Utazó

2008.05.28. 07:01

Zalai lankák között

Az utazási irodák kínálatában Zalaegerszeg sokáig egynapos kirándulóhelyként szerepelt, de a közelmúlt idegenforgalmi fejlesztései révén bátran foglalhatnak szállást akár hosszabb időre is a vendégek.

PLT

A zalai megyeszékhely az ezredfordulón elindított termálprogrammal igyekezett nagyobb szeletet kihasítani a hazai turizmus tortájából, s a beruházások eredménye kezd visszaköszönni az idegenforgalmi statisztikákban. A termálkincsben rejlő lehetőségek kiaknázásának első lépése a nyitott termálfürdő létrehozása volt a horgászok és standolók körében is kedvelt Gébárti-tó szomszédságában. Az önkormányzat ezt követően nagyobb fába vágta a fejszéjét, másfél milliárd forintos beruházással felépíttette az ország második aquaparkját. A vízi vidámpark minden évben az iskolai nyári szünet elején nyitja meg kapuit, s idén már a hatodik szezonját kezdi meg. 
Hatalmas napernyői alatt több tízezer vendég pihen nyaranta. Akik kevésbé sokkoló vízi élményre vágynak, a hullámmedencében mártóznak meg vagy a lassú folyón ringatóznak, a bátrabbak pedig az óriáscsúszdákat választják.

Míg az elmúlt években a nyári időszakra korlátozódott a fürdőszezon (leszámítva az egész évben nyitva tartó városi uszodát), a fedett termálfürdő tavalyi átadásával már egész évre kiterjed. A fürdő a csúszdapark szomszédságában, a régi termálfürdő mellett kapott helyet, különlegessége pedig az, hogy fény- és hangterápiával kényezteti látogatóit. A beruházó terveiben szerepel a létesítmény továbbfejlesztése, különálló szaunasor és egy 150 szobás szálloda építése, ahol az elképzelések szerint stresszkezelő központ működne, és kutatásokat is végeznének e témakörben. A gébárti fejlesztésekben egyébként nemcsak ez a gazdasági társaság lát fantáziát, tervek készültek egy másik, százszobás szálloda kialakítására is a közelben.

A szálláshelyek bővítésében előrelépést jelentett a Gébárti-tó melletti kemping létrehozása. Utcácskái, központi tere és fűthető faházai a hagyományos göcseji falu képét mutatják, a közepén haranglábbal és kocsmával. Míg azonban a kempingben legfeljebb ízelítőt kaphatunk a göcseji tájegységből, a fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Göcseji Falumúzeumban eredeti szépségükben csodálhatjuk meg a népi építészet remekeit. Az ország első szabadtéri múzeuma mellett kialakított Finnugor Néprajzi Park nyelvrokonaink, a finnugor népek építészetébe enged betekintést.

Zalaegerszeg vezetése a város napjához, május 13-hoz kötődő prószafesztivállal is igyekszik a göcseji tájegység értékeit megismertetni a nagyközönséggel. Aki idén lemaradt a programról, érdemes beterveznie jövő májusra, hiszen a rendezvénysorozat a prószafesztiválon kívül számos kulturális és szórakoztató programot kínál.
Göcsej népszerűsítését a zalaegerszegi központtal működő többcélú kistérségi társulás is felkarolta. A társulás május elején jelentős idegenforgalmi sikert könyvelhetett el: a tájegységről szóló pályázatával bekerült az első nyolc közé a Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző desztinációja pályázaton. Bár az első helyezést a Hortobágy vitte el, a pályázat révén a göcseji térség is kiaknázhatja a sikeres szerepléssel járó marketinglehetőségeket. Bizonyára idén többet hallunk bájos aprófalvairól, a szegek vidékének szemet gyönyörködtető tájáról és a térségben készülő hagyományos helyi termékekről, például a kitűnő aszalt szilváról.

Visszakanyarodva azonban Göcsej kapujába, Zalaegerszegre, álljon itt néhány ötlet azoknak, akik eljönnek, s a fürdőzés mellett más programokra is vágynak. Ha elindulnak a közelmúltban díszburkolattal borított, kandeláberekkel és zöldszigetekkel díszített belvárosba, térjenek be a Göcseji Múzeumba, ahol Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrai mellett megyetörténeti kiállítást láthatnak. A nyár végéig itt vendégeskedik a Pápai Kékfestő Múzeum farmertörténeti kiállítása. A kulturális programok közül a levéltár udvarában kialakított nyári színház, a Kvártélyház kínál kikapcsolódást június 19-től szeptember 7-ig, a Zalaegerszeggel szomszédos Egerváron pedig a várszínház előadásaira várják a látogatókat. A természetbarátok ne hagyják ki a zalaegerszegi csácsi arborétumot, amelynek 84 hektárján a hazai fafajok szinte mindegyike megtalálható. 

A bakancsos és kerékpáros turistáknak ugyancsak sok lehetőséget nyújt a zalai megyeszékhely és környéke, de kivétel nélkül mindenkinek nagy élményt jelent, ha felballag a Zalaegerszeget körülvevő, hegyi pincékkel, illetve most már lakóházakkal is beépített tizenhárom domb valamelyikére és körülnéz. A zalai lankák látványa garantáltan magával ragadó.

Ezek is érdekelhetik