A Barcelona megfelelne a magyar bajnokságnak

Szegény Kylian Mbappé, valahogy nincs szerencséje ezekkel a mesterhármasokkal. Na jó, ez a szegény jelző talán túlzás, hiszen egyikünk sem fogja átélni azt, hogy három gólt lő egy világbajnoki döntőben, aztán mégis lógatja az orrát, mert csak ezüstérmes lesz – márpedig így történt a legutóbbi fináléban a Lionel Messi által vezetett argentinok ellen, de neki ez már akkor is megadná a halhatatlanságot a futball történetében, ha semmi mást nem csinálna. Ő azonban csinál, most éppen a vasárnapi El Clásicón, a Barcelonának rámolt be hármat, és mégsem lehetett boldog, mert csapata, a Real Madrid négyet kapott, és így már miután kiesett a Bajnokok Ligájából, elbukta a Király Kupa döntőjét, és most a spanyol bajnoki cím is csaknem elérhetetlen távolságba került a klubtól. A francia csatár megszolgálta minden elismerésünket, rajta semmi sem múlott, a sztori azonban a mesterhármasa ellenére nem róla szól. Sokkal inkább a Barcelonáról, amelyről van egy jó hírem: megfelelne itthon az MLSZ legszigorúbb ajánlásának is az ötmagyaros fiatalszabályt illetően. Mint tudjuk, a magyar szövetség másfél évtizede kínlódik azzal, hogy kevés a magyar, különösen a fiatal magyar futballista az élvonalbeli meccseken, ezért folyamatosan bevet anyagi ösztönzőket, és most éppen ott tart, hogy már félmilliárd forintot vághat majd zsebre az a klub, amelyik átlagosan öt magyart tart végig a pályán, köztük egy utánpótlás korút. Ezt a félmilliárddal nyomatékosított ajánlást az a Barcelona, amelyet csak egy hajszál választott el a Bajnokok Ligája döntőjétől, és minden bizonnyal a spanyol kupa után a bajnoki címet is besöpri, kacagva tudja teljesíteni. A Real Madrid elleni kezdőjében nyolc spanyol játékos szerepelt, ahogyan az öt becserélt labdarúgóból is négy spanyol volt. Ráadásul a fiatalsággal sem lehetett gond, mert a 17 éves Yamal Lamine és a csak január óta nagykorú Pau Cubarsi mellett a menet közben beállt Alejandro Balde, Hector Fort és Gavi is távol van még a nálunk felső plafonként meghúzott 21. születésnaptól.

Márpedig a Barcelonánál mintha évtizedek óta tudnának valamit a kiválasztásról, a képességek fejlesztéséről, a fiatalok beillesztéséről a felnőtt futballba, pedig nincs külső kényszerük, nyomatékos ajánlásuk erre. Egész egyszerűen csak értenek ahhoz, amit csinálnak, és sajnos ez a legnehezebb, amit utánuk kellene csinálnunk.