Hallatják a hangjukat

A településen már jópár évtizeddel ezelőtt is messzire hallatták a hangjukat az énekes helybéli lakosok. 1923- tól működött dalárda a Kanizsához közeli faluban, igaz, akkor még csak a férfiúk kiváltsága volt a nyíltszíni dalolászás.

Az akkortájt divatos szűkre szabott klottnadrágok és a puritán katonadalok viszont már a múlthoz tartoznak. Ugyanis a zene vagy az öltözék repertoárjában nem igazodik a századelő sormási kórusához a frissiben alakult vegyeskar.

– Az éneklés szeretete és a falu közösségi életének élénkítése miatt döntöttünk úgy, hogy alapítunk egy dalos csoportot – mesélte a kilencfős nótakörből Pőcze Edit Márta, Rákos Lászlóné és Horváthné Csordás Katalin.

– Elsősorban népdalokat éneklünk – kapcsolódott a beszélgetésbe Mátyás József, aki szintén a sormási kar nótás kedvű csapatának oszlopos tagja. – Idővel viszont más stílusú dallamokat is előadunk majd – tette hozzá.

A Sormási Dalárda fellépés közben. A képen (balról) Gredics Lajosné, Haszon Miklósné, Gurdonyi Tiborné, Bagarus Imréné, Belső Ferencné, Rákos Lászlóné, Szalai Ferencné és Tímár Károly Fotó: Mátyás József

A zenei aláfestés mindehhez már adott is, ugyanis a csapat felkészítéséért felelős, becsehelyi Timár Károly harmonikával is kíséri a dalkör a fellépések során.

– Eddig még csak kétszer léptünk a nagy nyilvánosság elé, ám szorgalmasan próbálunk minden héten – így a dalkör tagjai, akik hozzátették: reményeik szerint más, szomszédos falvak nótás kedvű csapataival is megismerkedhetnek majd művészeti rendezvényeken, ahol nem csak földijeiknek, hanem más községek lakóinak is megmutatják, milyen csalogány lakozik a sormásiak torkában.