Sportvilág

2008.06.05. 06:09

Csak a dánok hiányoznak az egykori győztesek közül

EB 1960-tól 2004-ig...

zaol.hu

Franciaország 1960, Európa-bajnok: Szovjetunió

A négycsapatos döntő óriási kelet-európai fölényt hozott. Jugoszlávia 2–4-ről fordítva verte meg a franciákat (azóta sem született még 9 gól egy EB-döntős meccsen sem), míg a szovjetek 3–0-ra a csehszlovákokat. A harmadik helyet akkori északi szomszédjaink szerezték meg (2–0), míg a döntőben Lev Jasin eszén csak egyszer jártak túl a plávik, így a szovjetek a hosszabbításban behúztak a győzelmet (2–1). 

Spanyolország 1964, Európa-bajnok: Spanyolország

Négy év alatt sokat változott Európa, és az 1960-as 17 indulóhoz képest ekkor már 29-en neveztek be a selejtezőkre. (Luxemburg kiejtette Hollandiát!) Az ibériai EB-n az elődöntőben a hazaiaktól 2–1-re kapott ki Magyarország, míg a címvédő 3–0-val lépett túl Dánián. Egyetlen Európa-bajnoki érmünket ekkor szereztük (3–1), míg a döntőben egy gyors gólváltást követően (6. perc 1–0, 8. perc 1–1) nem sok minden történt, ám a hajrában egy fejesgóllal a spanyolok otthon tartották a kupát. 

Olaszország 1968, Európa-bajnok: Olaszország

Ekkor nevezték először Európa-bajnokságnak a tornát, és először volt csoportkör a selejtezőkben, először indul az NSZK, és először (és csak akkor) bukott el… A leggyólszegényebb négyes döntőben a hazaiak sorsolással jutottak a döntőbe (!). Ott a jugókkal előbb 1–1-et játszottak, majd a megismételt meccsen Zoffék 2–0-ra nyertek. 

Belgium 1972, Európa-bajnok: NSZK 

Az elődöntőben még mi is ott voltunk (0–1 a szovjetekkel szemben), míg a hazaiakat a Beckenbauer-Sepp Maier-Müller hármas fémjelezte nyugat-németek 2–1-re verték. A döntőből egy óra sem telt el, már 3–0 volt az NSZK-nak, így a müncheni olimpia évében az ő nyakukba került az Európa-bajnoki aranyérem. 

Jugoszlávia 1976, Európa-bajnok: Csehszlovákia

Az EB-, és immáron VB-címvédő NSZK számított a favoritnak, ám az elődöntőben a jugoszlávok 2–0-ra elhúztak ellenük. Még a rendes játékidőben egyenlítettek a nyugat-németek, majd a hosszabbításban újabb két gólt rúgtak és a döntőbe jutottak. Ez az egyetlen EB-döntő, ahol minden találkozón volt hosszabbítás: a csehszlovákok 3–1-re verték a hollandokat, majd a döntőben 2–2-re végeztek az NSZK-val. Jöttek a 11-esek, és jött Antonin Panenka, kinek neve 1976. június 20-án fogalommá vált. 

Olaszország 1980, Európa-bajnok: NSZK

A televíziózás sportban meghatározó szerepe először éreztette hatását: a döntőben már nyolcan szerepeltek, két csoportban, körmérkőzéseket játszva. A két csoportgyőztes, az NSZK és Belgium játszották a döntőt, ahol a szimpatikusan, fegyelmezetten és a világon először alkalmazott lestaktikájukkal futballozó belgák csak megszorítani tudták a lassan tíz éve döntőn edződött nyugat-németeket (NSZK – Belgium 2–1). 

Franciaország 1984, Európa-bajnok: Franciaország

24 év után visszatért az EB Frankföldre, ám most már a csoportmásodikak is esélyt kaptak a döntőbe jutásra, hiszen a két csoport két első helyezettje az elődöntőben találkoztak. Mindkét párbajt a már a kvartettben is elsők nyerték, így a döntőbe a házigazdák mellett a négy meccséből csak egyet megnyerő spanyolok kerültek, ahol Platiniék 2–0-ra nyerni tudtak. 

NSZK 1988, Európa-bajnok: Hollandia

Az ezüstös-bronzos németalföldi kollekcióba először került a legnemesebb fémből: a csoportmeccsek során még kikaptak Gulliték a szovjetektől, ám a döntőben az aranylabdás, majd a máig emlegetett éles szögből lőtt Van Basten kapásgóljával a narancsmezesek nyakába került az aranyérem. 

Svédország 1992, Európa-bajnok: Dánia

A dél-szláv háború közbeszólt: a kizárt Jugoszlávia helyére a strandról összetoborzott dán válogatott indult el, és ha már elrontották a nyaralásukat, akkor cserébe hazavitték az EB-trófeát. Ehhez mindössze két meccset kellett nyerniük: a csoportkörben egy iksz és egy vereség után a franciákat verték, az elődöntőben 11-esekkel a hollandokat, majd a döntőben Jensen és Vilfort találataival a németeket. Ilyen egyszerű ez! 

Anglia 1996, Európa-bajnok: Németország

Az immáron 16 résztvevős EB-n négy csoportba sorolták az együtteseket, és az elődöntőkben csak a 11-esek döntöttek. Anglia és Franciaország bukott el itt, így a döntőben megismétlődött a C-csoport első meccse, a német-cseh párbaj. 1-1-es 90 perc után jött az első EB-döntős aranygól, amit a csereként beállt Oliver Bierhoff jegyzett. 

Belgium és Hollandia 2000, Európa-bajnok: Franciaország

A címvédő egy árva döntetlennel a zsebében kullogott haza, a hollandok pedig ismét 11-esekkel kaptak ki az elődöntőben. A szép futballt játszó, addig 100%-os portugálok aranygóllal pottyantak ki a későbbi győztes franciákkal szemben, hiszen a gall kakas előbb a 90. percben egyenlített az olaszok elleni döntőben, majd Trezeguet aranygóllal szerezte meg az EB-trófeát. 

Portugália 2004, Európa-bajnok: Görögország

Az első és az utolsó meccs párosítása ugyanaz volt, és a görögök mindkétszer legyőzték a luzitánokat. Hiába jutottak túl Figoék az angolokon és a hollandokon, az egyenes kiesés szakaszban Otto Rehhagel fiai minden találkozójukat 1–0-ra megnyerték, így hatalmas meglepetésre a helléneké lett az Európa-bajnoki cím.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!