Magyarország átvette az Európa Tanács elnöki tisztségét (videó)

Szijjártó Péter a Facebook-oldalára feltöltött, a beszédéről készült videó alapján azt mondta, egy olyan közép-európai országot képvisel, ahol az emberek tudják, a

„földrajz határozza meg az országok házszámát, ami megváltoztathatatlan”.

Hozzátette, hogy a magyarok megtanulták a „történelem leckéit”, és levonták a megfelelő következtetéseket.

– És talán a legfontosabb következtetés az, hogy amikor a Kelet és a Nyugat között konfliktus bontakozik ki, Közép-Európa általában veszít – fogalmazott Szijjártó Péter, kiemelve, hogy „nem akarunk többé vesztesek lenni”.

Éppen ezért számunkra egy pragmatikus, a párbeszéden alapuló kapcsolat a kívánatos Kelet és Nyugat között – hangsúlyozta a miniszter.

– Egyértelművé kívánom tenni, hogy egyáltalán nem vagyunk érdekeltek egy új hidegháború kibontakozásában

– szögezte le Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a Kelet és a Nyugat közötti párbeszéd megteremtésében jelentős szerep jut az olyan szervezeteknek, mint az Európa Tanács.

A tárcavezető azt ígérte, Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse és támogassa az Európa Tanácsot.

Megjegyezte, hogy a pandémia lehetőséget kínál a Kelet és a Nyugat közötti párbeszédre, hiszen az a cél, hogy megmentsék az emberek életét, szoros együttműködést kíván.

Szijjártó Péter az ülést követő tájékoztatón a november 17-ig tartó magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlyponti témára összpontosítanak, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.

A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban kiemelte az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet nem vett napirendre a brüsszeli Európai Bizottság. Az ET székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén

remélhetőleg „Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel”.

A vallási közösségek védelméről szólva aláhúzta, hogy Európa szomszédságában „felütötte fejét a keresztényüldözés jelensége”, és különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi napokban számos európai országban „egyértelmű antiszemita felhangot kaptak” az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban tartott tüntetések.

A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sok gyermek „tapasztalatlanul és gyanútlanul” vált a „digitális tér felhasználójává”, és ezek a gyermekek a „digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek védtelen célcsoportját alkotják”.

Hozzátette, hogy a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is „rendkívül szigorú” szabályokat vezet be ezen a területen – mondta.

Borítókép: Robert Ragnar Spano (balról jobbra), az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Rik Daems, az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Heiko Maas német külügyminiszter, Leendert Verbeek, az ET Helyi és Regionális Hatósági Kongresszusának elnöke, Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminiszter és Dunja Mijatovic, az ET emberi jogi biztosa az ET Miniszteri Bizottságának találkozóján a hamburgi városházán