130 éve született Mező Ferenc

A kis zalai faluból indult az az életpálya, amely hetvenhat éven át fáradhatatlan munkával, céltudatos tevékenységgel a sporttörténetírás terén és az olimpiai mozgalom fejlesztésében is maradandót alkotott. Mező Ferenc az elemi iskola első osztályát Pölöskefőn, a második-negyediket pedig Gelsén végezte, ahol nagyszüleinél lakott. Télen a mamája – kesztyű nem lévén –, meleg sült krumplival a kezében küldte az iskolába, amit tízóraira meg is ehetett. Gimnáziumi tanulmányait Nagykanizsán kezdte el, majd Zalaegerszegen, a későbbi nyelvész Pais Dezső osztálytársaként érettségizett. A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett tanári diplomát latin és görög nyelvből. Rákospalotán indult pályafutása a Wágner magángimnáziumban, majd iskolaigazgatói kinevezés folytán a zalaszentgróti polgári fiúiskolában töltötte az 1913-14-es tanévet. Innen hívták be katonai szolgálatra, 32 hónapot töltött a fronton. Többször megsebesült, a kudarccal végződött piavei átkelés után a bakák hozták vissza sebesült hadnagyukat. A legmagasabb fokozatú kitüntetéseket kapta, arany vitézségi érmet, Vaskorona érdemrendet Ferenc József aláírásával. Leszerelése után Nagykanizsán tanított, majd a fővárosba költözött, a budai Mátyás Gimnázium tanára lett 1920-tól 1934-ig. Már a zalai tartózkodás is termékeny volt, a Nagykanizsa sportja című írását a fővárosi lapok is átvették. Elszántan tanulmányozta a hazai és egyetemes művelődéstörténetnek azt a részét, amely a testedzés históriáját jelentette.

A tudós és sporttörténész dr. Mező Ferenc kislányával, Olimpiával. Fotó: a szerző tulajdona

Jegyzetei sokasodtak az ókori írók tanulmányozása kapcsán, az óriási anyagból végül elsőként az ókori olimpia történetének összeállítását végezte el. Tudomására jutott, az olimpián művészeti versenyt is rendeznek irodalmi kategóriában, ahová sporttal kapcsolatos lírai, drámai és epikai művekkel lehet pályázni. A 15 beérkezett munka közül dr. Mező Ferenc alkotását ítélték legjobbnak. Az volt a zsűri véleménye, hogy ilyen alapos munka még sehol a világon nem jelent meg a témában. A testület aranyéremmel jutalmazta „Az Olympiai játékok története" című munkát. Esztergomban értesült olimpiai győzelméről, ennek hatására fogant meg benne örökérvényűen, hogy a kutatómunkának szenteli életét. Az egyetlen magyar olimpiai bajnok, aki nem, hogy nem volt ott a helyszínen győzelmekor, hanem soha nem is járt Amszterdamban. Javaslatára a II. világháború után folytatták és be is fejezték az Olümpiában még a 19. század utolsó harmadában Ernst Curtius göttingai régész által vezetett, de félbehagyott ásatásokat. Javaslat született a Magyar Olimpiai Bizottság önálló szervezetként való működtetésére, amely 1947. február 10-én alakult meg, és ügyvezető alelnökévé megválasztották dr. Mező Ferencet. Egyik legnagyobb megtiszteltetés 1948. február 17-én érte: St. Moritzban a téli olimpia után a NOB tagjai sorába választotta. 1961. november 21-én hunyt el Budapesten, hamvait a Fiumei úti (volt Kerepesi) temetőben helyezték örök nyugalomra.

A hajdani pölöskefői fiú a XIX. századból ma már sporttörténelem. Nemzetközileg elismert nagy sportvezető volt. Németül és angolul beszélt, a latint és az ógörögöt tanította is. Az utóbbi nyelv ismerete hozta meg számára a sikert, mert megírhatta az ókori olimpiák történetét.