Gáll Tamás: nagyon messze a világelit

Kezdjük azzal, hogy a napokban véget ért törökországi női kosárlabda világbajnokságon nem születet meglepetés: győzött az Egyesült Államok együttese. A magyar küldöttség pedig, köztük Gáll Tamás is megállapíthatta: mi magyarok messze vagyunk a világ élvonalától..

Az MKOSZ tucatnyi magyar szakembert utaztatott ki a vb-re, annak is az utolsó három napjára, így a küldöttség is jelen volt a női vb-döntőn, melyen az amerikaiak 77-64-re győztek a spanyolok ellen.

De nézzük, mit láttak a zalaiak. Gáll Tamás,a ZTE NKK és a női U20-as válogatott szakvezetője elöljáróban elmondta: egyfajta jutalomút volt számukra ez a túra, de szakmai kirándulás is. Vele együtt ott lehetett Törökországban a Kanizsai Vadmacskák vezetője, az U16-os leány válogatott másodedzője, és ne feledkezzünk meg a Győrben dolgozó Völgyi Péterről sem, aki a női válogatott másodedzője.

- Számomra elsősorban egy kiváló szakmai út volt ez a világbajnokság, hiszen a világ női kosárlabdázásának a krémjét láthattuk testközelből - válaszolta Gáll Tamás arra a kérdésünkre, ő minek tekintette ezt a túrát. A ZTE NKK vezetőedzője a nyáron az U20-as válogatottal visszajutott az Európa-bajnokság A-csoportjába, vagyis az élvonalba. Láttuk, hogy melyek a mostani trendek, s hogy merre tart a világ kosárlabdázása. Ebből a szempontból azt kell, hogy mondjam, az első öt helyezett együttes abszolút férfi kosárlabdát játszik már. A passzokban, a dinamikában és a precizitásban egyaránt a férfias játék kezd dominálni a gyengébb nem legjobbjainak játékában is.

Gáll Tamás és az amerikai csapat egyik ásza, Diana Taurasi közös fotója. Szerencséjük volt: belebotlottak a világbajnokokba (Fotó: a szerző)

Gáll Tamás elmondta, az általa látott mérkőzések közül a legjobb a török spanyol összecsapás volt, az Egyesült Államok viszont értékelése szerint is a legjobb csapat volt, tele világsztárokkal. ám mindegyikük tudatában volt a szerepével. Egy ilyen esemény után persze illik megkérdezni, hogy mit tudnak majd idehaza hasznosítani a kinti tapasztalataikból, de Gáll Tamás, talán kissé kiábrándító, ám őszinte válasszal szolgált.

- Inkább elgondolkodtató dolgokat láttunk, persze ki lehet próbálni néhány dolgot idehaza is - mondta. - Azonban ehhez magasabb tudásszint szükséges, hiszen kell hozzá sebesség és mozdulatgyorsaság is. Aztán ott vannak a fizikai különbségek az elit és a magyar mezőny tagjai között, úgyhogy a jelenlegi korosztályoknak nem sok esélyük van már eljutni erre a szintre. Megfelelő kiválasztással viszont faragható a hátrány, de 10-15 év ehhez is kellene. Haszontalannak mégsem nevezném a kirándulást, hiszen át kellene venni az utánpótlásképzésben is a modern szisztémát. A tendenciákra kell nagyobb hangsúlyt fektetni ebben, szóval ezért volt jó, hogy láttuk a világ krémjét is élőben.

A magyarok szerencsések voltak, hiszen egyazon hotelben voltak elszállásolva a házigazda törökökkel, így a vb hangulata talán még kézzelfoghatóbb volt számukra. Aztán egy szerencse folytán az amerikai válogatottal is összefutottak hazafelé a repülőtéren, ami a kanizsai Gábor Erzsébetnek is nagy élményt nyújtott.

- Azt gondolom, hogy az MKOSZ-nek nagy köszönet jár azért, hogy kiutaztatta ezt a szakmai stábot - ezt már Gábor Erzsébettől hallottuk. - Talán ezzel is segíthetik, hogy előmozdítsák az utánpótlás-nevelést, hiszen erre is szükség volna. Nem is titkolom, hogy engem nagyon felvillanyozott az, amit ott kint láttam, s tényleg, szakmailag is nagyon hasznos volt. Köszönet érte még egyszer a szövetség vezetésének. Ami a személyes oldalt illeti, a lányok idehaza azzal fogadtak: láttuk Erzsi nénit a tévében, ott ült a lelátón a világbajnokságon. Szóval, tényleg nagy élmény volt...