Ukrán válság

2024.11.07. 09:20

Putyin gratulált Trumpnak az elnökválasztási győzelméhez

988. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal a Valdaj nemzetközi vitaklub plenáris ülésén Szocsiban 2024. november 7-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Makszim Sipenkov

Putyin gratulált Trumpnak az elnökválasztási győzelméhez

Gratulált Vlagyimir Putyin orosz államfő Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson elért győzelméhez csütörtökön a Valdaj nemzetközi vitaklub élőben közvetített plenáris üléséről.

Putyin kérdésre válaszolva kijelentette: nem tartja restellnivalónak, hogy maga hívja fel őt.

Az, amit (Trump) arról mondott, hogy szeretné helyreállítani a kapcsolatokat Oroszországgal, és hozzájárulni az ukrán válság megoldásához, úgy tűnik számomra, hogy legalábbis figyelmet érdemel

– nyilatkozott az orosz elnök a Szocsiban tartott fórumon.

Volodimir Zelenszkij: a tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást

A tűzszünet jelenleg nem jelentene megoldást az orosz-ukrán háborúban, mert nem garantálná, hogy Ukrajna szuverenitása, függetlensége visszaállhat - mondta az ukrán elnök az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója után.

Volodimir Zelenszkij sajtótájékoztatón hangsúlyozta: senki nem tudja, mi jönne most egy tűzszünet után, és az valójában nem jelentené a háború befejeződését. 

Tiszteletben tartom azon európai vezetők véleményét, akik a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák, de ennek jelenleg nincsenek meg a feltételei. Trump megválasztott amerikai elnökkel át kell majd tekintenünk, miként gondolja ő a háború gyors befejezését, amiről beszélt".

Az ukrán elnök egy kérdésre válaszolva azt mondta, az Oroszország elleni szankciók keretében a befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna felfegyverzésére, iparának újjáépítésére lehetne költeni. 

Az orosz agresszió eddig 800 milliárd dollár értékű rombolást okozott számunkra

– tette hozzá.

Zelenszkij hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy Ukrajna nem agresszor, hanem áldozat. „Természetesen tudhatjuk, hány ország támogat minket, volt békecsúcs, integrációs csúcstalálkozó. Az ENSZ-ben több mint 140 ország szavazott az orosz agresszió elleni határozatról és Ukrajna támogatásáról.”

Az ukrán elnök szólt arról, hogy hálás Magyarországnak mindazért a humanitárius segítségért, amelyet országának nyújtott. Ugyanakkor - tette hozzá - Magyarország nem nyújt támogatást ahhoz, hogy Ukrajna fegyvereket kaphasson országa megvédéséhez.

 

A mostani budapesti fórum jó alkalom volt számomra, hogy számos fontos vezetővel találkozzak, és ezért köszönet a meghívásért. Találkoztam mások mellett a NATO főtitkárával is, valamint számos fontos kollégámmal.

Azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai magyar kisebbség helyzetének rendezését és Ukrajna NATO-hoz közeledésének támogatását Magyarország összekapcsolná, Zelenszkij azt mondta, Kijev már eddig is sokat tett a kisebbségek ügyében, tiszteletben tartja a magyar kisebbségeket, mint ahogy a többit is, mindannyian egyenlő jogú állampolgárai Ukrajnának. 

Számunkra nagyon fontos, hogy Magyarország támogassa utunkat az Európai Unióba és a NATO-ba. Amíg ez hiányzik, addig részünkről nincs aláírt dokumentum. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk egymást, és mi készek vagyunk minden vitás kérdést tisztázni. Mi nem összekapcsolva kezeljük a két témakört, de egyenlő hozzáállást várunk el.

Arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a háborúban az Oroszországba küldött 11 ezer észak-koreai katona, Volodimir Zelenszkij azt mondta, ezek a katonák Ukrajna határainál vannak. 

Fennáll a háború eszkalációjának kockázata, hogy más országokat is bevonnak. Észak-Korea növelni fogja ide küldendő katonáinak számát.

A tűzszünet lehetősége kapcsán Zelenszkij hangsúlyozta, fegyverszünet akkor jöhet el, ha a megtámadott ország biztonsági garanciákat kap, ezért aki a fegyverszünetről beszél, nem lehet a biztonsági garanciák ellen.

Kitért arra, hogy kiváló megbeszélést folytatott az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumppal, de a párbeszédnek folytatódnia kell, és erre mindkét oldalnak fel kell készülnie. 

Hiszek abban, hogy Trump elnök tényleg gyors megoldást akar, de ez nem jelenti azt, hogy valóban így is történik.

Mint mondta, országa a háború igazságos befejezésére törekszik, és meggyőződése, hogy a gyors befejezés vereséggel érne fel.

Az ukrán elnök elmondta, erről még nem beszélt Donald Trumppal, aki várakozása szerint a csapatával különböző javaslatokon dolgozik. Megértem, hogy gyorsan le akarja zárni ezt a háborút. Mind le akarjuk zárni, de egy igazságos békével, különben Ukrajna vereségével ér véget - hangsúlyozta.

Elmondta azt is, hogy Ukrajna az Egyesült Államok kongresszusa által megszavazott fegyverszállításokat sem kapta meg időben, miközben az ellenség olajiparát sem támadhatja a korlátozások miatt.

A szankciókról szólva kiemelte: sem Oroszország bankrendszerét, sem az energiaiparát célzó szankciók nem hatékonyak. Ezközben orosz beavatkozások, dezinformáció nyomai megfigyelhetők Európában, az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában, Afrikában - figyelmeztetett.

Putyin: a NATO nyilvánvalóan idejétmúlt szervezet

A NATO maradt az egyetlen blokk a világon, amelyet kötelező ideológiai dogmák kötnek össze, ez égbekiáltó anakronizmus - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub plenáris ülésén.

Ma már csak egyetlen blokk maradt a világban, amelyet az úgynevezett regulázás, merev ideológiai dogmák és klisék forrasztanak össze. Ez az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, amely anélkül, hogy megállította volna terjeszkedését Európa keleti részén, most a világ más területeire is megpróbálja kiterjeszteni megközelítését, megszegve saját alapszabályát. Ez egyszerűen őszinte anakronizmus

– mondta az orosz államfő.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal a Valdaj nemzetközi vitaklub plenáris ülésén Szocsiban 2024. november 7-én 
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás:  MTI/EPA

Putyin szerint az Egyesült Államok felismerte, hogy ez az eszköz elveszti vonzerejét, feleslegessé válik, miközben csak arra kell, hogy vezető szerepet töltsön be a befolyási övezetében, és „ezért van szükség a konfliktusokra”.

Oroszország nemcsak a saját, hanem az államok többségének jogaiért is küzd – hangoztatta az orosz elnök. 

„Bátran kimondhatjuk és megismételhetjük, nem csak a saját szabadságunkért, nem csak a jogainkért, nem csak a szuverenitásunkért harcolunk. Mi az egyetemes jogokat és szabadságokat, az államok abszolút többségének létezési és fejlődési lehetőségét védjük” – mondta az elnök, aki előzőleg leszögezte, hogy szükség esetén Oroszország meg fogja védeni magát és állampolgárait.

„Oroszországra értelmetlen nyomást gyakorolni, de mindig készek vagyunk a megállapodásra” – fogalmazott Putyin.

Volodimir Zelenszkij látogatást tett a csepeli magyar–ukrán két tanítási nyelvű iskolában

Az ukrán elnök, aki az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójára érkezett Budapestre, csütörtökön Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkárával látogatást tett a magyar–ukrán két tanítási nyelvű általános iskolában és gimnáziumban, Csepelen.

Magyar Levente a látogatás után úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a diákok szeretettel fogadták az ukrán elnököt.

Az államtitkár emlékeztetett arra, az iskola szeptemberben kezdte meg működését, miután a nyáron Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij megállapodott arról, hogy Magyarország ilyen módon biztosítja az országban tartózkodó ukrán gyerekeknek az anyanyelvi oktatás lehetőségét.

Magyar Levente közölte, hogy az országban tartózkodó több ezer ukrán gyermek folyamatosan keresi a kapcsolatot kultúrájával és anyanyelvével, amit a budapesti intézmény biztosít számukra Magyarországon.

Hozzátette: Magyarország kész további hasonló intézményeket is nyitni, ha erre van igény.

A donyecki Kreminna Balka elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban fekvő Kreminna Balka települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 21, a kurszki régióban négy ellentámadást vert vissza, egy támadásnak pedig elejét vette. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1800, Kurszk irányában pedig több mint 150 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egy katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drón-, rakétatüzérségi és üzemanyagraktárt, három lőszerraktárt, nyolc páncélozott harcjárművet, továbbá 55 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy harckocsit veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők több mint 30 200 embert, 185 harckocsit, 115 gyalogsági harcjárművet, 107 páncélozott személyszállító járművet, 1088 páncélozott harcjárművet, 818 gépkocsit, 262 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS-típusút.

Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára egy, a FÁK-országokbeli kollégáival folytatott moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy a hadszíntéren a helyzet nem Kijevnek kedvez. Kijelentette, hogy a Nyugat választás előtt áll: „vagy folytatja a háború finanszírozását és az ukrán lakosság pusztítását, vagy elismeri a kialakult realitásokat és tárgyalásokat kezd”.

Sojgu egy, a nyugati országok által létrehozott és Oroszország ellen kívülről irányított terrorista fegyvernek minősítette Ukrajnát. Azt hangoztatta, hogy a nemzetközi terrorista hálózatokkal ellentétben Ukrajnának saját ipara és ellenőrzése alatt álló területe van.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében két civil életét vesztette, három pedig megsebesült.

Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálatának képén a dandár katonái gyakorlaton a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2024. november 6-án
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/AP/Ukrán 24. gépesített dandár

Zelenszkij: Ukrajna nem hajlandó engedményeket tenni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján – írja a Magyar Nemzet.

Ukrajna számára elfogadhatatlan, Európa számára pedig öngyilkosság engedményeket tenni Oroszországnak

– hangsúlyozta az ukrán államfő.

Fegyverre, nem pedig tárgyalási támogatásra van szüksége a háborúban álló országnak – érvelt a békepárti álláspont ellen Zelenszkij, aki kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolat kulcsfontosságú, és reményét fejezte ki, hogy az ország Donald Trump elnöksége alatt erősebb lesz.

További részletekért kattintson.

Ukrán kormányfő: főként munkanélküli hadköteleseket hívnak be szolgálatra

A katonai szolgálatra szóló behívókat 98 százalékban olyan hadkötelesek kapják, akik hivatalosan nem dolgoznak, és egyáltalán nem fizetnek jövedelemadót – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök csütörtökön egy kijevi nemzetközi gazdasági fórumon.

A kormányfő pontosította, hogy az elmúlt két hónapban a nyilvántartás szerint a behívók mindössze 2 százalékát küldték ki dolgozó embereknek.

Smihal szeptember végén vázolta a kormány új tervezetét a honvédelem további forrásainak előteremtésére. Ebben szerepelt a „harcolj vagy dolgozz” elv. Október 9-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felháborodásának adott hangot amiatt, hogy túlzottan sok, mintegy 1,5 millió olyan munkavállalóra adtak be igényt kiemeltnek minősített vállalatok, akiket munkájuk nélkülözhetetlensége miatt nem lehet mozgósítani.

Tetyana Berezsna gazdasági miniszterhelyettes a fórumon kijelentette, hogy minden területen munkaerőhiány van, és a felmérések szerint most ez jelenti a vállalkozások fő problémáját. „A gazdasági minisztérium külön tanulmányt készített, és azt találtuk, hogy további 4,5 millió munkavállalóra van szükségünk a munkaerőpiacon” – mondta. Szavai szerint eközben Ukrajnában hozzávetőlegesen 8 millió gazdaságilag inaktív lakos él, többségük rokkantság miatt nem keres munkát, veteránok, akik nem találják a helyüket a munkaerőpiacon, vagy olyan nők, akik nem tudják összeegyeztetni a családi és a munkahelyi kötelezettségeket.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a hadiállapot kezdete óta mostanáig Ukrajnában több mint 40 ember vesztette életét, amikor nehezen megközelíthető hegyvidéki területeken vagy folyón, különösen a Tiszán próbálták illegálisan átlépni a határt. Kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy a határőrök a tél közeledtével az illegális határátlépési kísérletek számának csökkenésére számítanak, de a Tisza folyó Kárpátalján továbbra is „népszerű útvonal”, amelyet az embercsempészek kínálnak a hadkötelezettség elkerülőinek.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról tájékoztatott csütörtökön a Telegramon, hogy a megyeszékhely elleni esti orosz támadásban meghalt egy helybeli férfi, egy 58 éves nő pedig súlyosan megsebesült.

Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója közölte, hogy Oroszország öt hullámban mért masszív csapást rakétákkal és irányított légibombákkal Zaporizzsja városára, eltaláltak egy kórházat és lakóépületeket. Szavai szerint vannak sérültjei a támadásnak, de számukat még nem tudta közölni.

A kelet-ukrajnai Harkiv megye rendőrsége arról adott hírt, hogy orosz ágyúzások következtében megsérült egy 18 éves fiú a régióban lévő Kozacsa Lopany faluban.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt napban 148 katonai összecsapást rögzítettek a fronton, az orosz erők változatlanul Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurahove irányában támadtak a legaktívabban. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, csütörtöki összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 704 ezret, az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 24 tüzérségi fegyvert és 42 drónt.

Több ember megsebesült az éjszakai orosz dróntámadás következtében

Az orosz hadsereg 106 drónnal támadta meg Ukrajnát csütörtökre virradóan, a légvédelem 74 drónt lelőtt, további 25 eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő.

A Kijevet több hullámban támadó drónokat – összesen több mint harmincat – lelőtte a légvédelem, a lezuhanó roncsok azonban legalább két embert megsebesítettek, és a város több pontján tüzeket okoztak.

A Pecserszkij kerületben egy toronyház 33. emeletén található étterem gyulladt ki, a 34. emelet épületszerkezetei részben megsemmisültek. Egy egészségügyi központ területére is roncsok hullottak, amelyek tüzet okoztak. A sérültek számáról egyelőre nincs információ. A fővárosi katonai közigazgatás közlése szerint lakó-, illetve raktárépületekben, garázsokban és egy hatszintes irodaházban keletkeztek károk.

Odesszában az egyik lelőtt drón roncsai megrongálták egy 11 szintes lakóház homlokzatát és ablakait, 14 parkoló autót és egy gázvezetéket – közölte Oleh Kiper kormányzó hivatalos Telegram-csatornáján. Egy 30 éves férfi könnyebben megsérült.

Az orosz erők éjszaka az oroszországi Kurszk, Primorszko-Ahtarszk és Orjol városok térségéből, valamint a megszállt Krím-félsziget területéről támadták Ukrajnát.

Zelenszkij: nagyszerű telefonbeszélgetést folytattam Trumppal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, és gratulált neki az amerikai elnökválasztás megnyeréséhez.

„Nagyszerű beszélgetést folytattam Donald Trump elnökkel, és gratuláltam neki történelmi, meggyőző fölényű győzelméhez” – idézte az ukrán elnököt az X-alkalmazásban közzétett bejegyzésére hivatkozva az Unian hírügynökség.

Ezt az eredményt lenyűgöző választási kampánya tette lehetővé – fogalmazott Zelenszkij. Kihangsúlyozta: „megállapodtunk abban, hogy szoros párbeszédet folytatunk, és fejlesztjük együttműködésünket. Az Egyesült Államok erős és rendíthetetlen vezető szerepe létfontosságú a világ és az igazságos béke szempontjából”.

 

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 4729-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4289-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában