Tibeti gyógyítók patikaszere: homoktövis

Bagodi Erzsike kertbarátnőm felhívott a minap, nem fogadnék-e örökbe néhány homoktövis sarjat? Talán még le sem tudta tenni a telefonkagylót, már ott termettem nála. Mivel kétlaki növényről van szó, először tudományosan szemrevételeztük a bokrokat, vajh melyik a fiú, és melyik a lány, de az évek során annyira összebútoroztak, hogy képtelenek voltunk megállapítani.

S akkor máris egy tanulság: nem szabad túl közel ültetni egymáshoz az ifjú párt! Legalább 2-2,5-3 méter távolságot tartsunk közöttük, a szél szárnyán majd úgyis elhálják a házasságot. S itt a másik szempont: úgy ültessünk, hogy az uralkodó szél a porzós virágú bokrok felöl a termők felé fújjon. Homoktöviséknél amúgy a hárem a gazdaságos, 8-9 nőivarú növényre elegendő egyetlen hímivarú, körükben úgyis csak a nőcik teremnek, a fiúk csak tövist és virágot növesztenek. Persze, amikor virágoznak, már nem kérdéses, ki kicsoda, hiszen a termősök tömött fürtben sorakoznak végig az ágakon, a porzósok pedig a vesszők végén kialakított külön legénytanyán rövid füzérekben hivalkodnak.

A virágok még lombfakadás előtt nyílnak, de nem kell félteni őket a fagytól, a mínusz 10 fok sem károsítja őket, Tibetben, ahol őshonos, nem ritka még a -35 fok sem.

Homoktövis – ez biztosan nőivarú, hiszen rajta virít a narancssárga termés (Fotó: A szerző)

Ültetés előtt érdemes a talajt legalább 60 centi mélyen átforgatni, hogy könnyebb dolguk legyen majd a gyökereknek. Utána viszont elég csak fele olyan mély, harmincszor-harmincas gödröket készíteni, amiket komposzttal kevert talajjal béleljünk ki. A gyökérvégeket éles metszőollóval csípjük vissza, egyébként növényünk jól sarjad, elvégre igazi bokorfajzat. Cserjénk nevében a „homok” kedvenc talajára után, de ha kertünk nem ilyen, legalább laza legyen a földje, hogy a gyökerek jól levegőzhessenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy hagyjuk szomjan halni,ültetéskor is jól öntözzük be.

A ”tövis” sem egy véletlen titulus, én eddig még csak sebeket szereztem tőlük. Még így is megéri, hiszen a homoktövis gyümölcse legalább száz biológiailag aktív hatóanyagot tartalmaz, a tibeti gyógyítók sem véletlenül szorítanak neki helyet már ezer éve a patikájuk polcain. Kiemelkedő a C-vitamin tartalma – a citroménak legalább tízszerese, E-vitaminban pedig gazdagabb, mint a szója, de az ásványi anyag készletével sem kell szégyenkeznie. A gyümölcsöt nehezen múló sebek, fekélyek gyógyítására, medicinák alapanyagaként használják, mi odahaza dzsemet, szörpöt és ivólét készíthetünk belőle. Préseléskor a bogyókból 85 százalékban lé lesz – de a „törkölyt” se dobjuk el, szárítsuk meg, s kiváló gyógyteát főzhetünk belőle. Sőt, azt olvastam, hogy bogyóstársaihoz hasonlóan, még a leveléből is gyógyhatású tea forrázható.