Utazó

2010.02.03. 09:29

Palócföld kedves szíve

Ha azt mondom, világörökség, azt mondod, Hollókő. Az ismerősök körében végzett "közvélemény-kutatásunk" során szinte mindenki a nógrádi dombok között megbúvó, apró ékszerdobozfalut említette az első helyen a magyarországi világörökségi helyszínek közül.

PLT

Hollókő fatornyos temploma, a takaros házakkal szegélyezett bazaltköves utcák minden turistát jókedvre derítenek, hát még ha megtudják, hogy a környék mennyi programlehetőséget tartogat!

Merre is van Hollókő? Hát ott, ahol a holló a kövön ül. A Szécsényt Pásztóval összekötő út mentén ugyanis hatalmas szobor mutatja a járást az alig négyszáz lelket számláló kis zsákfalu felé. Az ércmadár egyben azt is hirdeti, hogy a hollókőiek odaadóan ápolják falujuk, illetve a fölötte magasodó vár eredetmondája emlékét.

A szájhagyomány szerint a Pusztavárhegyen álló földvár egykori ura, Kacsics András feleséget rabolt magának, s az épülő várába záratta. Az asszony dajkája történetesen boszorkány volt, aki nem átallott az ördöggel sem szövetkezni annak érdekében, hogy a nőt kiszabadítsa. Az ördög parancsára az ördögfiak holló képében elhordták az asszonyt körülvevő erődítmény köveit, és - becsületükre legyen mondva - egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett Hollókő vára, az alatta elterülő település pedig Hollókő.

A település neve manapság egyet jelent a régi palóc építészeti stílust híven őrző ófaluval. Talán kevesen gondolnák, hogy az 58 védett lakóház nem is oly régi: az 1909-es tűzvész után épültek, megőrizve a hagyományos formakincset. Éppen ez az egységesség adja az ófalu utánozhatatlan báját, amelyet az UNESCO 1987-ben - a hazai helyszínek közül elsőként, a budai Vár és Budapest Duna-parti látképével egyetemben - világörökségi címmel jutalmazott. (A cím nemcsak a műemlékekre, hanem a tájképileg jelentős hagyásfás legelőre és a szőlőhegyre is vonatkozik.)

A hollókőiek mindent megtesznek azért, hogy falujuk ne csupán felmuskátlizott, kiüresedett díszlet legyen. Szinte minden házikó tartogat érdekességeket: van itt Babamúzeum népviseletbe öltöztetett babákkal, tájház, Falumúzeum, de még Postamúzeum is. Az ajándékboltokban szép kézműves portékák kelletik magukat, a Nagymama kamrájának polcain a térség termelői által készített finomságok - lekvárok, szörpök, savanyúságok, aszalt gyümölcsök - sorakoznak, természetesen eladásra.

A Legendák háza panoptikum a helyi legendákról mesél, a szövőházban és a fazekasműhelyben bárki megismerkedhet a népi mesterségek műhelytitkaival. Három portán vendéglő működik, az étlapjukról nem hiányzik a palócleves, a lepcsánka és a juhtúrós sztrapacska. A sok-sok látnivaló közötti eligazodást Tourinform-iroda segíti - szintén az egyik régi házban.

Program tehát akad bőven, akár több napra elegendő is. Szálláshelyként pedig mi mást is választhatnánk, mint valamelyik hangulatosan berendezett "palóc üdülőházat", amely a falusi romantikát, a régi paraszti berendezési tárgyakat ötvözi a ma kényelmével. Nyolc ilyen porta közül választhatunk az ófaluban, de adnak ki szobákat az újfaluban is.

A szálláskínálat tehát nem túl bőséges, különösen rendezvények idején. A hagyományos húsvéti és pünkösdi fesztivál ugyanis rengeteg látogatót vonz, a várban pedig többször tartanak középkori mulatsággal színesített várjátékokat. Szerencsére Hollókő 20-30 kilométeres körzetében bőségesebb a választék, ráadásul rengeteg a látnivaló is.

A közeli Szécsény olyan kivételes műemlékekkel büszkélkedhet, mint a barokk stílusú Forgách-kastély és a gótikus termeket is őrző ferences kolostor - mindkettő érdekes kiállításokkal várja a látogatókat. Érdemes sétát tennünk a kastély alatt elterülő Borjúpást-réten is, ahol a Rákóczi-szabadságharc egyik jeles eseménye, a szécsényi országgyűlés zajlott, amelyen Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották. S ha a város egyik fontos kereszteződésében álló tűztornyot ferdének látjuk, az nem érzéki csalódás: az 1944-es bombázások következményeként dőlt meg a függőlegeshez képest három fokkal. Napjainkban tűzoltó-történeti gyűjteménynek ad otthont.

A Szécsény melletti Varsány és Rimóc falvakat színpompás népviseletük tette híressé, amelyet meg is csodálhatunk a tájházakban. Aki szeretne átfogó képet kapni a palócok népi kultúrájáról, hétköznapjairól és ünnepeiről, feltétlenül látogasson el a balassagyarmati Palóc Múzeumba.

A Mátraalja "nógrádi fővárosa", Pásztó szintén számos nevezetességet tartogat. A Múzeum téren álló 15. századi polgárház, az Oskolamester háza az egyetlen ilyen jellegű építészeti emlékünk ebből a korból. A ciszterci rendházban kiállításokat tekinthe- tünk meg. Pásztótól néhány perc alatt Magyarország egyik legjelentősebb Szűz Mária-kegyhelyére, a Mátraverebélyhez tartozó Szentkútra érünk, ahol számtalan csodás gyógyulást jegyeztek fel. A 18. századi barokk templom mögötti domboldalban hazánk legnagyobb remetebarlang-együttese rejtőzik.

Salgótarján nevének hallatán sokan csak legyintenek, pedig a szocreál és panelépületekben gazdag városközponttól nem messze található Bányamúzeumban izgalmas kiállítást tehetünk a föld alatt. A gyerekek oklevelet is kapnak, amelyen még munkakört is választhatnak maguknak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!