biztonság

2019.11.20. 21:16

Magyarország növeli katonáinak számát a NATO misszióiban

A kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében.

Brüsszel, 2019. november 20. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár (b2, elsõ sor), Mike Pompeo amerikai (k), Dominic Rabb brit (j2) és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csoportkép készítésén vesz részt a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2019. november 20-án. A második sorban balról a harmadik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Forrás: MTI/AP

Fotó: Francisco Seco

Magyarország 170 további katona telepítéséről döntött, ezzel egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozását követően szerdán.

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében.

„A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar misszióhoz, ugyanis a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából kritikus jelentőségű” – hangsúlyozta.

„Ezzel Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát”

- tette hozzá Szijjártó Péter.

A NATO-tagországok külügyminiszterei tanácskozásának résztvevői Brüsszelben. Az első sorban, középen Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, a második sorban, (j6) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: Borsos Mátyás / MTI/KKM

Kiemelte, hogy

a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül – amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják – az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már idén teljesítette.

„Idén a védelmi költségvetés 23,48 százaléka a fejlesztésekre megy. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást Magyarország legkésőbb 2024-re teljesíteni fogja” – hangsúlyozta a miniszter.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.

„Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán titkosszolgálat is beszállt a nyomásgyakorlásba. Abban reménykedünk, hogy a kellő társadalmi felhatalmazással és parlamenti többséggel rendelkező elnök jó irányba tereli a kárpátaljai magyarsággal összefüggő folyamatokat, és véget vet a magyar közösségre irányuló nyomásgyakorlásnak” – mondta.

Jacek Czaputowicz lengyel (b) és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán
Fotó: Borsos Mátyás / MTI/KKM

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy Görögország és Szlovénia mellett Magyarország a terrorizmussal foglalkozó megbeszélésen annak szoros összefüggését hangsúlyozta a tömeges migrációval.

„A terrorszervezetek arra kényszerítenek tömegeket, hogy elhagyják otthonaikat, az ellenőrizetlen migrációs hullámok pedig megteremtik a lehetőséget a terroristák számára, hogy ellenőrzés nélkül lépjenek át országhatárokat”

- mondta.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek Londoni, december elejére tervezett informális találkozóját előkészítő miniszteri ülésen a szövetség egységének fontosságát hangsúlyozták.

„Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy nem szabad engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek ezt az egységet megtörni, vagy gyengíteni kívánják. Valamint egyetértés mutatkozott azon javaslat körül is, amely szerint egy szakértői munkacsoport jönne létre a szövetség előtt álló kihívások értékelésére, majd javaslatokat fogalmazna meg azok kezelésére vonatkozóan” – közölte a miniszter.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában