Biokertészet: A vadrózsa ajándéka

Mégis, ha valakinek a telkén kidugja a buksiját a földből egy vadrózsa-hajtás, a gazda azonnal ásót ragad és még a legkisebb hajszálgyökerét is likvidálja. Igaz, mint minden vadóc, a Rosa canina is gyorsan nő és terebélyesedik, de mellette szól, hogy az egész világon nagyra tartott gyógynövény. Már a levelét is érdemes gyűjteni és szárítani, leforrázva ugyanis frissítő, összehúzó hatású gyógytea készíthető belőle.

A vadrózsa virága is ehető, illatos, édeskés szirmait puccos éttermek a méregdrága salátáikba keverik, tortákat díszítenek vele, pitékbe sütik. Nekünk is megéri szedni belőle egy-egy kosárkával. Készíthető belőle szörp, ízesíthető vele ecet, sörbet vagy bármilyen édesség. A virágsziromból kellemes, frissítő és antiszeptikus arclemosó rózsavizet is varázsolhatunk magunknak. Forralj desztillált vizet, egy marék rózsasziromra önts belőle annyit, amennyi ellepi, lassú tűzön főzd a keveréket 10 percig, szűrd le - a hűtőben két hétig is eláll. A tinédzserek is figyeljenek! A házi vadrózsavíz tisztítja a pattanásokat, a pórusokat, s borogatásként megnyugtatja a sok tanulástól égő szemeket. Amúgy mindenféle bőrtípusra jó hatású, hidratál , tonizál és fertőtlenít. Ez utóbbi hatását torokfájás ellen gargalizálással is kifejti. S akár a nemes rózsákból, a szerény kis vadvirágból is készíthetünk lekvárt, vagy belekeverhetjük a gyümölcsízekbe.

A vadrózsa termése, a csipkebogyó - igazi vitaminbomba Fotó: A szerző

Persze az igazi celeb a vadrózsa gyümölcse, a csipkebogyó, zalaiasan a csicskenye. Ahány természetgyógyász, annyiféle tanács: egyesek szerint akkor szüreteljünk, amikor a bogyó már bordó színű, de még kemény, mások azt javallják, hogy várjuk meg, amíg a fagy megcsípte és a termés megpuhul. Abban a hivatásos orvoslás is egyetért, hogy kiváló vitaminforrás, régen skorbut gyógyítására, megelőzésére is használták. A legfrissebb kutatások szerint 100 gramm friss csipkebogyóhús 400 milligramm C-vitamint tartalmaz, ami tízszerese a citroménak. Tartalmaz még A-, B-, K- és P-, a magja pedig E-vitamint.

Ásványi anyagokban sem szűkölködik, erőssége a vas és a magnézium bősége.A csipkebogyó megpuhult húsából főzik a híres csicskenye-, más néven hecsedli lekvárt. Macerás foglalatosság, mert a csipkehúst meg kell tisztítani a szőrös magoktól. Ugyanez a helyzet a gyógyborok és a szörpök készítésénél is. A legegyszerűbb, ha a megszárított bogyóból gyógyteát készíthetünk. De ne tegyük ki hőhatásnak, ne főzzük vagy forrázzuk, mert kiöljük belőle a C-vitamint. Este tegyünk egy evőkanálnyi csipkebogyóhúst a bögrébe, öntsük fel hideg vízzel és hagyjuk reggelig ázni. Akkor szűrjük le és édesítsük termelői mézzel. Megjegyzem, én az egész bogyót használom, feldarabolom, és úgy rakom a pohár aljára, igaz, reggel pepecselős a szűrögetése, de így a magban és a szőrökben lévő vitaminok, nyomelemek sem kerülnek az ebek harmincadjára.