2020.11.17. 06:41
Szabadlábra helyezik a franciaországi támadások elkövetőit
Párizs, Nizza, Strasbourg, templomok, karácsonyi vásárok, koncertek, a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségi épülete – azok a francia városok, helyszínek és események ahol az elmúlt öt évben szélsőséges iszlamisták által végrehajtott terrortámadás történt.
A merényletekben közel 250 személy vesztette életét, Franciaország pedig a mai napig küzd a radikális muszlimokkal – írja a Magyar Nemzet.
„Az európai államok és az Európai Unió nem igazán készültek fel a terrortámadásokra”
– mondta ezzel kapcsolatban Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója azon a nemrég megrendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen, amelynek Franciaország és az iszlamista terrorizmus volt a témája.
A szakértő szerint az Európai Rendőrségi Hivatal már a 2012-es iszlamista terrorakciót megelőzően, 2011-ben felhívta az unió figyelmét arra, hogy komoly problémát jelenthetnek a szélsőségesek, azonban ezzel kapcsolatban nagyobb erejű intézkedés eddig nem történt. Habár az európaiak kivándorlása és az Iszlám Állam terrorszervezethez való csatlakozásuk már 2011-ben megkezdődött, erre vonatkozó intézkedés csupán három évvel ezelőtt, 2017 márciusában történt.
„Az elmúlt öt évben a kormányok a megelőzésre helyezik a hangsúlyt és a hatóságok arra törekszenek, hogy a szerveződő terrorakciókat minél előbb felderítsék”
– magyarázta a kutató.
Habár az öt évvel ezelőtti párizsi merényletsorozattal kapcsolatos pereket még csak idén szeptemberben indították el, az azt megelőző évekből több terrorista szabadlábra kerülhet hamarosan. Fejérdy Gergely, a KKI kutatója szerint a 2015 előtt Franciaországban jóval kisebb mértékű büntetéseket szabtak ki az iszlamista terroristákra, többnyire mindössze hat-nyolc év letöltendő börtönbüntetést kaptak.
„Idén eddig 63 személy került szabadlábra és további húsz személy szabadlábra helyezése van folyamatban. Jövőre hetven fő, az azt követő évben mintegy ötven fő, majd 2023-ban akár harminc személy is szabadulhat”
– tette hozzá a szakértő.
Az öt évvel ezelőtti támadások sajátossága, hogy öngyilkos merénylők hajtották őket végre, valamint terrorszervezetek tevékenységeihez köthetők. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő azonban úgy véli, hogy az elmúlt hónapok akciói újfajta trendet követnek, mely szerint a támadók egyedül hajtják azokat végre és egyszerűen hozzáférhető eszközöket – többnyire lőfegyvereket vagy késeket – használnak. A merénylők előzetes munkája azonban így is nyomon követhető, hiszen a környezetükben megtalálhatók a szélsőséges iszlamisták csoportjai.
„Az európai dzsihadisták célpontjai zsidó vagy keresztény szimbólumok, hatóság képviselői és civilek”
– tette hozzá.
Fejérdy Gergely arról is beszélt: Franciaországban meglehetősen magas a radikális iszlámmal szimpatizálók száma, ez a csoport a muszlim kisebbség mintegy 750 ezer tagját teszi ki, akik közül a francia hatóságok körülbelül 15 ezer személyt próbálnak rendszeresen megfigyelni. Habár a 2015-ös támadássorozat óta Párizs csaknem kétszer annyi pénzt fordít az iszlamista terrorizmus megelőzésére, mint korábban, így sem tudnak minden olyan személyt kiszűrni, aki veszélyt jelenthet a társadalomra.
„A támadásoknál az első lépés az interneten keresztüli propaganda, a közösségi hálón keresztüli összekapcsolódás”
– tette hozzá a kutató, felhívva arra is a figyelmet, hogy az online platformok a fő színterei a terrormerényletek megszervezésének.
A 2017 utáni támadások többségére jellemző, hogy olyan személyek vesznek bennük részt, akiket nem figyelnek meg a hatóságok, ezek a személyek gyakran illegális bevándorlók. Macron az október 29-i nizzai terrortámadást követően jelentette ki először, hogy a nem hivatalos úton Európába érkezőkkel együtt szivároghatnak be az iszlamista terroristák Franciaországba.
