a frontvonalban

2018.04.07. 08:41

Magyarországot nyolc éve ellenállásra kényszerítik

Magyarországot nyolc éve folyamatosan ellenállásra kényszerítik, egyebek között az illegális bevándorlás elleni fellépés területén - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

„Úgy látszik, ez a sorsunk, ez a küldetésünk” – tette hozzá a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

„A történelem azért van, hogy ráismerjünk benne azokra a dilemmáinkra, amelyekkel korábban már szembesültünk, s tanuljunk az ezekre adott korábbi, jó vagy rossz döntéseink következményeiből. Nándorfehérvárnál pontosan ugyanaz történt, mint 1848-49-ben meg 1956-ban. Magyarország az európai változások frontvonalába került, nem önszántából” – fejtette ki.

A vasárnapi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban Kövér László úgy vélte, hogy a kormánypártokkal „szemben álló erőknek, itthon és nemzetközi szinten, lételemük, hogy polarizálni kell a társadalmakat”. A megosztottság fenntartásának célja szerinte „akkor is megmarad a részükről, ha nyer a Fidesz-KDNP. Nézzünk körbe a régió országaiban, mi következett a közelmúlt választásai után” – tette hozzá.

Bírálta az Országgyűlés elnöke az ellenzéki pártok kampánytevékenységét is. Kijelentette, hogy

„olyan kampány talán még nem volt, hogy a négy-, illetve nyolcévnyi teljesítményről szinte egyáltalán nem eshetett szó, csak a rágalmazás és gyalázkodás jellemezte az ellenzék propagandáját”.

Mint mondta, „hasonló harcmodort alkalmaztak 2002-ben, ami sokakat meglepett annak idején. Mi azt gondoltuk, hogy az elért eredmények önmagukért beszélnek, ám kiderült, azokat értelmezni is kell. A baloldal akkor azt magyarázta, a megtermelt közösből többet is lehetne osztogatni, így végül a saját eredményeinket fordította ellenünk. Ám akkor legalább volt szó arról, mit akarnak csinálni.”

Kövér László, aki a Fidesz alapító tagjai közé tartozik, beszélt az interjúban a kezdetekről is. „Hirtelen felindulásból került sor a Fiatal Demokraták Szövetségének megalakítására, nem pártalapítási szándékkal jöttünk össze aznap – mondta. – Azt sem gondolhattuk még akkor, hogy rá két évre szabad választások lesznek. Benne volt a pakliban, hogy a megroggyant kommunista világrendszer még elsöpör minket. Akkor még valóban csak álmodhattunk a szabadságról és demokráciáról. És 1990-ben, az első szabad választások küszöbén is legfeljebb annyival voltak konkrétabbak a jövőre vonatkozó elképzeléseink, hogy hét választási ciklus után talán közelebb láttuk Magyarországot, a magunk életminőségét a nyugat-európai átlaghoz” – mondta. Hozzátette: sok minden van, amit másként reméltünk, de ha az a kérdés, hogy hátrébb tartunk-e, mint az a reális lehetőségeinkből következett, akkor azt mondom, nagy valószínűség szerint ebből nem lehetett volna sokkal többet kihozni. „Rengeteg minden hátráltatott minket, de a magyar politikai osztály polgári részének teljesítményét szerintem nem érheti súlyos kritika” – jegyezte meg.

Azt is kifejtette, hogy akkor számukra „Európa egy eszményt jelentett, ezeréves történelmünk beteljesedésének ígéretét. Ha igaz, hogy a rajtunk lévő nyomás megerősít, akkor – ennek ellentéteként – a kommunista világrendszer és a Szovjetunió felől jövő fenyegetés megszűnte morálisan összezavarta a Nyugatot, amelyen egyre inkább kiütköznek egy megfáradt birodalom kórtünetei. Nem gondoltuk volna, hogy harminc év múlva az irodalom legjobban megírt negatív utópiái elevenednek majd meg.”

Németországban az ember ma nem nyithatja ki a száját, nem mondhatja el valós véleményét, ha az nem egyezik a fősodorral, retorzióként akár el is vesztheti az állását – említette példaként, és megjegyezte, arra, hogy a demokrácia kulisszái között ilyen kifinomult zsarnokság épüljön ki Nyugat-Európában, „lássuk be bizonyosan nem számíthattunk a kilencvenes évek elején”.

A háttérben komoly tervek vannak, óriási erők mozognak, még ha rejtve is akarnak maradni

- fogalmazott. Mindezek fényében nem kis eredmény, hogy „Soros Györgyöt reflektorfénybe csalogattuk. Végre van egy név, egy hang, egy arc, aki ezt a folyamatot megjeleníti” – tette hozzá.

Szavai szerint az ellenzék pozitív folyamatnak tartja azt, ami ellen a kormány küzd, és ez „nem csoda, hiszen ebből élnek”. Némelyek ráadásul igen jól, a gyarmattartók helytartóiként. Ugyanazt a megbízást hajtják végre, mint a világhálózat többi tagja Macedóniában, Szerbiában, Lengyelországban vagy Romániában.

Megpróbálják felszámolni az adott terület keresztény nemzeti karakterét.

„Úgy dobták le őket nálunk is, mint annak idején a szovjetek Gerő Ernőéket” – mondta. „Ezek a mai ficsúrok és üres fejű libák vagy éppen nemzetközi kiképzést kapott ügynökök, akik fillérekért adják el lelki üdvüket, ők sem többek ennél” – jegyezte meg.

A parlamenti elnök úgy vélte, „ma leginkább az ad okot aggodalomra, hogy világtendenciáról beszélünk: az emberek kezdenek elszakadni a demokratikus intézményrendszerektől. A tömegkommunikáció urai pedig szándékosan erősítik a negatív folyamatokat, szembefordítva a választókat a politikai elittel.”

Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja az elmúlt három évtized eredményeit, Kövér László úgy válaszolt: „Mindenekelőtt annak az erős érzelmi, erkölcsi kohéziónak, amely a párt vezetőinek köréből kisugározva, lassan áthatotta az egész szervezetet, amelynek gyökerei még a nyolcvanas évek közepének szakkollégiumi időszakában keresendők. Eltekintve az SZDSZ-be távozottaktól,

együtt maradtunk a legválságosabb pillanatokban, a legnehezebb időkben, mert bíztunk egymásban, és hittünk abban, hogy amit akarunk, az ennek az országnak a javát szolgálja.

Döntő momentum volt az is, hogy a 2002-ben elveszített választások után levontuk a megfelelő következtetéseket, és fel tudtunk állni.”

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában