Bevezető a TOP 100 kiadványhoz

A Zala megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Pannon Lapok Társasága és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sokéves együttműködésének köszönhetően már hagyománnyá vált a megye legjelentősebb vállalkozásait felsorakoztató TOP 100 Kiadvány, ami minden évben azzal a céllal készül, hogy betekintést engedjen a megye gazdasági életébe, folyamataiba, és az azt leginkább meghatározó vállalatok aktuális teljesítményébe.

Az előző évhez hasonlóan idén is két rangsor készült a nettó árbevétel, illetve a foglalkoztatotti létszám szerint, továbbá a tavalyi sikeren felbuzdulva idén is felállítottuk a kistérségi TOP árbevételi listákat.

A TOP-listákhoz az alapot most is az adózók által benyújtott társaságiadó-bevallások[1] adják; a naptári évvel megegyező üzleti év szerint működő vállalkozások esetében a 2017. augusztus 7. napjáig, a naptári évtől eltérő üzleti év szerint gazdálkodók esetében a 2017. szeptember 5. napjáig beérkezett alapbevallások, illetve azok helyesbítő, önrevíziós bizonylatainak tartalma szerint szerkesztettük adattábláinkat.

A fentiek szerinti társaságiadó-bevallást benyújtókat 2 szempont alapján rangsoroltuk – megjelölve az előző évi helyezést is:

- az első száz legnagyobb értékesítés nettó árbevételével rendelkező vállalat (feltüntetve további gazdálkodási, pénzügyi, vagyoni jellemzőket – úgy mint export árbevétel, átlagos állományi létszám, üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke, saját tőke, mérlegfőösszeg), ahol a listára történő felkerüléshez legalább 1.388 millió Ft-os árbevétel-szint volt szükséges;

- és az első ötven legnagyobb átlagos foglalkoztatotti létszámmal működő társaság, ahol a belépési „küszöbérték” 130 fő alkalmazott

Valamennyi érintett vállalkozástól adatai nyilvánosságra hozatalához írásos hozzájárulást kértünk, melyben a legtöbb adózó együttműködést tanúsított: ezt bizonyítja a 85%-os visszaérkezési, és ezen belül 91%-os hozzájárulási arány. Azonban mindig vannak cégek, akik egyéni megfontolásból csak részben, vagy egyáltalán nem kívánnak élni a nyilvánossággal, az ő adataik helyett „nem nyilvános” megjegyzés szerepel.

A ranglistákban évről évre ismétlődő cégnevekkel találkozhatunk, de minden évben jelennek meg új, előzőleg nem szereplő cégek. Idén ezt a gazdasági teljesítmény változásán túl technikai okok is befolyásolták, ugyanis a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti beszámoló készítésére áttért adózók idén először már nem szerepelnek listáinkon.

Ezáltal a legfrissebb TOP100-ban az előző évihez képest 14 új adózó található, míg 59 cég tudta javítani, 7 tartani és 20 adózó rontotta pozícióját.

[1] A koherencia érdekében a társaságiadó-bevallások vizsgálatánál az országos állomány kiegészítésre került egy, a nyugat-dunántúli térségben működő gazdasági teljesítménye szempontjából országosan is releváns nagyvállalat által benyújtott (a társaságiadó-bevalláshoz hasonló adattartalmú) egyéb típusú bevallás főbb adataival.

A TOP 100 vállalkozás gazdasági teljesítményeiről szóló elemzések

Az alábbi 4 témában készítettünk elemzést:

- a megye adóalanyi körének változása,

- a naptári évvel megegyező üzleti éves megyei székhelyű társas vállalkozások gazdasági szerepe a társaságiadó-bevallások tükrében – benne a TOP 100 vállalatok teljesítményével,

- a megye kiemelt adó- és járulékbevételeinek alakulása.

Az elemzések legfontosabb megállapításai 2016. évre:

A megye adóalanyi körét illetően minimális növekedés volt mérhető a működő adóalanyszámban, ami az egyéni gazdálkodók körében következett be – a társas vállalkozások számának csökkenését túlkompenzálva.

A megye össz-árbevétele az elmúlt évben az országos csökkenő tendenciához hasonlóan mérséklődött (-4,8%) a többségi belföldi forgalom 5,1%-os, és a 20%-os részarányt képviselő export 3,7%-os visszaesése révén.

A 100 legnagyobb árbevételű megyei vállalkozás körében az értékesítés nettó árbevétele a megyeinél kisebb mértékben (-3,3%) csökkent, így a megyei érték közel felét adva. Hangsúlyos a feldolgozóipar és a kereskedelem szerepe (47,5% illetve 18,7%).

A megye összes cégének eredménytermelő képességét vizsgálva tovább csökkent a veszteséges és a nulla adózás előtti eredményt elérők száma, ami így 3,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az adózás előtti eredménytömeg 8,1%-kal kevesebb az előző évinél, ezáltal az árbevétel-arányos eredményesség (adózás előtt) minimális mértékben mérséklődött (6,0%).

A TOP vállalkozások által megtermelt 21,2 milliárd Ft adózás előtti eredmény közel 36%-os növekedés mellett immáron a megyei érték 42,6%-át adta. Árbevétel-arányos eredményességük 3,9%-ról 5,4%-ra változott.

A 44,3 ezer fős megyei – társaságiadó-bevallásokban kimutatott – foglalkoztatotti átlagos állományi létszám 1,1%-kal csökkent, azonban ennek okai nem a munkaerőpiacon, hanem a vetítési alap változásában keresendők: az IFRS-re áttérők és az egyszerűsített adózási formákat választók adatának „kiesése”, illetve az adóalanyszámon belül az egyéni gazdálkodók irányába történő eltolódás okozza.

Éppen a fentiek miatt az idei 100 legnagyobb vállalat dolgozói létszáma is stagnálást mutat, mely létszám még így is a megye munkavállalóinak közel 40%-át jelenti.

A fentiek alapján 2016-ban a 100 legnagyobb árbevételű megyei vállalkozás vonatkozásában az árbevételben csökkenés, az eredményességben növekedés, az átlagos állományi létszám alakulásában stagnálás volt mérhető. A foglalkoztatottság jelenlegi szintje, illetve az állami adóhatóságoz befolyó adóbevételek időarányos növekedése arra engednek következtetni, hogy vélhetően 2017. ismét a bővülés éve lesz.

AZ ADÓALANYOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ZALA MEGYÉBEN

A megyében a nyilvántartott működő adóalanyok száma 2016. év végén meghaladta az 52 ezret, amely a nyugat-dunántúli térség összes működő adóalanyainak 30,6%-át, az országosnak pedig 2,9%-át jelentette. Az év során a megyében több mint 3.000 adózó kezdte meg újonnan tevékenységét és a 2.400-at is megközelítette azon adózók száma, akik a vállalkozásuk megszűnéséről döntöttek. Mindezek következtében az adóalanyszámban minimális növekedés (+0,9%) volt mérhető az előző évhez viszonyítva.

A vállalkozási formák egymáshoz viszonyított arányán belül történtek kisebb elmozdulások. A gazdálkodó szervezetek száma 2016. év végén meghaladta a 14.000-et Zala megyében, amely 168 vállalkozással kevesebb, mint előző évben. 2016. év végére 2,5%-kal kevesebb betéti társaság működött a megyében és a korlátolt felelősségű társaságok száma is csökkenést mutatott (-31 darab).

A magánszemély gazdálkodók körére elmondható, hogy az egyéni vállalkozások száma emelkedett, így meghaladta a 13.800 főt (+2,7%). Az adószámmal rendelkező, de nem egyéni vállalkozóként tevékenykedő (pl. őstermelő, ingatlan bérbeadó, szellemi szabadfoglalkozású) magánszemélyek száma év végére meghaladta a 24.300 főt, a mintegy 286 fős (+1,2%). növekedés következtében.

2016. év végéig több mint 5.000 adózó jelentkezett be kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózási mód hatálya alá (+26,7%), mely az ország KATA-adóalanyainak 2,3%-a. Azt tapasztaltuk, hogy továbbra is nagyon népszerű ezen adózási mód, mellyel összefüggésben egyre kevesebb az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózó vállalkozás, a számuk 13,9%-kal csökkent.

2016. év végén 700 adózó állt csőd, felszámolás, végelszámolási eljárás alatt, amely kevesebb (-8,1%), mint az előző év végén.

Zala megye TOP100 adózóinak kiemelt jellemzői

A megyében működő – 2016. évben realizált árbevétel alapján rangsorolt – 100 legnagyobb vállalkozás[1] közül 46 adózó a Zalaegerszegi, 26 a Nagykanizsai kistérség valamely településén folytatott gazdasági tevékenységet. A Keszthelyi, Lenti, Hévízi kistérséghez 6-5-5 adózó tartozott, míg 4-4-3-1 adózó székhelye a Zalakarosi, Zalaszentgróti, Letenyei, illetve a Pacsai kistérségben található.

A legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság, 79 adózó működött ebben a formában, a másik nagy csoportot a részvénytársaságok alkották 18 adózóval, emellett 3 egyéb gazdálkodó – betéti társaság, agrárgazdasági szövetkezet – került be a megye legnagyobbjai közé.

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva a TOP100 adózói kör összetételét a feldolgozóipar területén 45 vállalkozás működött, míg az ipar más területein (pl. építőipar, energiaipar, vízellátás) 10 adózó tevékenykedett. Kereskedelmi tevékenységet 19 adózó folytatott, míg 9 társaság szállítással, illetve raktározással foglalkozott. A fennmaradó 17 cég a mezőgazdaság, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, ingatlanügyletek, valamint a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások valamely területén működött.

[1] Az elemzés tartalmazza az eltérő üzleti éves vállalkozások adatait.

A NAV ZALA MEGYEI ADÓIGAZGATÓSÁGA ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEINEK ALAKULÁSA

A KIEMELT ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEK ALAKULÁSA

Zala megyében 2016. évben a kiemelt nettó adó- és járulékbevételek együttes összege 125,8 milliárd Ft volt, amely 8,9%-kal meghaladta a 2015. évit.

A megyében működő adóalanyok a kiemelt adónemekre összesen 155,5 milliárd Ft-ot fizettek be (+6,4%) és 29,7 milliárd Ft (-2,9%) került részükre kiutalásra. Ezek egyenlegeként 10,3 milliárd Ft-tal (+8,9%) több adó- és járulékbevétel keletkezett 2016. évben, mint egy évvel korábban, amelynek alakulását a jogszabályváltozások mellett a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése és a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések hatásai is befolyásolták. Zala megye az országos nettó bevételek 1,3%-át adta.

A megyében a bruttó bevételek között legnagyobb részesedéssel a NAV által kezelt társadalombiztosítási (egészségbiztosítási-, nyugdíjbiztosítási alapok) bevételek bírtak, melyek a kiemelt adó- és járulékbefizetéseknek 44,1%-át tették ki. Ezen túl jelentős még az általános forgalmi adó 30,7%-os részaránya is. Az országos szintű befizetésekhez a megye 1,3%-ban járult hozzá.

A kiemelt adó- és járulék-visszautalások döntő részét, 84,2%-át Zalában az általánosforgalmiadó-visszatérítések adták, az ezt követő, ettől nagymértékben elmaradó személyijövedelemadó-kiutalások összege 7,4%-ot képviselt. Az országos kiutalásokból a megye adózói 1,1%-ban részesedtek.

A PÉNZFORGALOM ALAKULÁSA ADÓNEMENKÉNT

A zalai adóalanyok 2016. évben 47,7 milliárd Ft általános forgalmi adót (áfa) fizettek be, 6,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A befizetés növekedéshez hozzájárult egyrészt, hogy az adómentes belföldi értékesítés csökkenésével egy időben emelkedett a 27%-os kulcs alá tartozó belföldi értékesítés, másrészt a feketegazdaság visszaszorítását célzó egyéb intézkedések is. Nemzetgazdasági ágak szerint a legnagyobb összegű befizetés bővülés a feldolgozóiparban jelentkezett.

Országosan az áfabefizetés 1,1%-os emelkedést mutatott, így jóval országos átlag feletti növekedést (+5,6%pont) realizáltunk. Zala hozzájárulásának részaránya az országos áfabevételekhez változatlanul 0,9% volt.

2016-ban 6,7%-kal kisebb, 25,0 milliárd Ft összegű áfa-visszatérítés teljesült, mint egy évvel korábban. Országosan ezzel szemben 2,5%-os emelkedést mértünk, amelyből a megye adózói 1,1%-ban részesültek. Megyénkben a legjelentősebb kiutalás csökkenés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban volt tapasztalható.

Az előzőek következményeként Zala nettó áfa pénzforgalma 22,7 milliárd Ft befizetés, amely 4,8 milliárd Ft-tal (+26,8%) meghaladta a 2015. évit. Országos szinten is pozitív nettó áfa pénzforgalom mutatkozott, amely közel azonos (+0,1%) az előző évivel. A megye az országos nettó áfabevételhez 0,8%-kal járult hozzá.

A megyében 2016. évben 30,1 milliárd Ft személyi jövedelemadó (szja) befizetés teljesült, amely 6,4%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, elsősorban a foglalkoztatottság bővülésének, valamint a bér- és minimálbéremelésnek köszönhetően.

Az szja-kiutalások 2,2 milliárd Ft-os összege 10,0%-kal felülmúlta a 2015. évit.

A személyi jövedelemadó nettó bevétele 2016. évben az előzőekben említettek hatására 27,9 milliárd Ft volt, 6,1%-kal meghaladva az egy évvel korábbit.

Országosan a megyeitől nagymértékben elmaradva, 1,7%-kal növekedett a nettó szja-bevétel. Az országos bevétel 1,6%-a a megyéből származott.

2016-ban a társadalombiztosítás (tb) pénzügyi alapjait megillető nettó befizetések a megyében 7,1%-kal nőttek, ennek eredményeként 68,2 milliárd Ft bevétel realizálódott. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevétel 1,5%-kal nőtt, az Egészségbiztosítási Alapot megillető bevétel pedig 23,9%-kal emelkedett. Az alapok eltérő növekedési ütemét a szerkezetükben 2016. januártól, illetve júliustól bekövetkezett felosztási arány változások indokolták. A pozitív változást az 5,7%-kal magasabb minimálbér és garantált bérminimum, a béremelések, a foglalkoztatás bővítés indukálták. Ezt ellensúlyozta a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos jogszabályváltozás és a kata adónemre áttérők miatti bevételkiesés.

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) nettó összege 2,6 milliárd Ft-ot ért el, amely 4,0%-kal meghaladta az előző évi teljesítést. Az eho bevételek többlete döntően a foglalkoztatás bővülés miatti béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódó eho kötelezettség emelkedésével függ össze.

Országos szinten a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető nettó bevételek összege 5,8%-kal, az egészségügyi hozzájárulás pedig 12,6%-kal volt több, mint egy évvel korábban. Az országos nettó tb és eho összegzett bevételének 1,6%-át továbbra is Zala megye adta.

Zala megyében a társaságiadó-befizetések (tao) 3,2%-kal, 6,4 milliárd Ft-ra növekedtek 2015. évhez viszonyítva. míg országosan 37,9%-os bővülés realizálódott. Utóbbi a növekedési adóhitelnek köszönhető, ugyanis az adózók több mint 135,0 milliárd Ft-ot fizettek be növekedési adóhitel adóösszegére jutó adóelőlegként.

A tao-kiutalások 2,0 milliárd Ft-os összege 81,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Országosan a 2015. évi kiutalás több mint kétszerese teljesült. A megyei és országos kiutalás növekedés is a kedvezményezett célra történő felajánlások jelentős mértékű bővülésének tudható be.

A nettó társasági adó az előzőek hatására 2016-ban 4,4 milliárd Ft-ot tett ki, amely 0,7 milliárd Ft-tal (-13,7%) kevesebb, mint az ezt megelőző évben.

Az országos nettó társaságiadó-bevételeknél viszont 25,9%-os növekedés jelentkezett, melynek összegéből a megye 0,6%-ot képviselt.

Összefoglalásul 2016-ban a nettó áfa, szja, tb és eho együttes bevételek vonatkozásában az országosnál kedvezőbb eredmények szültettek Zalában, míg a nettó tao bevételek tekintetében jelentős mértékű megyei csökkenés jelentkezett szemben országos pozitív tendenciával.

2017. I. félévben Zala megyében a kiemelt nettó adó- és járulékbevételek együttesen 2,0%-kal meghaladták az előző év azonos időszakának eredményét.

Az egyes adónemek esetében a bevételi pénzforgalom alakulását a kedvező általános gazdasági körülményeken kívül jelentősen befolyásolták a szabályozásbeli változások, mint a munkáltatói járulékkulcs csökkentése, a társadalombiztosítási alapok megváltozott szerkezete, illetve a megbízható adózók áfa-visszaigényléseinek teljesítésére vonatkozó kiutalási határidő rövidülés.

Az általános forgalmi adó időarányos nettó bevétele megegyezik az egy évvel korábbival annak következményeként, hogy mind a bevételek, mind a kiutalások bázisszinten alakultak (utóbbiban viszont a megbízható adózók áfa-visszaigénylései a teljesítési határidő 75-ről 45 napra rövidülése révén halmozott összegben jelennek meg, ami az e hatástól „tisztított” kiutalások volumenének csökkenését mutatja).

A személyi jövedelemadó nettó bevételek a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, a foglalkoztatás bővítésének növelő, illetve a családi kedvezmény esetében a két eltartottat nevelő szülők szja adókedvezménye növelésének bevételt csökkentő hatására összességében 1,4%-kal emelkedtek.

A nettó tb és eho bevételek pozitív alakulása (+2,6%) jól mutatja, hogy a béremelések és létszámbővítések hatása ellensúlyozni tudta a járulékkulcs 5%pontos csökkenését.

A Zala megyében működő társas vállalkozások gazdasági szerepe a társaságiadó-bevallások[1] tükrében

A MEGYE TÁRSASÁGAINAK ÖSSZETÉTELE

2016. évi gazdasági tevékenységéről 8.625 naptári évvel azonosan működő, kettős könyvvitelt vezető megyei székhelyű társaság nyújtott be társaságiadó-bevallást. A vállalkozások száma kismértékben csökkent előző évhez képest. Ennek oka, hogy a kedvezőbb adózási formát kínáló lehetőségek (kata, kiva) sok adózó számára vonzóak. A Zala megyében működő társaságok az ország vállalkozásainak 2,2%-át teszik ki, amely arány azonos az előző évivel.

A nemzetgazdasági ágakat tekintve a megyében működő társaságok közül a legtöbben (21,1%) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban tevékenykedtek. Ezt követték a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységű vállalkozások, melyek a megyei társaságok számának 12,6%-át tették ki. Sorrendben a harmadik helyen a feldolgozóipari vállalatok találhatók 10,4%-os részaránnyal. Hasonló súllyal bírtak az építőiparban érintettek (8,5%) és az ingatlanügyletekkel foglalkozók (7,7%).

A megyében a társaságiadó-bevallások döntő részét 2016. évben is a 0-9 fős foglalkoztatotti létszámmal rendelkező mikrovállalkozások nyújtották be, részarányuk 86,9% volt. A 10-49 főt alkalmazó kisvállalkozások súlya 6,6%-ot, az 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozások részaránya 1,1%-ot tett ki. A nagyvállalkozások részaránya volt a legkisebb, mindössze 17 ilyen, 250 főnél nagyobb létszámmal működő társaság volt a megyében. A máshová nem sorolható egyéb vállalkozói kategóriában (jellemzően vállalkozói tevékenységet is végző alapítványok, egyesületek, ügyvédi irodák) szereplő vállalkozások az összes társaság 5,4%-át képviselték.

2016 évben Zala megye 100 legjelentősebb vállalkozása[2] közül – a gazdasági ágazatok szerint osztályozva – a legtöbb a feldolgozóipar területén működött (43 adózó). A következő legnépesebb ágazat a kereskedelem, melyet a TOP100 listában szereplők közül 19 vállalkozás folytatott. Ezt követi a szállítás, raktározás ág 8 társasággal. A vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás területén működő társaságokat 5, az építőiparba, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatba tartozó, illetve az adminisztratív és szolgáltató tevékenységet végző adózókat egyaránt 4 vállalkozás képviselte a legnagyobbak között.

A TOP100 körbe tartozó vállalkozások több mint fele (55 társaság) a középvállalkozások közé sorolható. A nagyvállalkozásokat 15, míg a kisvállalkozásokat 19 adózó képviseli. Továbbá 8 mikrovállalkozás is helyet kapott a legnagyobbak között.

NETTÓ ÁRBEVÉTEL

A gazdasági teljesítmények legfőbb mutatója, az értékesítés nettó árbevétele 2016. évben 829,7 milliárd Ft volt, amely az előző évhez képest 4,8%-kal mérséklődött. Országosan a bevételek a megyeihez hasonló mértékben (-4,4%) csökkentek, mindezek hatására Zala megye – az előző évhez hasonlóan – az országos érték 1,1%-át adta.

Az egyes ágazatok teljesítményét illetően a feldolgozóiparban realizálódott az árbevétel 31,9%-a, ahol kismértékű (+0,9%) növekedés figyelhető meg. Ezt követte a kereskedelem 25,6%-kal, ahol némileg kevesebb (-1,1%) nettó árbevétel realizálódott. Arányaiban a legnagyobb mértékű, 11,6%-os gyarapodás az adminisztratív és szolgáltató tevékenységű vállalkozások körében regisztrálható, majd ezt követi a művészet, szórakoztatás, szabadidő tevékenységgel foglalkozó társaságok 11,1%-os teljesítmény bővülése.

A megyei társaságok mindössze 0,2%-át reprezentáló nagyvállalkozások – az előző évivel közel azonos nagyságban – az árbevétel 14,0%-át realizálták, míg a mikro-, kis- és középvállalkozások közel azonos részarányban (27-29%-ban) járultak hozzá a nettó árbevétel alakulásához.

A 100 legnagyobb árbevételű Zala megyei vállalkozás körében az értékesítés nettó árbevétele 2016-ban az előző évhez képest 3,3%-kal mérséklődött. Az így elért 390,8 milliárd Ft a Zala megyei érték 47,1%-át adta.

Az egyes ágazatok teljesítményét tekintve a TOP100 adózói körben meghatározó a feldolgozóipar, ahol az árbevétel 47,5%-a realizálódott. Ezt követték a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások 18,7%-kal. A harmadik helyen az építőipar áll 5,9%-os részaránnyal. A további ágazatok közül egyedül az szállítás, raktározás ágazat rendelkezik 5%-ot meghaladó részesedéssel, ezen vállalkozások 5,2%-kal járultak hozzá a legnagyobb 100 társaság árbevételéhez. A többi ágazat osztozik a fennmaradó 22,7%-on.

A nettó árbevétel több mint felét (54,9%) a középvállalkozások realizálták, a legnagyobb adózói körben szereplő nagyvállalatok a bevétel 25,6%-át adták.

Az értékesítés relációnkénti összetételére Zala megyében a belföldi forgalom jellemző, melynek részaránya – 5,1%-os mérséklődés mellett – továbbra is jelentős, 79,8%-os. A belföldi forgalom közel egyharmada a mikrovállalkozásoknál keletkezett, de körükben 3,6%-os csökkenés figyelhető meg. Az export éves viszonylatban 3,7%-kal csökkent, aránya az árbevételen belül 20,2%-os volt 2016-ban. A határon túli értékesítésből származó árbevétel több mint háromnegyede a KKV szektorban realizálódott, ahol előző évivel közel azonos export keletkezett.

A megyei tendenciához hasonlóan, az értékesítés relációnkénti összetételére a TOP100 vállalkozás körében is a belföldi forgalom magas aránya jellemző. 2016. évben ez az arány 69,4% volt, az export 2,1%-os és a belföldi forgalom 3,8%-os mérséklődése mellett. A belföldi forgalom több mint felét (53,1%-át) a középvállalkozások teljesítették, míg a nagyvállalkozások körében realizálódott a negyede. A mikro- és kisvállalkozások belföldi forgalma (7,2%, illetve 14,0%) tette ki a fennmaradó hányadot. Zala megye belföldi forgalmának 40,9%-át a TOP100 vállalatok adták 2016. évben.

A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE

2016. évben a társas vállalkozásoknál 50,2 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredmény képződött, amely 1,0%-kal több az előző évinél.

A pénzügyi műveletek eredménye az előző évi 2,1 milliárd Ft nyereségről 0,4 milliárd Ft veszteségre változott.

A fentiek hatására 49,8 milliárd Ft adózás előtti eredmény realizálódott, amely 8,1%-kal kevesebb, mint előző évben. Pozitívum, hogy 2016. évben tovább csökkent a veszteséges és a nulla adózás előtti eredményt elérő vállalkozások száma, összességében 3,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az adózás előtti nyereség összege 8,7%-kal, míg a veszteség 10,6%-kal esett vissza. A legnagyobb 100 vállalkozás együttesen a 2016. évi megyei adózás előtti eredmény 42,6%-át mutatta ki bevallásában.

Az egyes vállalkozói kategóriák esetében eltérő mértékű az adózás előtti eredmény változása. A mikro-, kis- és középvállalkozások eredménye összességében 20,9%-kal mérséklődött, mely hatására részarányuk 96,1%-ról 82,7%-ra változott. A nagyvállalkozások, valamint az egyéb vállalkozói kategóriában szereplő társaságok együttesen mindössze 17,3%-kal járultak hozzá a megye adózás előtti eredményéhez.

TÁRSASÁGI ADÓ

A társas vállalkozások 2016. évre – az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek elszámolása után – 51,2 milliárd Ft pozitív adóalapot mutattak ki bevallásaikban, mely 4,8%-kal kevesebb az előző évinél. A pozitív adóalap után számított adó 5,5 milliárd Ft-ot tett ki, amely 1,8%-kal alulmúlta a 2015. évi értéket.

A számított adót 0,5 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, mely összege a 2015. évi érték 83,3%-át adta.

A kedvezmények figyelembevétele után 4,8 milliárd Ft társasági adó fizetési kötelezettség keletkezett a megyében, amely 0,2 milliárd Ft-tal (-4,0%) mérséklődött előző évhez képest.

A TOP100 vállalkozás előző évi értéket 7,3%-kal meghaladva, 17,7 milliárd Ft pozitív adóalapot realizált, mellyel a megyei értékhez 34,6%-kal járult hozzá.

A pozitív adóalap után számított adó 2,1 milliárd Ft-ot tett ki, amely 0,2 milliárd Ft-tal (+10,5%) több a 2015. évi értéknél. Az adókedvezmények figyelembevétele után 1,6 milliárd Ft adókötelezettségük keletkezett, mely 6,7%-kal haladja meg a 2015. évit. Ezzel Zala megye adókötelezettségének harmadát a TOP100 vállalatok érték el.

MÉRLEGADATOK

A társas vállalkozások jegyzett tőkéje 147,5 milliárd Ft volt, összege 32,2%-kal több az előző évi értéknél. A növekedés elsősorban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területen jelentkező külföldi tulajdon erősödésének tudható be. Meghatározó a belföldi társasági, valamint magánszemélyi tulajdon, részaránya összességében 54,6% volt 2016. évben, mely jelentősen meghaladta az országos 48,4%-os súlyt. A külföldi tulajdon 40,3%-ot tett ki. Nemzetgazdasági ágazati megoszlás alapján a jegyzett tőke 25,5%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén került bejegyzésre, melyet 21,8%-kal a feldolgozóipar követ. A további nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok emelhetők ki közel azonos súllyal (12,8%, illetve 12,5%) .

A tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke megduplázódott előző évhez képest, összege 119,1 milliárd Ft-ot tett ki. A jelentős növekedés a szállítás, raktározás területén realizálódott. A TOP100 listába tartozó vállalkozások körében 2016. évben 21,7 milliárd Ft beruházás realizálódott, mely a megye összes tárgyévi értékének 18,2%-át adja.

ALKALMAZOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL

Zala megyében az alkalmazásban állók száma – 476 fős mérséklődés következtében – 2016. évben megközelítette a 44,3 ezer főt, amellyel az országos foglalkoztatottak 2,1%-át képviselték.

A megyei dolgozók ötödét az összes vállalkozás mindössze 0,2%-át jelentő nagyvállalatok alkalmazták. A többi munkavállalót közel azonos megoszlással a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatták.

Ágazati szempontból a legtöbb ember (32,7%) a feldolgozóiparban vállalt munkát, itt összességében közel ugyanannyian dolgoztak, mint 2015. évben. A 14,4%-os részarányt képviselő kereskedelem közel 300 fővel kevesebb munkavállalót foglalkoztatott, mint egy évvel korábban. A harmadik legnagyobb súllyal bíró, 9,8%-os részarányú adminisztratív és szolgáltató tevékenységgel foglalkozók körében az előző évhez képest 13,5%-kal nőtt az átlagos állományi létszám.

Az egy főre jutó átlagos éves bruttó bérköltség a megyében 2.244 ezer Ft/fő, amely 8,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez az érték az országos átlag (2.795 ezer Ft/ fő) alatt van.

A 100 legnagyobb adózó 16.483 főt foglalkoztatott 2016. évben, így Zala megye összes munkavállalójának több mint harmadát (37,2%) alkalmazta. A TOP100 adózói kör esetében elmondható, hogy az átlagos állományi létszám előző évhez képest kismértékben növekedett.

A munkavállalók több mint felét (8,7 ezer fő) a TOP100-ban is megtalálható nagyvállalatok alkalmazták. A többi munkavállaló nagy részét (43,7%) a középvállalkozások foglalkoztatták, míg a mikro- és kisvállalkozások együttesen 3,5%-kal járultak hozzá az átlagos állományi létszámhoz.

Az alkalmazotti létszám alakulását nemzetgazdasági ágazatonként vizsgálva a TOP100 adózói körben a legtöbben (49,3%) a feldolgozóiparban dolgoztak. Ezt követi az adminisztratív és szolgáltató tevékenységgel foglalkozók 18,8%-os súllyal. A kereskedelem területén működő társaságoknál vállalat munkát a 100 legnagyobb vállalkozás alkalmazottainak 6,0%-a, a vízellátás területén pedig 6,2%-a. A további ágazatokba tartozó vállalkozások osztoznak a fennmaradó 19,7%-on.

Az egy főre jutó átlagos éves bruttó bérköltség a TOP100 vállalkozás körében 2.897 ezer Ft/fő volt, ami a megyei átlagot (2.244 ezer Ft/fő) jelentősen meghaladta.

[1] A koherencia érdekében a társaságiadó-bevallások vizsgálatánál az országos állomány kiegészítésre került egy, a nyugat-dunántúli térség (és az ország) gazdasági teljesítménye szempontjából releváns vállalat által benyújtott (a társaságiadó-bevalláshoz hasonló adattartalmú) egyéb típusú bevallás főbb adataival.

[2] Az összehasonlíthatóság érdekében az elemzés nem tartalmazza a naptári évtől eltérő mérlegforduló nappal rendelkező társaságok adatait.