2017.01.30. 16:14
A téli kert nem télikert
Amikor megérkezünk a házhoz a csikorgó fagyban, azonnal látszik, a domboldalon elterülő parkot most nem fogjuk megközelíteni a jeges horhosban.
De máris előrebocsájtjuk, hogy a zalaegerszegi Béres Bertalan kertészeti munkájába, hobbijába az elkövetkező évszakokban rendre betekintünk majd.
A 74 éves lelkes és immár növénygondozásban is szakképzett nyugalmazott adótanácsadó a különleges növénytartókat megszólító felhívásunkra jelentkezett. Kiderült, joggal, hiszen negyven éven át dédelgetett terve, azaz, hogy örökzöldekkel ékes parkot hoz létre, hét éve végre testet ölthetett, amikor ideje és területe is lett a szenvedélyhez. Ma már 3000 négyzetméteren hódol a kertészkedésnek, ehhez a felesége nyújt segítséget.
- Szerintem a nagyapámtól örököltem a növények, a természet szeretét, ő erdészként kereste a kenyerét - mondta vendéglátónk, aki hosszú latin nyelvű listát ad, amelyen mindahány örökzöld neve megtalálható, amelyet magáénak tudhat, vagy éppen készül szert tenni rá. (Picea abies, hogy csak egyet említsünk.) Közben látjuk, hogy a környezet a télen is zöldellő őrálló tujákkal ékes.
- Lehet bennük gyönyörködni, de csak akkor, ha például nem hagyjuk, hogy a lehullott hó lenyomja az ágaikat - simítja végig szemével az előkert díszeit Béres Bertalan. - Ha esik a hó, én többnyire azonnal kint vagyok a kertben és óvatosan sepregetem az ágakról a fehérséget, mert nem szeretném, ha az amúgy látványos változás maradandó kárt tenne bennük. Ez itt például úgy körülbelül tízéves chamecyparis lawsoniana sulfurea „intermédia”, a másik pedig a tuja occidentalis „smaragd”. Előnyt jelent, ha jól formálható, nyírható egy-egy örökzöld, hiszen a csavart mintázatok, a kúpok, a háztető és egyéb formák egyedi díszt ad a kertnek, amely a fenyők, és társaik jóvoltából télen sem marad kopár.
Mint mondja, a növények egy részét az Alföldön szerzi be, a származási helyük azonban Lengyelország. A hűvösebb éghajlatot tehát mindenképpen jól tűrik.
Béres Bertalan birtoka a téli hó alatt szunnyadva is sejteti a melegebb évszakok harsogó színkavalkádját, amelyet a kerti szaletliban falatozgatva csodálhatnak a messziről hazatérő lányukkal együtt.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a kertészkedők gondosan válogassák össze a növényeket, hogy saját elképzelésük szerint mutathassák be velük a természet téli megnyilatkozásait. Az örökzöld fák, cserjék, bukszusok közé hamarosan mi is visszatérünk.
