Púder Nélkül

2010.11.25. 09:14

SzekérAnya blogja - Ha elveszik a takaró

Izgatottság, kellemes várakozás, kaland...végre útra kelünk, már én magam is alig várom, hogy tipegő babámmal hosszabb útra keljünk, ugyanis nagy csavargók hírében állunk.

PLT

Rutinos mamaként arra törekszem,hogy az utazás idejét összehangoljam Zizi délelőtti szunyókálásával. Minden apró részletében megtervezem, hogy kedvenc csemegéi, játékai bekerüljenek az úti batyunkba. És persze a sárga kis takaró, ami nélkül elképzelhetetlen, hogy Zizi elaludjon. Persze sokáig huncutkodik még, beszélgetést provokál, kacarászik, és amint megállunk egy kis pihenőre, azonnal kipattan, hogy ő is aktív részese lehessen a benzinkút shopjának felfedezésében. Mire felocsúdok, már egy mosómedvével a karjaiban szalad a kijárat felé. Még időben elkapom.
...Egy kis szunyóka után megérkezünk a totális harmónia világába, minden belefér: hancúr, beszélgetés, vacsi. Indulááás haza. Elég későre jár már, Zizi ilyenkor már rég aludni szokott. Nem értem, egy óra elteltével még mindig a kamionok fényét nézegeti. Ficánka, nyöszörgés, sírdogálni kezd, majd észreveszem, hogy a sárga kis takaró bizony elveszett. Simogatás, és a szokásos altatódal végre megteszi hatását, mély álomba szenderül.

Tévedhetetlennek hitt nevelési elveim romokban hevernek, már ami a szunyókákhoz való erős érzelmi kötődést illeti, most mégis boldogan gondolok arra a másik sárga kis kakaróra  ahogy Zizi nevezi, ami a szekrényben vár otthon.

Ezek is érdekelhetik