Lutheránusok a 16. századi Zalában

Luther tanai rövid idő alatt eljutottak Magyarországra is, ahol viharos gyorsasággal terjedtek. a lutheránusok olyanok, mint a Hydrák (mitológiai szörnyetegek), ha levágják egy fejüket, több nő helyettük , írta Oláh Miklós humanista Szalaházi Tamás egri püspöknek 1535-ben egy levelében.

A 16. század közepén Zalában is megjelentek az új hit eszméi és terjesztői. Ahhoz, hogy az új hit tanai gyorsan utat találtak az emberekhez, nagyban hozzájárult a katolikus egyház meggyengülése. A veszprémi püspökség 1554. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve katasztrofális állapotokat tükröz: az egyházmegye területén - ahová Zala is tartozott - a plébániák egy része elnéptelenedett, a plébánosok műveltségi és erkölcsi színvonala minősíthetetlenül rossz volt, az egyházi épületek düledeztek, és profán célokra használták azokat.

Az alsólendvai Bánffyak udvarában készült könyv

Zala megye legszebb református temploma, a szentgyörgyvölgyi festett kazettás mennyezetű 18. századi templom (Fotó: Bilkei Irén)

Az új hit terjesztői felismerték az iskoláztatás jelentőségét, az írni-olvasni tudók gyorsan fogékonnyá váltak a lutheri hitújításra. A 16. század közepén már egyre több zalai nemesifjú jutott el a wittenbergi egyetemre, ahonnan hazatérve terjesztették az új eszméket. Ezek a peregrinusoknak nevezett diákok jelentették a folyamatos kapcsolatokat a reformáció európai központjai és Magyarország között.

Az első adatok, amik az új hit zalai megjelenésével kapcsolatba hozhatók, Nádasdy Tamás kanizsai várához kötődnek. A későbbi országbíró és nádor nagyúr a világra nyitott humanistaként rokonszenvezett az új tanokkal, és a vallási türelem híve volt. Kanizsai Orsolya eljegyzése után 1532-től 1540-ig Kanizsán éltek. Valószínűleg ebben az időben került kapcsolatba Dévai Bíró Mátyással, az első magyar reformátorral. Dévai leveleiből értesülünk arról, hogy Háshágyi Ferenc Wittenbergben folytatott egyetemi tanulmányokat 1536-ban, valószínűleg Nádasdy ösztönzésére és talán támogatásával is. Néhány évvel később 1544-ben irodalmi mű említi Szeremlyéni Mihályt, Kanizsa protestáns prédikátorát. 1554-ben a veszprémi egyházlátogatási jegyzőkönyv adatai szerint a Kanizsa melletti Szentmiklós falut teljesen megfertőzték a lutheránusok . Ezek után sok, a Nádasdy Tamás szolgálatában álló köznemesi család áttért az új hitre. Egyik leghűségesebb szervitora (így hívták akkor a szolgálattevő nemest), Csányi Ákos, a kanizsai vár prefektusa leveleiben 1557 után bukkantak fel a Kanizsa környékének reformációjáról szóló adatok.

Az új hit zalai terjedésének máig is leginkább ismert központja a Bánffy főúri család és alsólendvai váruk volt. Hagyatékukból fennmaradt és meglehetősen kalandos úton a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárba került egy 1551-ben Wittenbergben kiadott kalendárium, amelyet a család több nemzedéken keresztül naplónak használt. A napló több bejegyzése is a tulajdonosok protestáns hitére utal. A bejegyzések tanúsága alapján valószínűleg Orbonai Rácz György mester ismertethette meg a Bánffyakkal az új hit eszméit. 1544-ben ő keresztelte meg Bánffy István és Ország Magdolna lányát, Annát. A Bánffyak környezetéből több protestáns hitet valló iskolamestert, prédikátort és nyomdászt is ismerünk.

Zuhodoly András 1559-ben a bécsi egyetemen tanult, onnan visszatérve is urai szolgálatában maradt, 1584-ben Bánffy Györgyöt kísérte Grazba tanulni. A Zala Megyei Levéltárban található oklevelek tanúsága szerint hűséges szolgálatait urai birtokadományokkal jutalmazták, Nemesnépen birtokot és nemesi kúriát kapott adományul.

Alsólendván nyomda is működött, Hofhalter Rudolf, a protestáns nyomdász nyomtatta ki 1573-74-ben a Bánffyak szolgálatában álló prédikátor, Kultsár György műveit. (Alsólendva városa a közelmúltban felállított szoborral tiszteleg a hajdani neves protestáns ősök emlékének.)

A Bánffyak birtoka volt a középkor és korai újkor századaiban Lenti és váruradalma is. Szentgyörgyvölgyről származott az a Bakács Sándor, aki a mohácsi csatában megmentette Bánffy János életét. Utódai is a Bánffyak szolgálatában maradtak, Farkas nevű fia 1556-ban Bánffy Miklóst kísérte Grazba tanulni. A vidék ma is a zalai protestánsok egyik központja.

A már többször említett 1554. évi veszprémi egyházlátogatási jegyzőkönyv figyelemre méltó adatokat tartalmaz Egerszeg mezőváros környékének nemesi falvaiban elterjedt új hitről. Kökényesmindszenten Sebestyén Máté deák teljesen lutheránussá tett mindent . Boncodföldén vannak lutheránus nemesek, Kávási Jób . Boldogfalván Antal plébános titokban lutheránus (lett) . Salomváron a gonosz lutheránus Terjék Pál megbotránkoztatja az egész környéket . Az is látható ezekből a mondatokból, hogy a vizitáló bizottság számára a lutheránus szitokszó jelentésű.

A zalai protestantizmus egyik 17. századi központjáról, a Balaton-felvidékről kevés szó esik a 16. századi forrásokban, csak a vidékről származó Hosszútóti György wittenbergi egyetemi tanulmányairól tudunk 1550-ből.

Az új hit követőinek korai templomairól Zalában nincs tudomásunk. A protestánsok nagy valószínűséggel a török hódítás miatti zűrzavaros időkben elhagyott középkori templomokat használhatták, ezt valószínűsítik például a zalaszentgyörgyi gótikus templom hajójában látható, a környéken kedvelt reneszánsz növényi díszítő motívumokat ábrázoló freskók.