Top 100

2016.11.14. 17:18

A 2015. évi gazdasági folyamatok alakulása Zala megyében a társasági adóbevallások tükrében

Az évről évre megjelenő, Zala megye kimagasló gazdasági szerepű vállalatait felvonultató TOP 100 Magazin egyszerre az állandóság és a változás szimbóluma.

Állandó az a szakmai színvonal, amely a kiadvány létrejöttének alapja, és állandó a most már hagyományosnak tekinthető együttműködés, ami a Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, a Pannon Lapok Társaságát és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt – mint a megjelenésben kulcsszerepet játszó szervezeteket – összeköti

Változó, mert változnak a körülmények, változik a gazdaság és általa a TOP 100 szereplői, illetve az ő teljesítményük, változik az ezt meghatározó gazdaságpolitika, és olykor változik a létrehozók szervezete is. De a legfontosabb változás a mostani kiadványban, hogy kicsit más szemléletben, az előző évektől némileg eltérő szempontrendszer mentén vizsgálja azon gazdálkodókat, akik a magját és hajtóerejét képezik a helyi gazdaságnak, ezáltal a különszámnak is.

Az adatbázist idén is a benyújtott társaságiadó-bevallások  adják (  A társaságiadó-bevallások adóhatósági legyűjtésének napja a naptári évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó esetében 2016.07.19., a naptári évtől eltérő üzleti év szerint gazdálkodó esetében pedig 2016.09.05.); az adattömeg strukturálása lehetővé teszi a legkiválóbb vállalatok és a megye gazdaságának, gazdálkodásának megismerését.

A naptári évvel megegyező és az attól eltérő üzleti év szerint gazdálkodó, társaságiadó-bevallást benyújtókat 2 szempont, illetve gazdasági mutató szerint rangsoroltuk:

- az első száz legnagyobb értékesítés nettó árbevételével rendelkező vállalat,
- és az első ötven legnagyobb átlagos foglalkoztatotti létszámmal működő társaság.

Emellett a megyében a 100 legnagyobb értékesítési árbevételt elérő vállalat további gazdálkodási, pénzügyi, vagyoni jellemzőit is publikáljuk, hogy áttekinthetővé váljon, hogy adott esetben milyen feltételrendszer biztosította a sikert.

További újdonság, hogy a megyében a kistérségek legjobbjairól is készítettünk TOP3 árbevételi listákat (az adótitok megtartása mellett).

Valamennyi TOP100-ban érintett vállalkozástól hozzájárulást kértünk adatai nyilvánosságra hozatalához. Az évente 85% körüli visszaérkezési, és ezen belül nagyságrendileg 80%-os hozzájárulási arány azt bizonyítja, hogy a TOP 100 kiadványban megjelenni valóban dicsőség. Ennek ellenére vannak, akik egyéb megfontolásból csak részben, vagy egyáltalán nem vállalták a nyilvánosságot, az ő adataik helyett a „nem nyilvános” megjegyzés szerepel.

A ranglistákban jórészt ismétlődő nevekkel találkozhat a rendszeres olvasó, de minden évben jelennek meg új, előzőleg nem szereplő vállalkozások, hűen tükrözve az állandóság és változás egymás mellett élését: Zala megyében 12 olyan adózó van a mostani TOP-árbevételi és 2 a TOP-foglalkoztatotti listán, aki az előző évi rangsorok egyikében sem szerepelt.

ZALA MEGYE ÉS A TOP 100 VÁLLALKOZÁS GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEIRŐL SZÓLÓ ELEMZÉSEK

Elemzéseinkben 3 témát dolgozunk fel:

- a megye adóalanyi körének 2015. évi változását,
- a társas vállalkozások gazdasági szerepét a 2015. évi társaságiadó-bevallások tükrében – benne a TOP 100 vállalatok teljesítményével,
- a megye kiemelt adó- és járulékbevételeinek alakulását 2015-ben és 2016. I. félévében.

A NAV munkatársai által összeállított elemzések és kimutatások a TOP 100 kiadványban érintett vállalkozásokon túl áttekintést adnak a Zala megyei teljes adózói kör teljesítményéről és a bevallásokban mérhető gazdasági folyamatairól.

Az elemzések legfontosabb megállapításai:
(Az elemzések a koherencia biztosítása érdekében nem tartalmazzák a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók adatait.)

A megye adóalanyi körét illetően a korábbi évek tendenciája folytatódott, érdemben stagnált a működő adóalanyszám. Az összes működő megyei adóalany több mint 1/4-e társas gazdálkodó, melynek csupán 0,7%-át adja a 100 legnagyobb.

A 2015. évi TOP vállalkozási teljesítményt tekintve az értékesítés nettó árbevétele az előző évhez képest 9,7%-kal 442,4 milliárd Ft-ra nőtt, amely mind a megyei, mind az országos (+6,9%, illetve +7,6%) bővülést meghaladta. A TOP társaságoknál képződött a megyei árbevétel közel fele.

A megye összes cégének eredménytermelő képességét vizsgálva az adózás előtti eredménytömeg nagyságrendileg az előző évihez képest 22,1%-kal bővült (55,3 milliárd Ft). Pozitívum, hogy 2015-ben érdemben csökkent a veszteséges és a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozás száma. A legnagyobb 100 vállalkozás adózás előtti eredménye ugyan 12,9%-kal mérséklődött, de még így is a megyei összes adózás előtti eredmény 26,9%-át adták.

A 100 legnagyobb vállalat 2015-ben közel 17.000 főt (+13,6%) alkalmazott, így a megye minden 3. munkavállalóját ők foglalkoztatták.

AZ ADÓALANYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ZALA MEGYÉBEN

Zala megyében a nyilvántartott működő adóalanyok száma 2015. év végén megközelítette az 52 ezret, amely a Nyugat-dunántúli térség összes működő adóalanyainak 30,8%-át, valamint az országos adóalanyszám 2,9%-át jelentette. Az év során a megyében közel 2.900 adózó kezdte meg újonnan tevékenységét és a 2.600-at is meghaladta azon adózók száma, akik a vállalkozásuk megszűnéséről döntöttek. Mindezek következtében elmondható, hogy összességében az adóalany számban minimális növekedés (+0,1%) történt az előző évhez viszonyítva.

A vállalkozási formákon belül történtek kisebb elmozdulások. A társas vállalkozások száma 2015. év végén meghaladta a 14.200 db-ot Zala megyében, amely 327 vállalkozással kevesebb, mint előző évben. Ennek eredményeként 2015. év végére 4,3%-kal kevesebb betéti társaság működött a megyében. A részvénytársaságok száma növekedést, a korlátolt felelősségű társaságok száma csökkenést mutatott (-121 db vállalkozás). A magánszemély gazdálkodók körére elmondható, hogy az egyéni vállalkozások száma kis mértékben nőtt, így megközelítette a 13.500 főt (+0,5%), az adószámmal rendelkező magánszemélyek száma kissé magasabb dinamikát mutatott az év során. Ilyen adószámmal azok a magánszemélynek rendelkeznek, akik adóköteles tevékenységet végeznek, de nem egyéni vállalkozók (pl. őstermelők, ingatlan bérbeadók, szellemi szabadfoglalkozásúak), a számuk az év végére meghaladta a 24.000 főt (+1,3%).

2015. év végéig közel 4.000 adózó jelentkezett be kata adózási mód hatálya alá, mely az ország adóalanyainak 2,4%-a. Azt tapasztaltuk, hogy továbbra is nagyon népszerű ezen adózási mód, melynek következtében egyre kevesebb az EVA szerint adózó vállalkozás, a számuk 15,8%-kal csökkent. 2015. év végén mintegy 760 adózó volt csőd, felszámolás, végelszámolási eljárás alatt, amely lényegesen kevesebb (-15,7%), mint az előző év végén.

A Zala megyében működő – 2015. évben realizált árbevétel alapján rangsorolt – 100 legnagyobb vállalkozás ( Az elemzés nem tartalmazza az eltérő üzleti éves vállalkozások adatait.)  közül 52 adózó a Zalaegerszegi, 24 a Nagykanizsai kistérség valamely településén folytatott gazdasági tevékenységet. A Lenti, Keszthelyi, Hévízi illetve a Zalaszentgróti kistérséghez 6-5-4-3 adózó tartozott, míg 2-2-2 adózó székhelye a Letenyei, Pacsai, illetve Zalakarosi kistérségben található.

A legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság, 79 adózó működött ebben a formában, a másik nagy csoportot a részvénytársaságok alkották (16 adózó), emellett 5 egyéb gazdálkodó köztük betéti társaság, agrárgazdasági-, és egyéb szövetkezet, illetve külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe került be a megye legnagyobb adózói közé.

A NAV ZALA MEGYEI ADÓIGAZGATÓSÁGA ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEINEK ALAKULÁSA

A KIEMELT ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEK ALAKULÁSA

Zala megyében 2015. évben a kiemelt nettó adó- és járulékbevételek együttes összege 115,5 milliárd Ft volt, amely 8,2%-kal meghaladta a 2014. évit.

A megyében tevékenykedő adóalanyok a kiemelt adónemekből összesen 146,1 milliárd Ft-ot fizettek be (+6,9%) és 30,6 milliárd Ft (+2,0%) került részükre kiutalásra. Ezek egyenlegeként 8,8 milliárd Ft-tal (+8,2%) több adó- és járulékbevétel keletkezett 2015. évben, mint az azt megelőzőben, amelynek alakulását a jogszabályváltozások mellett a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése és a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések hatásai is befolyásolták. Zala megye az országos nettó bevételek 1,2%-át adta.

A megyében a bruttó bevételek között legnagyobb részesedéssel a NAV által kezelt társadalombiztosítási (egészségbiztosítási-, nyugdíjbiztosítási alapok, illetve az egészségügyi hozzájárulás) bevételek bírtak, melyek a kiemelt adó- és járulékbefizetéseknek 45,8%-át tették ki. Jelentős még az általános forgalmi adó 30,6%-os, a személyijövedelemadó-bevételek 19,4%-os részaránya is. Az országos szintű befizetésekhez a megye 1,2%-ban járult hozzá.

A kiemelt adó- és járulék-visszautalások döntő részét, 87,6%-át Zala megyében az általánosforgalmiadó-visszatérítések adták, az ezt követő személyijövedelemadó-kiutalások összege – nagymértékben elmaradva ettől – 6,5%-ot képviselt. Az országos kiutalásokból a megye adózói 1,3%-ban részesedtek.

A PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA ADÓNEMENKÉNT

Zala megyében az adóalanyok 2015. évben 44,7 milliárd Ft általános forgalmi adót (áfa) fizettek be, 5,7%-kal többet, mint az azt megelőző évben. A befizetés növekedés nem koncentrálódott kifejezetten egy-egy ágazatra, hanem több nemzetgazdasági ágban található jobban teljesítő vállalkozás. A bevételek 2,4 milliárd Ft-os növekedéséhez legnagyobb összeggel a feldolgozóipari vállalkozások járultak hozzá. Országosan az áfabefizetés 6,9%-os emelkedést mutatott, ami a megyében mértnél 1,2%ponttal magasabb.  Zala megye hozzájárulásának részaránya az országos áfabevételekhez változatlanul 0,9% volt.

Pénzforgalom alakulása Zala megyében 2014–2015. évben

Az áfakiutalásoknál 2015-ben 0,8%-kal nagyobb összegű áfa-visszatérítés teljesült, mint egy évvel korábban, amely 26,8 milliárd Ft kiutalást jelentett. A kiutalás alakulására az előző évhez képest csökkenő beruházási érték és a mérséklődő termékimport is hatással volt. Országosan a kiutalások összege nagyobb mértékben, 5,6%-kal emelkedett, amelyből a megye adózói 1,2%-ban részesültek.

Áfabevételek alakulása Zala megyében, 2014-2015. évben

Az előzőek következményeként Zala megye nettó áfa pénzforgalma 17,9 milliárd Ft befizetés, amely 2,2 milliárd Ft-tal (+14,0%) meghaladta a 2014. évit. Országos szinten is pozitív nettó áfa pénzforgalom mutatkozott, amely 7,9%-kal nőtt az előző évhez képest. A megye az országos nettó áfabevételhez mindössze 0,6%-kal járult hozzá.

A megyében 2015. évben 28,3 milliárd Ft személyi jövedelemadót (szja) fizettek be, amely 6,0%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, amely elsősorban a foglalkoztatottság bővülésének, valamint a bér- és minimálbéremelésnek köszönhető.

Az szja-kiutalások 2,0 milliárd Ft-os összege 17,6%-kal haladta meg a 2014. évit.

A személyi jövedelemadó nettó bevétele 2015. évben az előzőekben említettek hatására 26,3 milliárd Ft-ra nőtt, 5,2%-kal több mint az egy évvel korábbi.Országosan a megyeit némileg meghaladva, 6,3%-kal bővült a nettó szja-bevétel. Az országos bevétel 1,6%-a a megyéből származott.

A társadalombiztosítás (tb) pénzügyi alapjait megillető nettó befizetések 2015. évben a megyében 6,9%-kal nőttek, ennek eredményeként 63,7 milliárd Ft bevétel realizálódott. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevétel 1,4%-kal csökkent, az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevétel pedig 43,2%-kal emelkedett. A bevételek kedvező változása a bér- és minimálbéremelésnek köszönhető. A tb befizetések növekedési ütemét mérsékelte a családi járulékkedvezmény, valamint a kata hatálya alá átlépő adóalanyok miatti bevételkiesés.

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) nettó összege 2,5 milliárd Ft-ot ért el, amely 4,2%-kal meghaladta az előző évi teljesítést. Az eho bevételek többlete döntően a foglalkoztatás bővülés miatti béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó eho kötelezettség emelkedésével függ össze.

Országos szinten a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető nettó bevételek összege 7,1%-kal, az egészségügyi hozzájárulás pedig 8,8%-kal volt több, mint egy évvel korábban. Az országos nettó tb és eho összegzett bevételének 1,6%-át továbbra is Zala megye adta.

Zala megyében a társaságiadó-befizetések (tao) 21,6%-kal, 6,2 milliárd Ft-ra növekedtek 2014. évhez viszonyítva, amely 1,1 milliárd Ft bevétel emelkedést jelentett. A kiutalások 1,1 milliárd Ft-os összege megegyezett az egy évvel korábbival.

A nettó társasági adó az előzőek hatására 2015-ben 5,1 milliárd Ft-ot tett ki, amely jelentősen, 1,1 milliárd Ft-tal (+27,5%) több mint az azt megelőző évben.Az országos nettó társaságiadó-bevételeknél ennél nagyobb mértékű, 39,0%-os növekedés jelentkezett, amelynek összegéből a megye 0,9%-ot képviselt.

Összefoglalásul megállapítható, hogy Zala megyében az egyes adónemeknél eltérő tendenciák érvényesültek. A nettó áfa-bevételnél országos átlagot 6,3%ponttal meghaladó eredmény született. A nettó szja, a nettó tb és eho együttes bevételének, továbbá a nettó tao bevételek tekintetében pedig az országostól némileg elmaradó eredmény keletkezett.

Zala megyében 2016. I. félévben a kiemelt nettó adó- és járulékbevételek együttesen meghaladták az előző év azonos időszakának eredményét. Az általános forgalmi adó nettó bevételét 2016. I. félévben a belföldi értékesítés összetételének változása mellett egy kiugró, egyedi tétel is befolyásolta. Összességében a bázisidőszaki összegnél 48,7%-kal több nettó áfabevétel realizálódott az I. félév során.

A személyi jövedelemadó nettó bevételek a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, a foglalkoztatás bővítésének növelő hatása, illetve az adókulcs 1%-os csökkenésének, valamint a családi kedvezmény esetében a két eltartottat nevelő szülők szja adókedvezménye növelésének bevételt csökkentő hatása ellenére emelkedtek.

A béremelések és létszámbővítések hatása megfigyelhető a nettó tb és eho bevételek pozitív alakulásában is.

A ZALA MEGYÉBEN MŰKÖDŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI SZEREPE A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK TÜKRÉBEN

A MEGYE TÁRSASÁGAINAK ÖSSZETÉTELE

Zala megyében 2015. évi gazdasági tevékenységéről 8.896 kettős könyvvitelt vezető társaság nyújtott be társaságiadó-bevallást. A vállalkozások száma némileg csökkent előző évhez képest, melynek oka elsősorban az, hogy a kedvezőbb adózási formát kínáló lehetőségek (kata, kiva) sok adózó számára voltak vonzóak. A Zala megyében működő társaságok az ország vállalkozásainak 2,2%-át teszik ki, amely arány azonos az előző évivel.

A nemzetgazdasági ágakat tekintve a megyében működő társaságok közül a legtöbben (21,6%) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban tevékenykedtek. Ezt követték a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozó vállalkozások, melyek a megyei társaságok számának 12,4%-át tették ki. A sorrendben a harmadik helyen a feldolgozóipari vállalatok találhatók 10,1%-os részaránnyal. Hasonló súllyal bírtak az építőiparban tevékenykedők (8,3%) és az ingatlanügyletekkel foglalkozók (7,5%).

A megyében a társaságiadó-bevallások döntő részét 2015. évben is a 0 és 9 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező mikrovállalkozások nyújtották be, részarányuk 86,3% volt. A 10-49 főt alkalmazó kisvállalkozások súlya 6,9%-ot, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozások részaránya 1,2%-ot tett ki. A nagyvállalkozások részaránya volt a legkisebb, mindössze 18 ilyen, 250 főnél nagyobb létszámmal működő társaság volt a megyében. A máshová nem sorolható egyéb vállalkozói kategóriában (jellemzően vállalkozói tevékenységet is végző alapítványok, egyesületek, ügyvédi irodák) szereplő vállalkozások az összes társaság 5,4%-át képviselték.

2015. évben Zala megye 100 legjelentősebb vállalkozása közül – a gazdasági ágazatok szerint osztályozva – a legtöbb a feldolgozóipar területén működött (42 adózó). A következő ágazat a kereskedelem, melyet a TOP100 listában szereplők közül 18 vállalkozás folytatott. Ezt követi a szállítás, raktározás ág 17 társasággal. A vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás területén működő, valamint az építőiparba tartozó társaságokat 5, illetve 4 vállalkozás képviselte a legnagyobbak között. A további nemzetgazdasági ágazatok között oszlik meg a fennmaradó 14 társaság.

A TOP100 körbe tartozó vállalkozások több mint fele (55 társaság) a középvállalkozások közé sorolható. A nagyvállalkozásokat, valamint a kisvállalkozásokat 18-18 adózó képviseli. Továbbá 9 mikrovállalkozás is helyet kapott a legnagyobbak között.

NETTÓ ÁRBEVÉTEL

A gazdasági teljesítmények legfőbb mutatója, az értékesítés nettó árbevétele 2015. évben 926,3 milliárd Ft volt, amely az előző évhez képest 6,9%-kal bővült. Országosan a bevételek ennél némileg nagyobb mértékben (+7,6) emelkedtek, ennek ellenére Zala megye – az előző évhez hasonlóan – az országos érték 1,1%-át adta.

Az egyes ágazatok teljesítményét illetően a feldolgozóiparban realizálódott az árbevétel 28,5%-a, ahol 6,2%-os növekedés figyelhető meg. Ezt követte a kereskedelem 23,6%-kal, ahol előző évi szinten alakult a nettó árbevétel. Arányaiban a legnagyobb mértékű, 52,4%-os gyarapodás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző vállalkozások körében regisztrálható, majd ezt követi az információ, kommunikáció területén működő társaságok 46,3%-os teljesítmény bővülése.

A Zala megyei társaságok mindössze 0,2%-át reprezentáló nagyvállalkozások realizálták az árbevétel 15,4%-át, ahol 2,6%-os növekedés jelentkezett. A mikro-, kis- és középvállalkozások közel azonos részarányban (26-29%-ban) járultak hozzá a nettó árbevétel alakulásához.

A 100 legnagyobb árbevételű Zala megyei vállalkozás körében a termelés, értékesítés számottevő bővülése tapasztalható az előző évhez képest. Az értékesítés nettó árbevétele 2015-ben az előző évhez képest 9,7%-kal emelkedett. Az így elért 442,4 milliárd Ft a Zala megyei érték 47,8%-át adta.

Az egyes ágazatok teljesítményét tekintve a TOP100 adózói körben meghatározó a feldolgozóipar, ahol 7,4%-os növekedés következtében az árbevétel 40,7%-a realizálódott. Ezt követték a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások 16,7%-kal, körükben 5,0%-kal bővült a nettó árbevétel. A harmadik helyen a szállítás, raktározás ágazat áll 13,9%-os részaránnyal. A további ágazatok közül egyedül az építőipar rendelkezik 5%-ot meghaladó részesedéssel, ezen vállalkozások 8,1%-kal járultak hozzá a legnagyobb 100 társaság árbevételéhez. A többi ágazat osztozik a fennmaradó 20,6%-on.

A nettó árbevétel közel felét (48,3%) a középvállalkozások realizálták, a legnagyobb adózói körben szereplő nagyvállalatok a bevétel 31,8%%-át adták.Az értékesítés relációnkénti összetételére Zala megyében a belföldi forgalom jellemző, melynek részaránya – 7,8%-os növekedés következtében – 81,1%-ra bővült. A belföldi forgalom legnagyobb hányada (29,7%) a mikrovállalkozásoknál keletkezett, körükben 4,7%-os növekedés figyelhető meg. Az export éves viszonylatban 3,5%-kal emelkedett, így aránya az árbevételen belül 18,9%-os volt 2015-ben. A határon túli értékesítésből származó árbevétel háromnegyede a KKV szektorban realizálódott, ahol 6,4%-os bővülés mutatható ki.

A megyei tendenciához hasonlóan, az értékesítés relációnkénti összetételére a TOP100 vállalkozás körében is a belföldi forgalom magas aránya jellemző. 2015. évben ez az arány 73,3% volt, az export 6,6%-os és a belföldi forgalom 10,9%-os bővülése mellett. A belföldi forgalom közel felét (47,5%-át) a középvállalkozások teljesítették, míg a nagyvállalkozások körében realizálódott a harmada. A mikro- és kisvállalkozások belföldi forgalma (7,1%, illetve 12,2%) tette kis a fennmaradó hányadot. Zala megye belföldi forgalmának közel felét (43,2%) a TOP100 vállalatok adták 2015. évben.

A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE

2015. évben a társas vállalkozásoknál 50,7 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredmény képződött, amely 23,1%-kal több az előző évinél.

A pénzügyi műveletek eredménye 2014. évhez hasonlóan pozitív volt, az előző évi értéket 16,7%-kal meghaladva 2,1 milliárd Ft-ra nőtt. A rendkívüli eredmény 2,5 milliárd Ft-ot tett ki.

A fentiek hatására 55,3 milliárd Ft adózás előtti eredmény realizálódott, amely 22,1%-kal több, mint előző évben. Pozitívumként értékelhető, hogy 2015. évben tovább csökkent a veszteséges és a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozás száma, összességében 5,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az adózás előtti nyereség összege 14,6%-kal bővült, míg a veszteség 5,5%-kal esett vissza. A legnagyobb 100 vállalkozás együttesen a 2015. évi megyei adózás előtti eredmény 26,9%-át mutatta ki bevallásában.

Az egyes vállalkozói kategóriák esetében eltérő mértékű az adózás előtti eredmény változása. A mikro-, kis- és középvállalkozások eredménye összességében 36,2%-kal bővült, mely hatására részarányuk 85,9%-ról 95,7%-ra emelkedett. A nagyvállalkozások, valamint az egyéb vállalkozói kategóriában szereplő társaságok együttesen mindössze 4,3%-kal járultak hozzá a megye adózás előtti eredményéhez.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társas vállalkozások 2015. évre – az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után – 54,0 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 9,5%-kal több az előző évinél. A pozitív adóalap után számított adó 5,6 milliárd Ft-ot tett ki, amely 3,7%-kal haladta meg a 2014. évi értéket.

A számított adót 0,6 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, mely összege a 2014. évi érték 54,5%-át adta.

A kedvezmények figyelembevétele után 5,0 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett a megyében, amely 0,8 milliárd Ft-tal (+19,0%) meghaladta az előző évi értéket.

A TOP100 vállalkozás előző évi értékkel közel azonos, 16,4 milliárd Ft pozitív adóalapot realizált, mellyel a megyei értékhez 30,4%-kal járult hozzá.A pozitív adóalap után számított adó 1,9 milliárd Ft-ot tett ki, amely 0,2 milliárd Ft-tal (-9,5%) kevesebb a 2014. évi értéknél. Az adókedvezmények figyelembevétele után 1,5 milliárd Ft adókötelezettségük keletkezett, mely 15,4%-kal több a 2014. évinél. Ezzel Zala megye adókötelezettségének 30,0%-át a TOP100 vállalatok érték el.

MÉRLEGADATOK

A társas vállalkozások jegyzett tőkéje 114,8 milliárd Ft volt, összege 2,2%-kal több az előző évi értéknél. Meghatározó a belföldi társasági, valamint magánszemélyi tulajdon, részaránya összességében 65,1% volt 2015. évben, mely jelentősen meghaladta az országos 44,5%-os súlyt. A külföldi tulajdon 26,0%-ot tett ki. Nemzetgazdasági ágazati megoszlás alapján a jegyzett tőke 27,7%-a a feldolgozóiparban került bejegyzésre, melyet 15,0%-kal ingatlanügyletek és 14,1%-kal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok követtek.

A tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke 15,1%-kal bővült előző évhez képest, összege 55,7 milliárd Ft-ot tett ki. A  TOP100 listába tartozó vállalkozások körében 2015. évben 20,5 milliárd Ft beruházás realizálódott, mely a megye összes tárgyévi értékének 36,8%-át adja.

ALKALMAZOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL

Zala megyében az alkalmazásban állók száma – 2.210 fős növekedés következtében – 2015-ben elérte a 47.258 főt, amellyel az országos foglalkoztatottak 2,1%-át képviselték.

A megyei dolgozók ötödét az összes vállalkozás mindössze 0,2%-át jelentő nagyvállalatok alkalmazták, körükben megyei átlagot meghaladó (+18,1%) növekedés jelentkezett. A többi munkavállalót közel azonos megoszlással a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatták.

Ágazati szempontból a legtöbb embert (31,0%) a feldolgozóipar foglalkoztatta, itt összességében 900 főt meghaladó (+6,7%) létszámnövekedés volt tapasztalható 2015. évben. A 14,6%-os részarányt képviselő kereskedelem területén némileg többen (+1,0%) dolgoztak, mint egy évvel korábban. A harmadik legnagyobb súllyal bíró, 8,4%-os részarányú adminisztratív és szolgáltató tevékenységgel foglalkozók körében az előző évhez képest 19,5%-kal nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az egy főre jutó átlagos éves bruttó bérköltség a megyében 2.044 ezer Ft/fő, amely 2,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez az érték némileg az országos átlag (2.670 ezer Ft/ fő) alatt van.

A 100 legnagyobb adózó 16.969 főt foglalkoztatott 2015. évben, így Zala megye összes munkavállalójának több mint harmadát (35,9%) alkalmazta. A TOP100 adózói kör esetében elmondható, hogy az átlagos állományi létszám előző évhez hasonlóan folytatta a növekedést, több mint 2.000 fővel (+13,6%) bővült a foglalkoztatottak száma.

A munkavállalók közel 60%-át (9,8 ezer fő) a TOP100-ban is megtalálható nagyvállalatok alkalmazták, körükben 22,3%-os létszámbővülés realizálódott. A többi munkavállaló nagy részét (38,8%) a középvállalkozások foglalkoztatták, míg a mikro- és kisvállalkozások együttesen 3,3%-kal járultak hozzá az átlagos állományi létszámhoz.

Az alkalmazotti létszám alakulását nemzetgazdasági ágazatonként vizsgálva a TOP100 adózói körben a legtöbben (46,5%) a feldolgozóiparban dolgoztak. Ezt követi a szállítás, raktározás 13,3%-os részesedéssel, majd az adminisztratív és szolgáltató tevékenységgel foglalkozók 12,3%-os súllyal. A kereskedelem területén működő társaságoknál vállalat munkát a 100 legnagyobb vállalkozás alkalmazottainak 7,3%-a. A további ágazatokba tartozó vállalkozások osztoznak a fennmaradó 20,6%-on.

Az egy főre jutó átlagos éves bruttó bérköltség a TOP100 vállalkozás körében 2.540 ezer Ft/fő volt, ami a megyei átlagot (2.044 ezer Ft/fő) jelentősen meghaladta.

NAV Nyugat-dunántúli
Regionális Adó Főigazgatósága
Tervezési és Elemzési Főosztálya

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!