Kiterjesztett Valóság és Virtuális Valóság: Ezek a jövő fogalmai! (x)

A számítógépek és okos eszközök fejlődésével egy olyan korban találjuk magunkat, amit csak a sci-fi írók tudtak elképzelni régebben. A fejre szerelhető, látásunkat és más érzékszerveinket is becsapó készülékek ma már elhitetik velünk, hogy egészen máshol vagyunk. A technológiában lévő lehetőségek száma azonban végtelen. Nem csak a szórakozáshoz alkalmas eszközökről van szó. A virtuális valóság és a kiterjesztett valóság a fejlesztésekben, hétköznapi dolgokban és a munkában is segítségünkre lehet, nem csak és kizárólag a játékra szolgálnak.

Mi az a virtuális valóság?

Nem hiszem, hogy létezik még ma valaki, aki nem hallotta már valahol a „Virtuális Valóság” fogalmát, ha máshol nem, hát valamilyen mozifilmben. Az azonban nem biztos, hogy mindenki tisztában is van vele, hogy ez alatt mit is értünk. Lehet a filmbéli emlékeink kicsit elrugaszkodottá teszik a technológiáról alkotott véleményünket, de az is lehet, hogy egyesek azt sem hiszik még el, hogy a virtuális valóság már igen is létezik.

A Virtuális Valóság (angolul: Virtual Reality) egy számítógépes környezetben alkotott mesterséges világ, amely az ember érzékszerveire hatva a felhasználót belehelyezi egy nem valóságos térbe és helyzetbe. A felhasználó a vizuális és hanghatások miatt könnyen tud azonosulni a digitális környezetével, így elhitetve önmagát, hogy egy másik világban jár. A legelső virtuális valóság gépek már a második világháborúban is léteztek és repülőgép szimulációkat végeztek velük. Persze ezek messze voltak még a mai, hordozható eszközöktől és nagy szerverekre volt szükség az üzemeltetésükhöz.

A Virtuális Valóság hétköznapi alkalmazása

A mai Virtuális Valóság eszközök az úgynevezett sztereoszkópia elvén alapulnak, ami tulajdonképpen egy olyan téralkotási módszer, amely a térlátás illúzióját képes reprodukálni. A virtuális valóság alkotására képes eszközöknek számos formája létezik már. Ezek közül a fejre erősíthető, sisakszerű eszközök a legnépszerűbbek, ahol egyes szám első személyben tapasztalhatjuk meg a digitális környezetet és valamilyen eszköz segítségével befolyásolhatjuk is azt. Ilyen, már a boltokban is elérhető termék az Oculus Rift is, amelynek piaci értéke Magyarországon még 200.000 Ft körül mozog. Azonban ennek a technológiának multifunkcionális hatásait és előnyeit, nem csak a számítógépes játékokban de a tervezési, fejlesztési munkákban egyaránt ki tudják használni már.

A mesterségesen generált virtuális világ képes a felhasználóban a valóság érzetét keltve interaktív módon úgy működni, mintha az valóban a valóságban történne. Ez nem csak egy lövöldözős FSP játékban hasznos, de történnek már kutatások a klinikai alkalmazásokra is. A Virtuális Valóság további érdekességeként, 2016-ban Németországban végeztek egy olyan kísérletet, ami akár 2 percnyi virtuális valóságban töltött idő alatt 5 órányi laborvizsgálatnak megfelelő adatmennyiséget gyűjtött a felhasználóktól. Ezeket aztán anonim módon egy központi, felhőalapú szervereken tárolták és dolgozták fel. Az adatok pedig alkalmasak lesznek a későbbi fejlesztések során, hogy ismertebb nagy betegségeket is diagnosztizáljanak.

A Kiterjesztett Valóság és a Virtuális Valóság közti különbségek

A Kiterjesztett Valóság a Virtuális Valóság egy változata. Az egyik óriási különbség köztük, hogy még a Virtuális Valóság idejére egy teljesen más környezetben találjuk magunkat – akár a valóságtól teljesen elrugaszkodott formában, addig a Kiterjesztett Valóságban ugyanott vagyunk mint valójában, de a környezetünkbe olyan elemek is megjelennek körülöttünk, amik valójában nincsenek ott. Azaz, a Kiterjesztett Valóság a valós környezetre helyez virtuális elemeket. Így a valóságot kombinálja digitális elemekkel.

Ilyen kiterjesztett valóságra képes eszköz például a Microsoft terméke a Hololens ami fejlesztői verzióban 800.000 Ft, kiskereskedői változatban pedig 1,3 millió Forint jelenleg. Így ez a technológia egyelőre még várat magára, még minden háztartásban elérhető közelségbe kerül. Azonban már vannak lehetőségek a gyakorlati alkalmazásra is – akár csak mobiltelefonba helyezett app segítségével. Az IKEA például már rendelkezik olyan alkalmazással amellyel kipróbálhatjuk, hogy egyes bútorai hogyan néznének ki a saját szobánkban, de ugyanilyen technológiával működik a nagy sikerű Pokémon Go és a legújabb Snapchat 3D Bitmoji is.

A fejre szerelhető, otthoni változatokkal képesek lehetünk ugyanolyan élményre mint a jelenlegi Virtuális Valóságra képes eszközökkel, de ezek még nagyobb játékélményt fognak nyújtani ha például a saját otthonunkban üldözünk majd zombikat vagy az utcán játszunk 3D Pac-Mant barátainkkal. Ugyanez az eszköz képes lehet autóvezetés közben segítségünkre jönni az ideális sebesség kijelzésben, parkoláskor az ívek megrajzolásában vagy egy-egy műtét során is vezethetik a kezdő orvosokat. A Virtuális Valóságban és a Kiterjesztett Valóságban rejlő lehetőségek korlátlanok.