Ne fűtsd az utcát! – Homlokzati hőszigeteléssel akár 60%-ot spórolhatsz a rezsin!

Miért van szükség a homlokzati hőszigetelésre?

Fontos, hogy a homlokzat lehetőség szerint a legjobb hőszigetelést biztosítsa. Érdekes tény, hogy a megfelelően telepített és megfelelő vastagságú hőszigetelés akár 40-60%-kal is csökkentheti a fűtési és hűtési energiafogyasztást. Ez vajon sok vagy kevés?

Megfelelő hőszigetelés nélkül mindenhol elveszik az energia. A homlokzati hőszigetelés a nyári hónapokban megakadályozza az épületek túlmelegedését, csökkenti a légkondicionálás szükségességét, ráadásul kellemes belső hőmérsékletet biztosít.

Megfelelő hőszigeteléssel a falak alacsony hőmérséklete miatt jelentkező kondenzációs problémák is orvosolhatók, ugyanakkor a penész megjelenése is megakadályozható. 

Fontos, hogy a homlokzat a külső zaj ellen is védelmet biztosítson, óvja az épületet a kedvezőtlen időjárási viszonyoktól – esőtől, jégesőtől, erős széltől, havazástól és a hirtelen hőmérséklet-változásoktól. Így háza élettartamát is meghosszabbítja. 

Hazánkban a kontakt homlokzat a legnépszerűbb.

Legnépszerűbb szigetelési mód – kontakt hőszigetelő rendszer

Az épületek külső hőszigetelésének legnépszerűbb módja hazánkban a kontakt hőszigetelő rendszer, amely több rétegből áll, többek között egy hőszigetelő panelből is. A kontakt hőszigetelő rendszer felszerelése nagyon egyszerű: a hőszigetelő anyagot ragasztással, mechanikai rögzítőelemmel (dübellel) vagy ezek kombinációival közvetlenül a falfelületre vagy egyéb tartószerkezetre rögzítik.

A szigetelőanyag felületére ezt követően üvegháló erősítésű ágyazóhabarcs (alapréteg), majd a záróréteg kerül. Végül a homlokzatot a kívánt színűre festik. 

A kontakt hőszigetelő rendszer élettartalma viszonylag hosszú, mintegy harminc év. A kontakt hőszigetelő rendszer ára ráadásul kedvezőbb, mint az átszellőztetett, fém- és üveghomlokzatok ára, amelyeket többnyire üzleti épületeknél alkalmaznak. 

A hőszigetelő réteghez általában hungarocellt, de olykor ásványi eredetű kőzetgyapotot is alkalmazhatnak. Vajon melyik a jobb megoldás?

Hungarocell vagy kőzetgyapot?

A hungarocell használatát két okból preferálják: egyrészt olcsó, másrészt könnyen felszerelhető. A hungarocell lapokat cementalapú ragasztók segítségével ragasztják a külső falakra, és a ragasztót megszakítás nélkül viszik fel a táblák széleire. 

Bármennyire is olcsó megoldás a hungarocell hőszigetelés, azt is figyelembe kell venni, hogy néhány évtizedenként szokták felszerelni. Ezért ne az ár legyen a meghatározó tényező, hanem az anyag fizikai-mechanikai jellemzői. A továbbiakban összehasonlítjuk a két hőszigetelő anyag tulajdonságait, hogy eldönthessük, melyik a jobb választás:

Hővezető képesség – ez a szigetelőanyagok legfontosabb tulajdonsága. A hővezetési együtthatót λ – lambda – betűvel jelöljük. Minél kisebb a szám a lambda mellett, annál jobb. Ez azt jelenti, hogy a hőszigetelő panel télen kevesebb hőt enged ki az épületből, míg nyáron kevesebb hőt enged be az épületbe. Ami ezt a tulajdonságot illeti, mindkét anyag együtthatója hozzávetőleges határokon belül van. Kőzetgyapot esetén ʎ=0,035-0,040 W/mK, míg a hungarocellnél ez a vastagságtól függ. 12-nél a ʎ=0,039 W/mK lesz. 

Fontos kiemelni azt is, hogy a grafitos polisztirol 20%-kal jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hagyományos polisztirol.

Hangszigetelés – itt a kőzetgyapot a győztes. A hangszigetelés befolyásolja tartózkodásunk kényelmét. A kőzetgyapot sűrű szerkezetének köszönve kiválóan elnyeli a hangot, és sokkal jobban szigeteli az épületet a külső zajoktól. 

Páraáteresztő képesség – ismét a kőzetgyapoté az elsőség. Valójában ez a legnagyobb előnye a hungarocellhez képest. A kőzetgyapot lehetővé teszi a falak lélegzését, jobb vízgőz diffúziót biztosít, ezáltal pedig csökkenti a falak páratartalmát. A hungarocell szigetelés viszont valamiképpen légmentesen záródó gátat képez, amely megakadályozza a nedvesség távozását a falakból. 

Ez a számokban mutatkozik meg leginkább. A páraáteresztő képességet a µ szimbólummal – vízgőz diffúziós együtthatóval – fejezzük ki. Míg a hungarocellnél μ=30-40, addig a kőzetgyapotnál már csak μ=1,2. Összehasonlításképpen a levegő vízgőz diffúziós együtthatója 1.

A vízgőz ezen előnyének kihasználása érdekében fontos, hogy a kontakt homlokzatnál használt további anyagok is jó páraáteresztő képességgel rendelkezzenek. 

Tűzállóság – ez is olyan tulajdonság, amelynél a kőzetgyapot a nyerő. Tekintettel arra, hogy természetes kőzetből nyerik, ez az anyag csak 1 000 fok feletti hőmérsékleten kezd olvadni. Mégis, a páraáteresztő képességhez hasonlóan, a többi anyagnak is ugyanabba a gyúlékonysági csoportba kell tartozni. 

Természetes anyag – a kőzetgyapot a jobb választás, elsősorban azért, mert ásványi eredetű természetes anyag. Ugyanis vulkáni eredetű kőzetek magas hőmérsékleten történő olvadásának terméke, míg a hungarocell az olajfinomítás során keletkezik. Környezetvédelmi szempontból fontos kiemelni, hogy a kőzetgyapot minőségromlás nélkül teljes egészében, többször is újrahasznosítható. 

Végezetül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kőzetgyapot ott is felszerelhető, ahol a hungarocell telepítése nem lehetséges. 

Összegzésként elmondható, hogy a homlokzati hőszigetelés nem csupán egy korszerűsítési lehetőség, hanem hosszú távú befektetés is az energiahatékonyság, a komfort és az épület védelme érdekében. A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása – legyen az hungarocell vagy kőzetgyapot – az adott épület adottságaitól és a tulajdonosi igényektől függ, de mindkét megoldás jelentős megtakarítást és jobb lakókörnyezetet biztosíthat. A jól szigetelt épületek nemcsak kevesebb energiát fogyasztanak, hanem környezetbarátabbak is, hiszen csökkentik a fűtés és hűtés okozta károsanyag-kibocsátást. Éppen ezért a homlokzati hőszigetelés ma már nem luxus, hanem egy tudatos döntés a fenntartható jövő érdekében.