Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Ennek nem lesz különösebb akadálya, hiszen az őszi krókusz néven is ismert "jóféle sáfrány", a Crocus savitus hagymája még online árudákban is beszerezhető, Az egyik helyen például 90, a másikon 150 forinttért adják darabját. Rokona, a magyar kiskertekben is gyakori tavaszi krókusz az első virágok között nyílik, így nem fenyeget a veszély, hogy összetévesztjük vele, viszont az őszi rétek kedves halványlila virága, a mérgező kikerics viszont szinte ugyanakkor virul és egy kicsit hasonlít is sáfrányra. Az eligazodást segíti, hogy Magyarországon nem nő vadon a Crocus savitus.

Olvastam egy riportot osztrák sáfránytermesztőről. Amikor elkezdte, mindenki rosszallóan csóválta a fejét, s a gazda ma már tudja, hogy igazuk volt.  Mert nem véletlenül a sáfrány a legdrágább fűszer a világon, körülötte ugyanis minden munka kizárólag kézzel végezhető. A szüret a legmunkaigényesebb: egy grammra való alapanyag összegyűjtése több mint egy órába telik, ehhez  a mennyiséghez 200 virágot kell megkeresni, kiválasztani az alkalmasat és összeszedni.

A telepítése egyszerűbb. A hagymákat jól előkészített, porhanyós és tápanyagban gazdag földbe ültessük, a laza talajba 15-20, a kötöttbe 10-15 centi mélyre dugjuk. Az ágyásokat úgy alakítsuk ki, hogy a tövek összetaposása nélkül is könnyen szüretelhető legyen. Első évben ne várjunk csodát, de a másodiktól egy hagymán 4-5 virág is megjelenhet. Ha 4 évente átültetjük és a fiókhagymákat leválaszthatjuk, önerőből szaporítható az állomány.  A szüret macerásabb, a sáfrány ugyanis nagy területen termesztve sem gépesíthető, a krókuszvirágok ugyanis nem azonos magasságúak, nem egyszerre nyílnak, így válogatni kell, melyiket szedjük éppen le. Ha kedvező az időjárás, a szüret lezajlik október-novemberben pár hét alatt, ha nem, az év végéig is eltarthat.

Az ősszel nyíló Crocus savitus lila virága, az értékes bibe túlnyúlik a szirmon

A tőről leszüretelt  virágot otthon - vagy a feldolgozóban - egyesével újra kézbe kell venni és kiszedni belőlük a bibét, amiről le kell csippenteni az alsó világosabb szárat, mert csak a felső, vörös színű részek értékesek. De még mindig nem dőlhetünk hátra, hiszen a bibéket ki kell szárítani. A világ sáfránytermelésének 99  százalékát pörkölik, így magas hőmérsékleten gyorsan eltüntetik  a nedvességtartalmát, mi, ha megtermeljük a konyhára való sáfrányunkat, szárítsuk kíméletesen, nem lesz füstös mellékíze, lágyabb és finomabb fűszert nyerünk.

Az ételek ízesítésére egyetlen bibeszál is bőven elég. Az íze különleges: édes-erős-keserű,  egy árnyalatnyi fémes-mézes friss széna aromával. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy soha ne vegyünk őrölt sáfrányt, mert gyakran hamisítják, de ha igazi is, mire eljut hozzánk, elveszíti aromáját, intenzitását és igazi ízét. Vegyük mindig szálasan és kis mozsárban éppen annyit törjünk belőle össze, amennyi kell, és csak a főzés végén tegyük az ételbe.

Jóféle sáfrányunkat az orvostudomány szemcseppekhez, különböző erősítőszerekhez használja, jó hatása van a légzésre, segít az elalvásban. A fogyókúrázók is bátran fűszerezzenek sáfránnyal, ugyanis gyorsan csökkenti az éhségérzetet, de enyhíti a másnaposság tüneteit is. Nyugtató, és antidepresszáns erejű.  A keleti népek egyébként nem tesznek különbséget a fűszerek és a medicinák között, nem csak az íze, hanem az egészségük megőrzése érdekében is fűszerezik az ételüket. Végül egy érdekesség:  a buddhista szerzetesek ősidők óta sáfránnyal festik a ruhájukat, mert az nem csak meleg színt ad az anyagnak, hanem a lelki energiák magas szintű koncentráltságát is szimbolizálja. Nos, ilyen lesz a egyszerű kis rizsköretünk is, ha sáfránnyal fűszerezzük.