Egyre bővül a kerekesszékes vívók csapata Zalaegerszegen

Az első kezdeményezés a tavalyi megyeszékhelyi Restart Fesztiválon indult útjára, amikor is a program szervezői a kerekesszékes víváshoz szükséges két széket adományoztak a Zalaegerszegi Vívó Egylet számára, a Magyar Paralimpiai Bizottság pedig, látva és értékelve az elszántságot, a speciális víváshoz szükséges legújabb fejlesztésű pástot és kiegészítő palástot ajánlott fel számukra.

Az azóta eltelt egy esztendő alatt nyolc tagra bővült Zalaegerszegen a kerekesszékes vívók csapata. A fesztivál nemes kezdeményezésének jubileumát ünnepelve pedig idén a tagok egy újabb parasportágban is kipróbálhatták magukat.

Miszory Erika, a Zalaegerszegi Vívó Egylet kerekesszékes vívásának gyógytornásza ugyanis úgynevezett handbike-okat kölcsönzött az ország különböző pontjairól, hogy a hét végi városi félmaratonon belül rendezett „Korlátok nélkül” elnevezésű futóversenyen a mozgássérült vívók is bemutatkozhassanak, rajthoz állhassanak s részesüljenek a sportolás örömeiben.

Miközben az eszközöket a kerekesszékekre szerelték, a csapat egyik fiatal tagjával, Zsombok Helga Ilonával beszélgettünk. Az ifjú hölgy tavaly még nem is gondolta, hogy akad olyan sportág, amelyben kerekesszékesként ő is jeleskedhet, ám amióta januárban ellátogatott a ZVE edzőtermébe, egyre közelebb érzi szívéhez a vívást.

Mint mondja, azon túl, hogy mint mozgásforma és hobbi egyre fontosabb szerepet tölt be a vívás az életében, a sport által egyszersmind remek közösségre is lelt, amelyben sokszor a speciális életvezetésükhöz szükséges számos hasznos tanácsot is meg tudnak osztani egymással, hiszen mindenki másfajta tapasztalattal rendelkezik.

– Én korábban az úszással próbálkoztam, de azt idővel abbahagytam, nem igazán volt nekem való – számolt be a hetedik osztályos lány, hozzátéve: – A vívás azonban azért is tetszik, mert tulajdonképpen nagyon összetett, sokféle képességet igénylő, változatos mozgásformát adó és küzdőszellemre, önfegyelemre nevelő sportág. A testmozgás mellett nagyon erős koncentrációt is igényel, megtapasztalva, azt hiszem, hogy ez az ész és a fizikai erő sportja egyaránt.

Miszory Erika szerint a mozgássérültek könnyebb integrációja szempontjából is fontos a sportolás, hiszen önbizalmuk is nő azáltal, hogy tapasztalják, önállóan is képesek például vívni, mások által is elismert eredményeket, sikereket elérni. Mindezen túl pedig az a csapatszellem, ami az edzések alatti gyakorlás és a verseny közben kialakul, nagyban hozzásegíti őket ahhoz, hogy az életminőségüket jobbá tehessék, elégedettek legyenek és a motiváció lépésről lépésre még nagyobb legyen.

– Egy kerekesszékes mozgáslehetőségei erősen korlátozottak, miközben a kerekesszékes életmód miatt a felső végtagok és törzs izmainak erejére hatványozottan szükségük van. A handbike-kal nagyon jól lehet edzeni ezeket az izmokat – mondta a gyógytornász, aki országos szinten is kirívóan magas létszámmal mozgósítja a kerekesszékes vívókat, akik között 10–60 éves korosztály egyaránt képviselteti magát.

– Gyógytornászként az egyik feladatom, hogy kiküszöböljük a féloldalas sportból adódó nehézségeket. Megtanítom a parasportolókat, hogy mik azok a mozdulatok, amiket nem végezhetnek, melyek azok, amelyek kifejezetten jót tesznek nekik és amelyekkel fejlődhetnek – jegyezte meg Miszory Erika. Hozzátéve, hogy azért is látta roppant hasznosnak a fesztivál futó­versenyén való részvételt, mert a két említett sportág tökéletesen kiegészíti egymást a sportolók erő-, reakciókészség- és állóképesség-fejlesztése szempontjából.