László Luca (9.b)

2019.12.05. 07:00

Egy régóta várt találkozás története

Nagy izgalommal indult számomra a november. Édesanyám, aki egy baráti társasággal idén kilencedik alkalommal látogat el advent idején Kárpátaljára az Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthonba, azt mondta, idén, mivel már gimnazista vagyok, én is elmehetek velük.

Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Zalaegerszeg

Pakolás az iskola udvarán Fotó: Mindszenty-iskola

Az itt élő lányok, több mint hetvenen, árva, félárva, családból kiemelt gyermekek, akiknek hatalmas lehetőség ebben a nagydobronyi gyermekotthonban felnőni. Ismerem őket az elmúlt évekből, anya sokat mesélt róluk, láttam fényképeket, beszéltem velük telefonon, de személyesen idén, advent első hétvégéjén találkozom velük először. Izgalom, várakozás van bennem. Milyen lesz Kárpátalja? Milyenek lesznek a lányok? Bújni fognak a kicsik? Szót értek a nagyobbakkal? Örülnek az ajándékoknak? Sok kérdés kavarog bennem, de azt hiszem, mi több ajándékkal fogunk hazaérkezni, mint amennyit mi viszünk.

Pakolás az iskola udvarán Fotó: Mindszenty-iskola

Ajándékok. Azt gondoltam, elmondom az osztályban, hová készülünk, és megkérem az osztálytársaimat, hozzanak ők is valamit, aminek szerintük örülnének a lányok karácsonyra. Az ötletet osztályfőnököm is nagy örömmel támogatta, annyira, hogy iskolai méretű lett a gyűjtés. Kicsik és nagyok fogtak össze és hoztak egy-egy cipősdoboznyi ajándékot a lányoknak. Sok, szépen becsomagolt ajándékdoboz várja, hogy útnak induljunk Kárpátalja felé. A gyűjtésben eddig is részt vettem, és mindig boldogság volt látni, milyen jószívű emberek élnek a környezetemben. Mi is mindig állítunk össze ajándékdobozokat a lányoknak, és jó érzés, hogy örömet okozhatunk ezzel olyan gyerekeknek, akik a család biztonságát, az otthon melegét csak átvitt értelemben élhetik meg. Mert megélik valamilyen szinten ők is. A gyermekotthonban szinte egy nagy családként élnek együtt a gyerekek, a kicsikre vigyáznak a nagyok, a beteg, fogyatékkal élő gyerekek is a lányok állandó felügyelete alatt vannak, a nevelők szeretettel és nagy odafigyeléssel fordulnak a gyerekek felé. Ahogy az otthon megálmodója, a református presbiter Katkó László, Laci bácsi, mindig azt mondja, az „ő lányai és fia”, úgy ifjabb Katkó László, az otthon jelenlegi vezetője, Katona Viktória reformtus lelkésznővel, az otthon másik vezetője szintén saját gyermekeikként gondol a lányokra. Mi is itthon anyával csak lányokként emlegetjük őket, és a három ott eltöltött nap után biztosan nem fog megszakadni a kapcsolatom velük. Ez lesz az én ajándékom az idei adventben, hogy ajándékot vihetek, megismerkedhetek ezekkel a lányokkal Nagydobronyban. Isten áldásával idén is sikerülni fog becsempészni az ajándékokat a gyermekotthon szobáiba.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!