Utazó

2008.06.18. 08:18

<u>Mesés Wiesbaden</u>

Hessen tartomány székhelye a háromszázezres, világhírű fürdőváros, Wiesbaden. A rendkívül elegáns, rendezett település túl azon, hogy rengeteg pihenni vágyó turistát fogad, fontos ipari és kereskedelmi központ. Frankfurttól északra.

PLT

"Ha szépet akartok látni, ne Frankfurtba menjetek, hanem Wiesbadenbe, az sokkal érdekesebb. Ugyan Frankfurt Európa pénzügyi fővárosa, a bankszékházak környéke a felhőkarcolókkal olyan, mint New York, de én Wiesbadent ajánlom" - közli a tíz éve Mainzban élő barátom. A tippet elfogadjuk, ráadásul alig néhány perc autózás, tíz kilométer megtétele után el is érjük a fentebb említett települést. Wiesbaden a tartomány második legnagyobb városa, természetesen Frankfurt után.

Európa egyik legrégibb, leghíresebb fürdővárosaként ismert, 26 forró és egy hideg gyógyforrással rendelkezik, vizeinek gyógyító hatását már az ókori  római birodalom itt tartózkodó urai is felismerték. A város közelében időszámításunk előtt 12-ben a rómaiak agyagból készült erődöt építettek, a települést Aquae Mattiacorum (Mattiáki vizek) névre keresztelték. A hőforrásokat először idősebb Plinius említi Kr. után 77-ben írt művében, a Naturalis Historiában. Fél évszázad múltán, 122-ben már fürdőhelyként tartották számon, különböző sókat tartalmazó hőforrásainak köszönhetően. Wiesbadenként először 830-ban Nagy Károly király történetírója, Eginhard említette, Wisibada néven, amely a frank királyi udvar székhelyeként funkcionált.

Háromszáz évvel később a Nassau-ház tette rá a kezét a településre. 1232-ben Wiesbadent a Német-római Birodalom jelentős városaként tartották számon, 1609-ben épült a régi városháza, amely manapság a város legöregebb épülete, ugyanis a korábbi házikók az 1547-es és 1561-es tűzvész során megsemmisültek. A nassaui herceg, Frigyes Ágost 1806-ban ide költözött, a település ezzel a hercegség legfontosabb városa lett. Hatvan évvel később Poroszországhoz csatolták, a nem sokkal később hatalomra kerülő II. Vilmos császár minden évben hosszasan időzött itt. A város polgármestere, Karl von Ibell remek kapcsolatot ápolt a porosz uralkodói családdal, ez a barátság komoly fejlődést hozott a gyógyturizmus területén, Wiesbadent joggal illették Weltkurstadt, azaz világ-gyógyüdülőhely kifejezéssel.  

Uralkodók tömege töltötte itt szabad perceit, a helyiek szerint akkoriban itt bukkant fel a legtöbb gazdag nemesember. Az első világháború után elmaradtak az uralkodók, a város veszített jelentőségéből. A kizárólag a gyógyturizmusra berendezkedett helyiek jelentős része bevétel híján csődbe ment. A város elöljárói rájöttek, a felemelkedés egyetlen útja, ha ipari  és kereskedelmi területen is nyitnak a világ felé, ráadásul a füst nélküli ipar honosodott meg itt, a pezsgő- és a könyvgyártás. A második világháborúban, bár a környéket bombázta a szövetséges légierő, a település  nem szenvedett sokat, ugyanis  a találatok a közelben, Erbenheimben létesített harci repteret érték. A háború után Wiesbaden újra tartományi főváros lett. Nem zajos, ipari település, hanem elegáns, nyugodt üdülőváros. 

Májusi, napsütéses vasárnap délelőttön érkezünk, nagy a nyüzsgés. Egy kávézóba ülünk be az egyik legismertebb épület, a reumás betegek gyógyulására szolgáló Frigyes császár-fürdő (Kaiser-Friedrich-Bad) mellett, ahol 3,5 euróért jegeskávét rendelünk, ami jól is esik a hőségben. A világ legnagyobb kakukkos órájánál időzünk néhány külföldi turista társaságában, majd a város ókorban emelt  épületének maradványaiban, az I. Valentinianus római császár idején épített Heidenmauerban gyönyörködünk. A Marktstrassén a főtérre, azaz a Marktplatzra sétálunk, ahol az 1609-ben  épített  régi városháza  (Altes Rathaus) uralja a tér egyik oldalát, előtte található az 1753-ban elkészült Oroszlános-kút (Löwenbrunnen), amely a város jelképe. 

Nem messze, az impozáns tér túloldalán fekszik a városháza (Rathaus), aminek munkálatait az 1800-as években fejezték be, ezen időszakból származik a mellette található a kastély, amely a tartományi gyűlés székhelye, valamint  a rendeltetésének 1862-ben átadott, vörös téglás piactéri templom, tornyának magassága  92 méter.
A Wilhelm-strassén, idilli környezetben - parkok, botanikus kertek, szökőkutak mellett - sétálunk a Kurhaushoz, azaz a kaszinóhoz, amelyben kívülről gyönyörködünk. Aztán kicsivel odébb, az Állami Színház (Staatstheather) - a kulturális élet központja - előtti téren nézelődünk: a parkban családok piknikeznek, sokan félmeztelenre vetkőzve a zöld pázsiton pihennek. Wiesbadenbe már májusban beköszöntött a nyár. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!