Sakk Eb - Kilenc év után újra magyar érem

- A magyar sakkszövetség elnökségének döntése az volt, hogy a lehető legjobb összeállításban kell képviselnünk Magyarország színeit még annak ellenére is, hogy ez néhány hónappal a világbajnokság után újabb jelentős anyagi terhet jelentett a májusban megválasztott új vezetésnek - kezdte Horváth Tamás, a szövetség alelnöke, aki egyben a férfi válogatott szövetségi kapitánya is.

- Népes volt a mezőny, hiszen hölgyeknél 28, míg a férfiaknál 38 ország legjobbjai ültek asztalhoz.

- Valóban, ez az Eb a résztvevők véleménye szerint is az egyik legerősebb világverseny volt az utóbbi években. Szinte kivétel nélkül legjobb összeállításban érkeztek a csapatok. Az európai világsztárok közül szinte csak Carsen hiányzott, de miután a norvég csapat vele együtt sem lett volna meghatározó tényező, a világranglista vezetőjének távolmaradása teljesen érthető. Férfi válogatottunkból ezúttal hiányzott Polgár Judit, aki a számtalan egyéb irányú kötelezettsége mellett idén a két csapat világversenye közül a júliusi, kínai vb-t tudta vállalni, kétgyerekes családanyaként nem könnyű minden meghívásnak eleget tenni.

- Jól rajtoltak, aztán botladoztak.

- Valóban, hiszen a felvezető első fordulót mindkét csapatunk eredményesen teljesítette, de a folytatásban számtalan meglepő eredményből látszott, az eddig átlagos tudásúnak ítélt csapatok évről évre erősebbek, ma már nincsenek könnyű ellenfelek. A későbbi győztes németeket nem sokan sorolták volna a rajtnál az esélyesek közé. A harmadik fordulóban éppen ellenük szenvedtük el - mint utóbb kiderült -, egyetlen vereségünket. A következő körben csak döntetlent sikerült elérni a mindig kemény diót jelentő csehek ellen, így a verseny közepén a négy mérkőzésből szerzett 4 pont, azaz  50%-os teljesítmény mindent, csak nem dobogós végeredményt sejtetett.

- Mi történt ezután, szinte megtáltosodtak fiai.

-  A nagymestereink megmutatták, hogy a szakmai tudáson túl rendelkeznek minden más, a kiváló sportolókra jellemző tulajdonsággal is. A hasonló helyzeteken úrrá lenni csak azok képesek, akik megfelelő lelki tartással rendelkeznek és addig harcolnak,   amíg akár a legkisebb esély megvan a sikeres szereplésre. A fájó sebek nyalogatására azon kívül, hogy sehova nem vezet, egyébként sem volt idő. A világversenyekre nem jellemző módon ezúttal egyetlen szabadnap nélkül kellett lejátszani a 9 fordulót. Aztán a három, egymást követő győzelem után már ott álltunk az élmezőnyben, de a románok elleni, 8. fordulóban elért 2:2 legfeljebb annyival kecsegtetett bennünket, hogy egy utolsó fordulóbeli győzelemmel megszerezhetjük az 5-6. hely valamelyikét. Amikor kiderült, hogy ehhez a Topalovval felálló Bulgáriát kell legyőznünk, furcsa módon egyáltalán nem bánkódtunk a sorsolás miatt. Nyilvánvaló volt, hogy az egy ponttal előttünk álló ellenfél is mindent meg fog majd tenni a győzelemért, mert szerencsés esetben ők még akár az aranyérmet is megszerezhetik.

- Nem volt egyszerű a feladat.

- Átéreztük, hogy igen nehéz feladat vár ránk. Sokkal nehezebb egy olyan csapat ellen sikeresnek lenni, akinek a célja a döntetlen, vagy egy tisztes vereség elérése, mert ők csak minimális kockázatot vállalnak a játékban. Aztán jött a meccs. Lékó Péter legszebb napjaira emlékeztető játékkal legyőzte Topalovot, és Almási Zoltán valamint Balogh Csaba is megszerezték a teljes pontot az exvilágbajnok elemző csapatához tartozó Cseparinov és Delcsev ellen. Ekkor természetesen az egész magyar különítmény Gyimesi Zoltánnak szurkolt, aki az egykori ifjúsági világbajnok, az egyik zalaegerszegi Csuti Ifjúsági Emlékversenyen is játszó Georgiev ellen kellett, hogy megszerezze a győzelmet. A Csuti elsőtáblása az időzavar szorításában a 40. lépésben kihagyta a nyerést, de végül hősies küzdelemben az egész versenyen utolsónak befejeződött játszmájában a 94. lépésben győzelmével beállította az ezen a szinten rendkívül ritka 4:0-ás végeredményt.

- Erre a győzelemre nemzetközi szinten is felkapták a fejüket a szakemberek.

- Érthető, hiszen a sportág élcsoportjában a dobogóért küzdő csapatok meccsén 4:0-ra nyerni óriási bravúr. A nagy sikert formabontó módon ünnepeltük. A csapat fogadalma alapján tengeri fürdőzés következett a nem éppen kellemesnek nem mondható 14 fokos levegőhőmérséklet mellett alig 1-2 fokkal „melegebb” tengervízben. Természetesen én is velük együtt ugrottam a vízbe. Kiváló magyar nagymestereink csakúgy, mint az utóbbi évek világversenyein, csapatként is kitűnően szerepeltek. A siker a következő egyéni teljesítményekből állt össze: Lékó 9 mérkőzés 5,5 pont, Almási 8/6, Berkes 7/3,5, Balogh 8/5,5, Gyimesi 4/2,5. Az Európa-bajnokság végeredménye: 1. Németország 15, 2. Azerbajdzsán 14, 3. Magyarország 13 pont. Az olimpiai bajnok ukránok a 15. a Shorttal és Adamssal felálló angolok a 22. helyet szerezték meg. A magyar hölgyek végül 3 győzelemmel, 3 döntetlennel és ugyanennyi vereséggel a 15. helyen zárták a versenyt, a győzelmet itt az oroszok szerezték meg 17 ponttal a 14-14 pontot elért lengyelek és grúzok előtt. A zalaiak Mádl Ildikó (Z. Csuti Hydrocomp SK) és Gara Tícia (Aquaprofit NTSK) egyaránt 7 mérkőzést játszott és 3-3 ponttal járult hozzá a végeredményhez.

Azt nem tudjuk...
Az ünnepélyes díjátadón a görög sakkszövetség egyik vezetője úgy konferálta fel a németek győzelmét: „Reméljük ezek után Angela Merkel sem haragszik majd annyira ránk.” Azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy mi szívesen fogunk visszaemlékezni erre az Eb-re, ahol 9 év után újra érmet szerzett világversenyen a magyar sakkcsapat.