmény végigsétálni a modern, színvonalas üzletekkel tarkított belvárosi utcákon, ahol egymást érik a felújított épületremekek. A belváros ékköve a Fő tér, ennek egyik sarkán áll a Nagyvárad szimbólumának számító Fekete Sas Palota, Komor Marcell és Jakab Dezső alkotása. Az egyedi épületegyüttest a magyar szecesszió legismertebb építészpárosa annak a kétszáz éves Sas Fogadónak a helyére tervezte, melynek nagytermében az első magyar nyelvű színielőadást tartották 1798. augusztus 26-án. Ez alapozta meg Nagyvárad későbbi magas színvonalú színházi életét, olyan színészlegendákkal, mint Blaha Lujza, Horváth Ede és Jászai Mari.

A város első kőszínháza 1900-ban épült, igazgatója Szigligeti Ede volt, akinek később a nevét is viselte. Közvetlenül a szomszédságában található a szintén legendás Hotel Astoria, első emeleti lakosztálya az itt alkotó Ady Endre és Léda szerelmi találkozóhelye is volt. Bármerre fordulunk a városban, neves magyar művészek, tudósok, politikusok nyomában járunk.

Nagyvárad története azonban ennél sokkal hosszabb időutazásra csábít: a várban tett látogatás egészen a 11. századba repít vissza. Az államalapításkor földvár állott azon a helyen, ahol I. (Szent) László 1083–1095 között prépostsági monostort, majd püspökséget alapított. A vár a történelem viharaiban többször szinte megsemmisült, feltárásához a föld mélyrétegeit kutatják a régészek. A fáradhatatlan munkájuknak köszönhetően előkerült több évszázados freskórészleteket és gótikus alapfalakat érdekes kiállítás mutatja be. A nagyváradi püspöki székesegyház eredetijének építése is Szent László idejében kezdődött meg, de elkészültét nem érte meg. A gazdagon díszített barokk bazilikát a tatár- és a törökdúlás, majd egy földrengés után a 18. században építették újjá. Ez Románia legnagyobb barokk temploma, középső hajója 70 méter hoszszú, falait márvány borítja, hatalmas orgonáját Mária Terézia ajándékozta a püspökségnek.

A székesegyház mellett helyezkedik el a szintén barokk püspöki palota és a kanonoksor. Szent László 60 centiméter magas aranyozott ezüst mellszoborhermáját az ereklyével – a király koponyájának egy darabjával – az egyház múzeumában őrzik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!