A híres mártai borvidéke

1301-ből került elő az első írásos emlék az itteni szőlő és bortermelésről, ebben meg lett említve az akkori földtulajdonos Csobánka László és három fia. Ők osztoztak az akkori Gyöngyösi birtokon, melynek legnagyobb részét szőlőültetvények fedték be, így elég népszerű terület volt. Elosztották a földeket, így egy rész került Gyöngyöspüspökihez, másik Detrik fia és Fogas Detrik között, míg a harmadik maga a város, Gyöngyös alatt terült el.

Az 1576-os évben történő tizedösszeírás is felfigyelt a lakosság szőlőművelésére, hiszen az összeírás alapján az akkori városnak 348 bortermelő lakosa volt, és az általuk fizetett bortized összege 608 köböl volt, így az évi termés 6688 köbölre emelkedett. Később, 1578-as évben összeírás alapján Gyöngyösnek, kicsivel több, 350 bortermelője volt már, akik 733 köböl tizedbort fizettek. 1605-ös évtől a háborúk miatt a szőlőültetvények és a termelés, szüret is csökkent akkor összesen 125 bortermelőt írtak össze és 123 köböl volt a bortized.

A város sikeres bortermelői boraikkal az egész ország területén kereskedtek és a bort személyesen adták el, mert az országban volt egy kocsmáltatási jog, amely Gyöngyöst illette, így a város szabta meg a borok árát.

1608-as évben az akkori király, II. Mátyás engedélyeztette, hogy a város bortermelői, a saját boraikat adót, valamint vám mentesen tudjál árusítani az egész ország területén. A XVIII. századot megelőző időkben, a városban elterjedt volt a fehérbor készítés, ezt a híres rajnai fajokból állították elő. (Ezeket Brudern József telepítette be.) Elérkezett a XIX. század ekkor már kadarka fajt kezdtek ültetni, ezt többen török szőlőnek is nevezik, így ez terjedt el az egész területen. Ekkor tört ki egy filoxéria járvány, mely az összes szőlőültetvényt elpusztítottak.

Ez a járvány egy akkora csapást mért a város borászatára, mely megegyezett egy háború utáni csenddel. Ekkor minden szőlőültetvény elpusztult, nem csak a városi, de a környező területi falvakban lévő szőlők is. Így összesen 4000 hektárnyi szőlőültetvény tűnt el alig három év leforgása alatt. Ezeket követően körülbelül tíz évbe telt, mire helyre tudták hozni a károkat, és egy beoltott fajt kezdtek ültetni, hatalmas erőfeszítések árán sikerült felállítani azt az állapotot, mely a járvány előtt volt. Ezt követően a beoltott fajok ültetésével két fajtát, egy csemege, és egy borszőlőt is ültettek, így hatalmas kereskedelmi viszont alakíthattak i, hiszen a csemege szőlő elég gyorsan elterjedt az országban.

A szőlőültetvényeken kívül akkor még a bab volt a legelterjedtebb áru, de ez nem tartott sokáig, ugyanis, kereskedelemben jobban kedvelték, és sokkal jobban keresettebb voltak a csontár gyümölcsök, ilyenek például a cseresznye, vagy a barack. A bor készítésében sok-sok ember ténykedik, hiszen a szőlő szüretelésétől egészen a pincékbe való tárolásig minden szakkörre szükséges az emberi kéz által nyújtott munka. Látogass el a város állásajánlatokkal foglalkozó oldalára, és tekintsd meg a hirdetéseket, melyek naponta megújulnak, frissülnek, így mindig értesülhetsz a legújabb állásajánlatokról ezen az oldalon.