Utazó

2016.01.27. 14:45

Igazi gyöngyszem a bunkerekkel és kiváló borokkal övezett Mura-régió

Sokszor hajlamos arra az ember, hogy a körülötte lévő szép dolgokat ne vegye észre, hiszen nap mint nap látja őket.

Mikó-Baráth György

Úgy gondolhatjuk, már nem tud újat mutatni a terület, hiszen már minden rögöt ismerünk rajta. Sokan vélekedhetnek így szülővárosukról, szülőfalujukról vagy éppen Zala megyéről. Bizonyára ők is nagyon meglepődnének, ha egyszer ellátogatnának a szlovén-horvát-magyar hármas határ területére, Dél-Zalába, a Mura régió területére. Az idegenvezetőnk ezen a „kulturális kiránduláson" a vörcsöki (Csörnyeföld településhez tartozó) hegyen turizmussal foglalkozó borász, Pál Zoltán volt.

Beszélgetésünk során megtudtuk, hogy feljegyzések szerint ez a terület egyszer már híres volt borairól, hiszen az 1900-as évek elején a budai várban Vörcsöki-hegyi borozó működött. S a környékről származó néprajzkutató, Gönczi Ferenc leírásaiban is szerepel, hogy a környék borainak zamata az egri borokéval vetekszik! De ahhoz, hogy ne csak a múlt, de a jövő is ilyen fényes legyen, többek kitartó munkája kellett. Pál Zoltán itt egyértelműen kiemeli a nemrégiben elhunyt kiváló borász, dr. Bussay László munkáját. S az ő példamutatásának hála a környékbeli szőlősgazdák összefogtak. Közös munkájuk egyik legfontosabb része volt, hogy 1998-ban sikerült elérni, hogy a Mura régió legyen az ország 22. borvidéke. Pál Zoltán szerint „a legnagyobb problémánk még a mai napig is az, hogy ennek a területnek nincs egy igazi „brand"-je, ami mögé beállhatnánk. Hiszen, ahhoz mindenki tud valami fogalmat csatolni, hogy Őrség, de ez még a Mura régiónál sajnos nem mondható el."

Pedig nem csak a borok jelentik a környék egyetlen kuriózumát! Különös építményekkel találkozhatunk az itteni falvak területén. Arról a hidegháborús bunkerrendszerről van szó, mely hajdan körülbelül 630 km hosszúságban húzódott, s a III. világháborúra való felkészülés jegyében készült. Ekkor a háborús veszélyt délről, a Tito vezette Jugoszlávia felől várták az akkori vezetők. 1950-ben kezdődött meg a 15 km széles határsáv kialakítása, melynek legfajsúlyosabb eleme az erődrendszer volt. Az itteni erődítményeket, amiket a helyiek csak bunkernek hívnak, szovjet tervek alapján építették 1952-1955 között, majd 1958-ban felszámolták. Ezen épületek feltárásának is egyik élharcosa Pál Zoltán, aki elmesélte, hogy  „a falvakban ezekről mindenki tudott, csak senki sem beszélt róluk!" Az erődrendszer építményei legnagyobb számban ezen a környéken (Pákától Kerkaszentkirályig) maradtak meg.

A Mura és a Kerka folyók mentén kibontakozóban van a vízi turizmus is. Hét kikötő is épült már a környéken. Kerkaszentkirályon pedig raftingbázis is várja az érdeklődőket. Aki teheti, látogasson el a Mura régióba, hiszen a felsoroltak mellett olyan gyönyörű zalai táj várja, amit sosem lehet megunni!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!