Árucikkek

Pajor-Gyulai László

Elképesztő hírt adott ki az ESPN. A hírügynökség úgy tudja, a szaúdi illetékesek nagyszabású tervet készítettek a helyi labdarúgó élvonal, a Pro League fellendítésére, és ezt állítólag az ország sportminisztériuma lelkesen támogatja. Arról a ligáról van szó, amelybe már eddig is több, a pályafutása csúcsán túl járó labdarúgó szerződött, de az igazi szenzációt az jelentette, hogy tavaly december 30-án a Manchester Unitedből távozó Cristiano Ronaldo aláírt az itt szereplő Al-Nasszrhoz 2025 nyaráig potom évi 200 millió eurós fizetésért.

És ez az a liga, amely a friss hírek szerint a hétszeres aranylabdás Lionel Messit is meg akarja szerezni, az Al-Hilal elképzelhetetlen összeggel, évi 400 millióval próbálja a csáberejét ellenállhatatlanná tenni. Cristiano Ronaldo egyébként azt mondja, néhány éven belül a világ egyik legversenyképesebb bajnoksága lesz a szaúdi élvonal, és a helyi vezetők most nyilvánosságra került tervei is ebbe az irányba mutatnak. Ezek pedig arról szólnak, hogy a nyáron a klubok nem kevesebb, mint ötven, ereje teljében lévő – tehát nem levezetéssel öreg napjaira még némi pénzt keresni akaró – futballistát igazolnak az öt topligából és a portugál bajnokságból.

Elsősorban szerződés nélküli labdarúgókat igazolnának, mint például a Liverpool brazilja, Roberto Firmino, a Manchester City német középpályása, Ilkay Gündogan, a Wolverhampton szélsője, Adama Traoré, az Everton védője és középpályása, Yerry Mina és Abdoulaye Doucouré, és az egyik játékosügynök az ESPN-nek úgy nyilatkozott, hogy spanyol, marokkói és kolumbiai válogatott játékosokról is tárgyalnak. Nyilván meg kell változtatni azt a szabályt, hogy egy klubnak legfeljebb nyolc nem szaúdi játékosa lehet, és közülük egyszerre legfeljebb hetet nevezhetnek egy mérkőzésre, de ez részletkérdés, csupán a szándékon múlik.

Nem tudhatjuk, mi lesz ebből, 

számtalan példa mutatja, a pénz a sportban fontos, de nem minden.

Játékosokat, edzőket lehet venni, de hagyományt, kultúrát semmiképpen. Nyolc éve Katar vásárolt össze egy kézilabda-válogatottat, tizennégy klasszist honosítva, akik összehoztak egy világbajnoki ezüstérmet, a katari kézilabda azóta a fasorban sincs. Futballban az arab pénzekből felpumpált PSG például hiú ábrándként kergeti a Bajnokok Ligája serlegét, és sorolhatnánk még sokáig a példákat, amelyek bizonyítják, a sport tényleg többről szól a pénznél, a szív, a szenvedély, a belső elkötelezettség nem árucikk, ezek nélkül pedig az egész nem működik.