Ország-világ

2020.06.23. 09:39

Polgárháborútól tart az amerikaiak jelentős része

A Rasmussen Reports friss közvélemény-kutatása szerint a republikánusok ma jobban tartanak egy közeli polgárháborútól, mint a demokraták. Két évvel ezelőtt éppen fordított volt a helyzet. John Kerry, Obama volt külügyminisztere, Trump győzelme esetén is ezzel riogatott.

Richmond, 2020. június 21. A Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) mozgalom támogatói félautomata fegyverekkel állnak Robert E. Lee konföderációs tábornok összefirkált szobra elõtt Richmondban 2020. június 20-án. A mozgalom tagjai a szobor eltávolítását követelik, míg a konzervatív csoportok ezt ellenzik. Az amerikai George Floyd május 25-i halála után kirobbant, világszerte tartó tüntetéssorozat egyik meghatározó eleme a köztéri szobrok ledöntése, megrongálása vagy elszállítása. A szobrok elleni akciók mutatják, hogy újra felizzott a vita a gyarmatosító és rabszolgatartó múlttal való szembenézésrõl. MTI/EPA/Michael Reynolds

Forrás: MTI / EPA

Fotó: Michael Reynolds

A George Floyd halála által kiváltott zavargások elején Marc Rubio republikánus szenátor volt az első politikus, aki arra figyelmeztetett, hogy ha ez így folytatódik, az Egyesült Államok polgárháborúba sodródhat.

„Ezek az emberek gyűlölik a rendőrséget, gyűlölik a kormányt, és azt akarják, hogy ez az ország szétessen”

– mondta Rubio a V4NA hírügynökség tudósítása szerint.

Úgy tűnik, egyre többen osztják a véleményét. Az elmúlt héten jelent meg a Rasmussen Reports közvélemény-kutató intézet jelentése, amelyet június 11. és 14. között egy 1000 fős mintán készített. Azt állapították meg, hogy az ország lakosságának 34 százaléka szerint öt éven belül polgárháború fog kirobbanni. A republikánus szavazók a pesszimistábbak, 40 százalékuk szerint ez be fog következni, míg a demokrata szavazóknak csak 28 százaléka válaszolta ugyanezt. Érdekes, hogy bár két évvel ezelőtt az „átlagszavazóknak” csak 31 százaléka tartott a polgárháborútól, akkor a demokraták jobban aggódtak, mint a republikánusok.

A Rasmussen arra is kíváncsi volt, hogy vajon a szimbólumok, nevek és szobrok lerombolása és eltávolítása segíti-e a megbékélést a fehérek és a feketék között. Erre nemmel válaszolt a megkérdezettek 27 százaléka. Ám ugyanerre a kérdésre két évvel ezelőtt még 39 százalékuk válaszolt nemmel. Ugyanakkor a megkérdezett feketék optimistábban látják a helyzetet. 54 százalékuk szerint a szimbólumok lerombolása segíti a faji kapcsolatok javítását. Ezt a fehérek 36, más kisebbségek 40 százaléka látja így. Azoknak a szavazóknak, akik szerint a konföderációs történelem eltörlése hátrányosan érinti a faji viszonyokat, 50 százaléka azt válaszolta, hogy emiatt polgárháború lesz az elkövetkező öt éven belül.

John Kerry, az Obama kormányzat volt külügyminisztere egy múlt heti internetes demokrácia-csúcstalálkozón azt nyilatkozta, hogy amennyiben Trump elnök ismét győz novemberben, és a szavazók úgy vélik, hogy a választás nem volt tisztességes, akkor kitörhet a polgárháború. Kerry a mostani zavargásokat az 1968-as zavargásokkal hasonlította össze, amikor Martin Luther King meggyilkolása volt az a szikra, amely lángba borította az Egyesült Államokat.

Borítókép: A Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom támogatói félautomata fegyverekkel állnak Robert E. Lee konföderációs tábornok összefirkált szobra előtt Richmondban 2020. június 20-án. A mozgalom tagjai a szobor eltávolítását követelik, míg a konzervatív csoportok ezt ellenzik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában