Győzött a ZTE KK, némi paksi „segítséggel”

Zalakerámia-ZTE KK – Atomerőmű SE 93-85 (27-14, 22-21, 21-23, 23-27)

Zalakerámia Sportcsarnok 600 néző. Jv.: Papp, Győrffy, Ádám.

ZTE: Ware 24/9, Thompson 9, Green 18/9, Szabó 11, Agafonov 14. Csere: Bagó 8, Doktor 9/9, Durázi, Gulyás. Vezetőedző: Bencze Tamás.

Paks: Kovács 21/9, Faust 22/9, Eilingsfeld 5, Ruják 2, Jevtovic 6. Csere: Medve 9/3, Williams 12, Norfleet, Horváth 8/6. Vezetőedző: Dzinucs Branislav.

Kipontozódott: Thompson (33.), Jevtovic (40.). Kiállítva: Williams (37.).

A vendégek három hazai győzelemmel kezdték a középszakaszt (közte a Debrecennek 118 pontot dobtak), majd jött, egy kecskeméti vereség, de mesterük, Dzunics Branislav ezzel együtt azt mondta a tegnapi találkozó előtt: nyerni akarnak Zalaegerszegen – ahogy riválisaiknak is sikerült.

Valóban, régóta nincs jó passzban a ZTE, amit az első percekben Thompson két labdavezetési hibája jelzett, de a jól védekező és kontrázó zalaiak 4 perc után így is paksi időkérést kényszerítettek ki (10-2). A vendégek két perc múlva egyenlítettek (10-10), és ekkor a csarnokban kevesen hitték volna a folytatást. Zalai időkérés után végre beesett néhány távoli hazai próbálkozás, és a negyedben 10 pontig jutó Green vezérletével a csapat állva hagyta ellenfelét (9. p.: 23-12). A második tíz percben is jól harcolt a ZTE, a Paks pedig türelmetlennek és ingerlékenynek látszott (16. p.: 38-20). A Tolna megyeiek dobásai alig érték el a 27 százalékos „pontosságot” (távolról 4/13 volt a mérlegük), időkérésük után azonban majdnem olyan zalai megtorpanás következett, mint amilyet a vendégek elszenvedtek az első negyedben (19. p.: 40-34). Ám a hangsúly a majdnemen van, hiszen a ZTE (és benne is főleg Ware) a játékrész zárására magához tért (49-35).

Két megnyert negyeddel a háta mögött, szép reményekkel kezdhette a második félidőt a hazai csapat, melyben a folytatásban villantak a fiatalok: Bagó két duplát, Doktor pedig két triplát szerzett (26. p.: 65-46). Előbbinek ezeken kívül is több szép mezmozdulása volt, ám a negyed mégis a paksi Faust nevétől volt hangos, aki összetűzésbe keveredett a hazai szurkolókkal. Nem volt sportszerű, ahogy a lelátóról gyalázták őt, de az a mutogatás pláne nem, amivel a játékos ezt kiprovokálta. Pedig lehetett volna a meccsel is foglalkozni, hiszen a 33. percben Thompson kipontozódott, a Paks pedig lőtávolba lopakodott (72-65). Nagy küzdelem kezdődött, az izgalmak pedig fokozódtak (37. p.: 77-74), majd a megtorpanni látszó ZTE váratlan segítséget kapott a negyedben addig remekól játszó, 8 pontot szerző Williamstől. A paksi center megütötte Agafonovot, amiért kiállították, ez pedig új impulzus volt mindkét csapatnak – ellenkező előjellel. A hazai csapat kézben tartotta az utolsó perceket, és szép győzelemnek örülhetett.

Branislav Dzunic: Nem találtuk az ellenszerét a ZTE játékának, sem védekezésben sem támadásban. Fegyelmezetlenek voltunk, sok hibával játszottunk. Amióta Pakson vagyok, azt érzem, hogy nem fejlődik a játékunk, hiszen rendre ugyan azokat a hibákat követjük el a mérkőzéseken. A fegyelmezetlenségekre meg nincs mentség, mert amit egy-egy játékos hozzátesz , azt ezekkel a fegyelmezetlenségekkel el is rontja.

Bencze Tamás: A legfontosabb, hogy nyertünk. Ma támadásban pontosak voltunk és a védekezésünk is jól működött. A tranzíciós védekezésre készültünk, amit jól sikerült megoldanunk. A nagy előnyünknél törvényszerűen jöttek a hibák. Kétszer is elléptünk ellenfelünktől, de végül egylabdás mérkőzésre kényszerültünk. A végjátékban higgadtak voltunk és pontosak is, ami ma győzelmet eredményezett. Ez az első lépés volt a négy közül, amit terveztünk.