HORI TITKAI

2020.10.18. 07:00

A pápai múmia – Nem volt ritka, hogy egy koporsóba később más is temetkezett

Pápa város rendkívül jelentős turisztikai kincse a több ezer éves szarkofág és múmia. A helyi református múzeum impozáns egyiptomi műtárgyához hasonló látványosság hazánkban csak a fővárosi Szépművészeti, valamint a debreceni Déri Múzeumban található.

Laskovics Márió / Napló

Hori díszes, ókori koporsójában egy később élt férfi múmiája fekszik

Forrás: Napló

Fotó: Laskovics Márió

Az óegyiptomi koporsó és múmia a Pápai Református Gyűjtemények intézményeként működő Pannonia Reformata Múzeum különlegessége, világviszonylatban is kuriózumnak számító látnivalója. Hasonló, egyedi ikonográfiával díszített egyiptomi szarkofág a Vatikáni Múzeumban, berlini, illetve koppenhágai gyűjteményekben látható.

Hori festett, több mint 3000 éves koporsója és a benne fekvő több száz évvel később készült múmia akhmimi ásatásokból került napfényre, majd Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozta egykori iskolájának. A kairói osztrák-magyar konzulátuson keresztül 1884 augusztusában érkezett meg a pápai református kollégiumba, és a régiségtár szinte egyetlen darabjaként átvészelte a II. világháború és az azt követő nehéz évek viszontagságait.

Hori díszes, ókori koporsójában egy később élt férfi múmiája fekszik
Fotó: Laskovics Márió / Napló

Hori, a koporsó egykori készíttetője és tulajdonosa, Ízisz és Horsziésze papja volt Akhmim templomában. A rajta lévő ábrázolások elemzése szerint a szarkofág a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, későbbi vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a koporsóban nem Hori múmiája nyugszik. Az aranyozott maszk és a gondosan felrakott vászon bandázs egy, a XXII-XXX. dinasztiák korából (Kr.e. 945-342) származó, középkorú férfi tetemét rejti.

Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumvezetőtől megtudtuk, az 5-600 évnyi eltérés azért nem von le az értékéből, mert mindegyik az ókorban készült. Egyáltalán nem volt ritka és morbid dolog, hogy egy koporsóba később más is temetkezett. Nagy valószínűség szerint ez esetben a műkincskereskedő, aki eladta, párosította össze a koporsót a múmiával.

A pinceszinti kiállítótérbe lépve térképes földrajzi elhelyezés, időrendi tábla, az akhmimi sziklasír fotója, valamint az egyiptomi sírfeltárásokról készült archív felvétel fogadja a látogatót. A belső teremben a koporsó és a múmia mellett az egyiptomi halotti kultusszal és Horival kapcsolatban információkat, illetve a szarkofág rajzolata alapján a Szépművészeti Múzeumtól tudatosan válogatott és kölcsönzött műtárgyakat találunk.

A kép előterében a két digitális érintőképernyő, a háttérben pedig a CT-felvételek és a háromdimenziós arcmodell Fotó: Laskovics Márió / Napló

A régmúlt megidézése mellett jelen van a modern technika, ami lehetővé tette a múmia vizsgálatát, CT-felvételek készítését, miáltal megtekinthető a mintegy 2500 éve élt férfi arcának rekonstrukciója is, ami háromdimenziós modell formájában néz velünk szembe. A letűnt fáraókori temetkezési sírhelyekkel szemben, éles kontrasztban mai felvételek peregnek.

Szó van a hieroglif írás megfejtésétől számított egyiptológia tudományág születéséről, továbbá helyett kapott két digitális érintőképernyő, melyeken piramis alapú memoriterrel az istenekről és az amulettekről, valamint egyiptomi kirakóssal a balzsamozásról játszva tanulhatunk.

A pápai múzeum nagy hangsúlyt fektet a műtárgy- és élményközpontú ismeretszerzésre. Négyféle, több iskolai tantárgyhoz kapcsolható múzeumpedagógiai foglalkozást kínálnak diákcsoportok számára az egyiptomi kiállításban, ami csak tárlatvezetéssel látogatható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!