2024.12.07. 08:46
Notre-Dame: újra megnyitotta kapuit Párizs egyik büszkesége (videó)
Nagy ünnepre készül a francia főváros: hétvégén újranyit az ikonikus székesegyház, a világ egyik legismertebb keresztény szimbóluma. A 2019-es pusztító tűzvész után újraépített Notre-Dame ismét a régi szépségében pompázik és, ahogy Emmanuel Macron francia elnök fogalmazott az újranyitást beharangozó sajtótájékoztatón, „az egész világot” fogadja.
A megvilágított párizsi Notre-Dame-székesegyház 2024. december 6-án, egy nappal az újranyitása előtt
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Badra
Öt és fél évvel a 2019. április 15-i tűzvész után szombaton ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat. Az ünnepi szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök.
Fotó: Ludovic Marin/MTI/EPA/AFP pool
A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.
A szertartáson részt vevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.
Emmanuel Macron beszédében háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért.
„Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent” – mondta az elnök a székesegyházban tartott beszédében.
„A végső fellángolást, az akaratot, a reménység fokát választottuk. (...) És ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk, páratlan testvériséget” – tette hozzá.
„Meg kell őriznünk kincsként a törékenységnek, az alázatnak és az akaratnak ezt a tanulságát, nem szabad elfelednünk, mennyit érünk mindannyian és mennyire elválaszthatatlan mindnyájunk munkájától ennek a székesegyháznak a nagysága” – mondta végezetül Emmanuel Macron.
A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen” a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. A katolikus egyházfő elhárította a meghívást a ceremóniára.
Az öt évvel korábbi „rettenetes tűzvészre” emlékeztetve a pápa hangsúlyozta, „mennyire összeszorultak a szíveink a veszély láttán, hogy megsemmisülhet a hit és a keresztény építészet remekműve, nemzeti történelmük évszázados tanúja”.
„Ma a szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek, az ünnepnek és a dicséretnek” – tette hozzá Ferenc pápa, tisztelegve a számos ipartestület figyelemre méltó munkája és a tűzoltók bátorsága előtt.
„E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának” – tette hozzá a katolikus egyházfő.
A szertartáson megszólaltatták a híres orgonát is, amelyet a pusztító tűzvész során, a tetőszerkezet borításának megolvadása következtében mérgező por lepett be. A nyolcezer sípot, amelyek közül a legkisebbek ceruza nagyságúak, a legnagyobbak pedig több mint tíz méter magasak, fáradságos munkával tisztították meg és hangolták újra.
A szertartás előtt röviddel megszólaltak a székesegyház harangjai, és Emmanuel Macron a katedrális előtti téren fogadta a megnyitási szertartásra érkező vendégeket, közöttük állam- és kormányfőket, koronás főket és fontos személyiségeket.
Érkezésekor Donald Trump kezet fogott Vilmos brit herceggel, valamint több állam és kormányfővel. A leendő amerikai elnök az első sorban foglalt helyet Emmanuel Macron mellett.
A szertartáson jelen volt Elon Musk amerikai milliárdos, Trump közeli tanácsadója, valamint Giorgia Meloni olasz kormányfő, továbbá Francois Hollande és Nicolas Sarkozy volt francia elnökök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Korábban írtuk:
A Notre-Dame újranyitásának sokkja ugyanolyan erős lesz, mint a tűzvészé, de ez a remény sokkja lesz – mondta a francia elnök, amikor a Notre-Dame de Paris székesegyház újbóli megnyitása előtt megtekintette a felújított katedrálist – számolt be a Le Figaro alapján a Magyar Nemzet.
Fotó: Teresa Suárez / Forrás: MTI/EPA
A Notre-Dame-székesegyház újranyitásának ceremóniáját itt követheti élőben:
A notre-dame-i tűzvész nemzeti seb volt, és önök akaratukkal, munkájukkal és elkötelezettségükkel begyógyították ezt a sebet. Önök elértek valamit, amit lehetetlennek hittek
– idézi Emmanuel Macron szavait a cikk. Az elnök arra emlékeztetet, hogy sokan őrültségnek gondolták az újjáépítésre kitűzött ötéves határidőt.
A Notre-Dame-székesegyház a gótikus építészet remekműve
A Párizs szívében, a Szajna bal partján, az az Île de la Cité szigetén álló Notre-Dame-székesegyház, hivatalos nevén Notre-Dame de Paris, a világ egyik legismertebb gótikus katedrálisa, amely nemcsak vallási jelentőséggel bír, hanem kulturális és történelmi szempontból is kiemelkedő helyet foglal el Franciaország és Európa történetében.
Notre-Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”. A székesegyház építése 1163-ban kezdődött Maurice de Sully püspök kezdeményezésére, és több mint 200 évig tartott. A gótika stílusjegyeit mutató katedrális építési munkálatai 1345 körül fejeződtek be. Az épület tervezése és kivitelezése során a gótikus építészet úttörő elemei kerültek előtérbe, a csúcsívek, a támpillérek és a rózsaablakok. A katedrális a klasszikus gótikus stílus jegyeit hordozza, egyedülálló harmóniában ötvözve az építészeti funkcionalitást és az esztétikai szépséget.
A székesegyház hossza 128, szélessége 48, az ikertornyok magassága 69, a főhajó belmagassága 32,5 méter.
Az épület hangsúlyos elemei közül néhány építészetileg és művészettörténetileg is meghatározó. Franciaország történelmének jelentős színtere a Notre-Dame:
- 1804-ben Napóleon Bonaparte itt koronáztatta magát császárrá
- Az 1944-es felszabadulás után itt tartottak hálaadó szertartást Charles de Gaulle vezetésével
- Ez a történelmi helyszín adott otthont tizenhárom francia király – többek között IV. Henrik, XIV. Lajos, Napóleon – és több francia államfő temetésének. Itt tartották többek között Charles de Gaulle, Georges Pompidou és François Mitterrand búcsúztatóját is.
Victor Hugo világhírűvé vált regénye, az 1831-ben megjelent A párizsi Notre-Dame kiemelt figyelmet hozott a katedrálisnak, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a XIX. században megkezdődjön a székesegyház rekonstrukciója – írja a Magyar Nemzet.
Lángolt a Notre-Dame – sokkolta a világot a 2019-es tűzvész
2019. április 15-én este pusztító tűz keletkezett a katedrálisban. Lángok csaptak fel a székesegyház központi tetőszerkezetében, majd azok nem sokkal később átterjedtek a katedrális hátsó részeire, többek között a részben fából készült központi huszártoronyra is.
A XIX. században emelt torony nem sokkal este 8 óra előtt összeomlott, este 10 óra után már az építmény egyik harangtornyát is elérte a tűz. A tűzoltóknak éjfélre sikerült visszaszorítani a lángokat, a harangtorony és a főszerkezet végül megmenekült.
A székesegyházból a műkincseket sikerült kimenekíteni. Az oltásban közel félmillió tűzoltó vett részt. Azt, hogy mi okozta tüzet, nem tudni, a vizsgálatok mai napig tartanak. A francia hatóságok nem találtak bizonyítékot a szándékos gyújtogatásra, aminek gyanúja felmerült, és a mai napig az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a tűz fellobbanása a torony restaurálási munkálataihoz kapcsolódik. A vizsgálatok eredménye szerint a tüzet egy eldobott cigaretta vagy egy rövidzárlat okozhatta a torony elektromos áramot is használó harangjaiban vagy a munkások által használt liftek egyikében.
A Notre-Dame újjáépítése számokban
Ugyan a Notre-Dame tűzvész utáni felújítása jelentős részben befejeződött, a külső felújítások még több évig folytatódnak. Az adományokból fennmaradó mintegy százmillió euró nagyságrendű összeget a tűzvész előtt elhasználódott részek, köztük a sekrestye és a támpillérek helyreállítására fordítják.
A tűzvész után mintegy 840 millió euró érkezett, mintegy 340 ezer adományozótól a székesegyház felújítására
– összegzett a New York Times.
A Notre-Dame renoválásában mintegy 250 cég és nagyjából 2000 munkás és kézműves vett részt, köztük építészek, ácsok, mérnökök, kőfaragók, festők, aranyművesek, templomdíszítők, templomtornyosok, darukezelők, orgonatisztítók és tetőfedők. Többek között ólomüvegablakokat restauráltak, új ólomdíszeket készítettek a tetőn, rönkgerendákat faragtak és tetőgerendákat szereltek be szárazon.
Volt, amikor egyszerre 600 munkás dolgozott naponta az állványokon,
szigorú biztonsági és munkaegészségügyi intézkedések mellett, hogy a mérgező ólomporral való munkát káros hatások nélkül tudják elvégezni.
Újranyit a Notre-Dame, ünnepel Párizs
A hivatalos és egyházi ünnepségre december 7-én, szombaton kerül sor.
Először Emmanuel Macron francia elnök mond beszédet a székesegyház előtt, római katolikus méltóságok és a világ minden tájáról érkező politikusok, valamint a felújításhoz hozzájáruló adományozók előtt.
A székesegyház ünnepélyes újranyitására több mint 40 állam- és kormányfőt, vallási méltóságot és más tisztségviselőket várnak, köztük Donald Trumpot, az Egyesült Államok megválasztott elnökét. Ferenc pápa nem lesz jelen az eseményen, de – mint Olivier Ribadeau-Dumas, a székesegyház rektor-érseke bejelentette – felolvassák majd Ferenc pápa Párizs érsekének küldött, a francia népnek címzett üzenetét – számol be a Magyar Nemzet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a közösségi oldalán jelezte, hogy jelen lesz a Notre-Dame újranyitásán.
A székesegyház történetéről és a 2019-es tűzvész utáni felújítási munkálatokról, a nagyszabású megnyitóval kapcsolatos további részleteket és a Magyar Nemzet online felületén olvasható eredeti, teljes cikket ide kattintva tudja elolvasni.
Az M1 híradását a Notre-Dame huszártornyának újraépítéséről itt tekintheti meg:
