Befolyásol-e a média?

Manapság a média segítségével tájékozódhatunk, megismerhetjük a világ gépezetének forgását és annak apró részeit. Visszatekintve a múltra, a médiát besorolhatjuk egy negyedik hatalmi ágnak, hiszen ha a hatalom kezében van, képes az egyeduralomra. A 20-21. századi digitális fejlődés lehetővé tette, hogy több platformon értesüljünk a tényekről, bár nem szakadtunk el a hagyományos információközléstől sem. Egyre gyakoribb, hogy online fórumok segítségével tájékozódunk, ez egyszerűbb módszer, de véleményem szerint még mindig a televíziós médiumok rendelkeznek nagyobb nézőszámmal. A dobogó harmadik helyére helyezhetjük az újságokat, folyóiratokat, amelyeknek ma már egy komoly hátrányuk van (modern szempontból), méghozzá az, hogy a papírigény miatt nem tekinthetők környezetbarátnak.

Van egyéb különbség is, a fogyasztó. Az idősebbek többnyire a nyomtatott sajtóból tájékozódnak, míg a fiatalabb generációk a digitális média befogadói. A média erősen alakíthatja nézeteinket egy adott témával kapcsolatban. Ezt tapasztalhatjuk azoknál a sajtóorgánumoknál, amelyek egy párt, irányzat, szervezet, vagy társulat sajátos céljait segítik. Ennek következményei a nézetek közötti szélsőséges konfliktusok. A befolyás megnyilvánulására példa a környezetünk viselkedése. A közelmúltban egy újabb vírus terjedt el, amelynek során az emberek „bepánikoltak”. Ezt a média nagyszerűen tudja szabályozni azzal, hogy milyen formában publikálja a híreket. Van olyan lehetősége, hogy nem hiteles információt közöl, ezt nevezzük fake news-nak. A hírhamisítás célja a tudatos megtévesztés és a manipuláció. A fake news továbbfejlesztett változata a deep fake, melynek segítségével olyan mondatokat hallhatunk, amelyeket nem mondtunk, s felvételeken olyat cselekszünk, amit soha nem is tettünk.

Vigyázzunk tehát, hogy mit és milyen mennyiségben fogyasztunk, és igyekezzünk többféle módon, különböző irányultságú médiumokon keresztül tájékozódni.