Egy német politikus szerint a magyar kormányt ért kritika nem megalapozott

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte Christian Schmidt, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusának cikkét, aki írásában a magyarországi veszélyhelyzetre reflektált. A cikk szerint Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök kormánya alatt különösen kritikus szemmel figyelték annak koronavírus-intézkedései tükrében. Az országban a kormányt a válság leküzdése érdekében a parlament átfogó és határidő nélküli jogkörökkel ruházta fel. Schmidt szerint a jogosultságok határidőhöz kötése biztosan jobb út lett volna – igaz, a parlamentnek végig lehetősége volt azok visszavonására. Ezek végül június 20-án érvényüket vesztették.

Az Orbán Viktort és pártját, a Fideszt érő kritika nem új keletű – néha jogos, néha viszont inkább szitkozódó, mint megalapozott

– írta a CSU politikusa, aki szerint a politikai reflex néhányaknál a Magyarországon hozott szabályozások bizalmatlan szemléléséhez vezetett. Schmidt szerint mint minden más demokratikus úton legitimált állam- és kormányfőt, úgy Orbánt is megilleti a felelősségtudat vélelme: esetében is úgy kell számolni, hogy mindenekelőtt polgárait és országát akarja megóvni a károktól. A szerző szerint értékelni kell majd, hogy a kormány hogyan járt el a parlament által átruházott kompetenciákkal – vannak arra utaló jelek, hogy a kormány arra is használta a lehetőségeket, hogy más területeken saját javára hozzon döntéseket. Ez politikailag kritizálható. Annak megállapítására, hogy ezzel megsértette-e az európai jogállami alapvetéseket, bevált eljárások vannak az Európai Unióban.

Schmidt szerint az aktuális diskurzus elmegy a kérdés lényege mellett; szerinte fontosabb lenne az egymástól eltérő, Európa társadalmi irányvonalát övező elképzelésekről szóló vita.

Kiemelte: az Európai Néppárton belül is sok különböző álláspont létezik. A politikus szerint az egyén szabadságát illető közös orientáció ellenére úgy tűnik, hogy a nyugat-európai szabad-individualista társadalomkép elfogadása néhány „újoncnál” eltűnik.

A szerző rámutatott: az „illiberális demokráciához” hasonló fogalmak vagy az egyes politikai pártbarátok elleni médiakampányok elfogadhatatlanok és megnehezítik a párbeszédet. Schmidt szerint a demokratikus alapelvek elidegeníthetetlenek, éppen ezért igény van a diskurzusra, amit nem veszélyeztethet „nyugati” oldalról a kérkedés attitűdje. A politikus úgy fogalmazott: Orbán Viktor ismét világossá tette, hogy az „érték-hazafiasságról„ szeretne vitázni. Ezt Donald Tusk már tavaly megkezdte. A szerző szerint egy ilyen, nem felületes vita elengedhetetlen, de minden oldalról konstruktív empátiát és a hasonlóságok és különbözőségek megértését követeli. Egy dolog világos: „A vita végén nem szerepelhet kevesebb demokrácia és kevesebb Európa sem” – zárta sorait a szerző.

(A szemle a Médianéző gyűjtése alapján készült.)