Közel-keleti konfliktus

2024.05.30. 09:10

A Hamász akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi a harcokat a Gázai övezetben

Az izraeli–palesztin háború 237. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az izraeli hadsereg (IDF) mintegy háromszáz palesztin iszlamista fegyverest ölt meg

Fotó: Middle East Images via AFP

A Hamász akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi a harcokat a Gázai övezetben

A Hamász csütörtökön közleményben jelentette be, hogy akkor kész a túszegyezményre, ha Izrael befejezi az iszlamista palesztin szervezet október 7-i támadása után megindított háborút a Gázai övezetben.

A terrorcsoport az új izraeli javaslatra válaszolva kijelentette, hogy kész „teljes megállapodást” kötni Izraellel, beleértve az összes túsz szabadon bocsátását, cserébe a palesztin biztonsági foglyokért, de csak akkor, ha Izrael „felhagy a gázai emberek elleni háborújával és agressziójával.”

A Hamász azt is közölte, arról tájékoztatta a közvetítőket, hogy csak akkor tér vissza a túszegyezményről szóló tárgyalásokhoz, ha Izrael az egyezkedés kezdetén beszünteti minden hadműveletét a Gázai övezetben.

Izrael nem fejezi be a háborút cserébe az összes túsz kiszabadításáért

– mondta Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön az Izraelből október 7-én elraboltak családtagjaihoz szólva.

Túlélők után kutatnak palesztinok a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirat menekülttábort ért izraeli légicsapás után
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Hanegbi a családokkal tartott csütörtöki találkozóján úgy vélte, hogy a kormány „első szakaszban” megállapodást köthet a „humanitárius” kategóriába tartozó túszok, vagyis a nők, betegek és idősek visszajuttatásáról.

A találkozón a 12-es kereskedelmi tv beszámolója szerint Hanegbi, Benjámin Netanjahu miniszterelnök közeli munkatársa dorgálta és sértegette a hozzátartozókat, és egy női rokon sírva távozott a megbeszélésről.

Nem hiszek abban, hogy ennek a kormánynak sikerül az egész megállapodást lezárnia. Ez a kormány nem fog döntést hozni a háború leállításáról az összes túsz visszatéréséért. Folytatnunk kell a harcot, hogy ne legyen újabb október 7. 2027 októberében

– mondta a TV szerint.

Ha a túszok nem térnek vissza heteken vagy néhány hónapon belül, nincs másik tervünk". "Folytatjuk a harcot Gázában és északon, és csak ezután fogunk új helyzetértékelést tartani

– hangoztatta, mire az egyik résztvevő válaszul állítólag azt közölte: „Nos, akkor elvesztünk”. „Így van” – felelte neki a nemzetbiztonsági tanácsadó.

Újabb egyetemen számolt fel palesztinpárt tiltakozást az amerikai rendőrség

A rendőrség számolt fel egy palesztinpárti, Izrael-ellenes sátortábort, és tucatnyi embert tartóztatott le csütörtökön Detroit-ban.

A Wayne State Egyetem területén engedély nélkül kialakított tiltakozótábornál a hatóság azt követően avatkozott be, hogy a tüntetők a felszólítás ellenére sem hagyták el a helyszínt, és korábban elutasították az intézmény vezetésének ajánlatát a tárgyalásokra.

Kimberly Andrews Espy, az egyetem elnöke egészségügyi és biztonsági okokkal, valamint az egyetem működésének akadályoztatásával indokolta a tiltakozás felszámolására vonatkozó felszólítást, és közölte, hogy egyetlen személy és csoport sem sajátíthatja ki az egyetem tulajdonában lévő területet, akadályozva, hogy azt mások is megközelítsék.

Wayne State University Pro Palestine Student Encampment Holds Rally In Response To Fears Of A Police Raid On May 27, 2024 In Detroit, MI.
 Detroitban, a Palesztina-barát diáktábor felszámolása érdekében végrehajtott razziától való félelemre válaszul a diákaktivisták nagygyűlést tartottak
Fotó: Adam J. Dewey / Forrás: AFP

A Wayne State Egyetem dolgozóit a sátortábor miatt a héten arra kérték, hogy távmunkában dolgozzanak, a nyári egyetemi kurzusokat pedig felfüggesztették.

Az egyetem szóvivője a hatósági beavatkozással kapcsolatban közölte, hogy a 12 embert magánterület megsértéséért, és egyéb törvénytelenségekért, egy embert hatósági személy elleni erőszakért vették őrizetbe.

A rendőrök csütörtökön rohamfelszerelésben jelentek meg az egyetem központi füves területén felállított, körbekerített sátraknál, és azokat elkezdték elbontani.

A tiltakozótábort május 23-án létesítették palesztinpárti aktivisták, akik többi között azt követelték, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatokat az Izrael számára fegyvereket szállító amerikai vállalkozásokkal, valamint szüntesse meg az Izraelbe szervezett hivatalos utak.

A detroit-i Wayne State Egyetemen 16 ezer alapszakos hallgató tanul.

A húszik azzal fenyegetőznek, hogy intenzívebbé teszik tengeri támadásaikat a palesztinok támogatásaként

A jemeni húszik folytatják támadásaikat a nyugati hajók ellen, sőt, „mennyiségileg és minőségileg” is intenzívebbé teszik azokat a gázai övezeti palesztinok támogatásaként az Izrael és a Hamász közötti háborúban – közölte az Irán-barát síita lázadók vezetője, Abdul-Malik al-Húszi egy csütörtöki televíziós beszédében.

A húszi fegyveresek november óta hajókat támadnak meg a Vörös-tenger térségében, Dél-Afrikát megkerülő, hosszabb és költségesebb útra kényszerítve a teherszállító hajókat. A lázadók később kiterjesztették támadásaikat az Indiai-óceánra is, és közölték, hogy bármilyen hajót célba vesznek, amely a Földközi-tengerre, az izraeli kikötőkbe tart.

A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelők
Fotó: Jajha Arhab / Forrás: MTI/EPA

A húszik a napokban is jelentkeztek több hajó elleni támadás elkövetőjeként, közöttük a Görögország által üzemeltetett, Marshall-szigeteki zászló alatt közlekedő Laax teherhajó elleni rakétatámadás esetében. Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) és a brit Királyi Haditengerészet irányítása alatt álló UKMTO tengerbiztonsági hivatal szerint 

az ömlesztett árut szállító hajóba szerdán három rakéta csapódott be. A hajó megrongálódott, de folytatta útját, feltehetően a legénység egy tagja sebesült meg.

Jahíja Szarí, a húszik szóvivője az X mikroblogon azt írta, hogy a Laaxon kívül még öt másik hajót is megtámadtak, "válaszul a cionista ellenség (Izrael) által a rafahi menekültek ellen elkövetett bűncselekményekre". Vasárnap izraeli légicsapás ért egy menekülttábort a Gázai övezet déli határán elterülő városban, és legkevesebb negyvenöten életüket vesztették.

Németország befejezte a Gázai övezet lakóinak levegőből történő segélyezését

Németország befejezte a Gázai övezet lakóinak levegőből történő segélyezését, amelyet katonai művelet keretében két és fél hónappal ezelőtt indított el – közölte csütörtökön a német hadsereg.

A segélyezést végző, A400M típusú katonai gép a nap folyamán szállt fel utoljára a misszió keretében Jordániából.

Illusztráció
Fotó: Asi Leah Jones / Forrás: MTI/EPA

Március közepe óta a német légierő mintegy 315 tonna humanitárius segélyt, egyebek között élelmiszert, ivóvizet, és tisztálkodási szereket juttatott el a palesztin terület rászoruló lakóinak.

Ingo Gerhartz, a német légierő főparancsnoka a művelet kapcsán hangsúlyozta, hogy Németország nemzetközi összefogással tudott segíteni a Gázai övezet lakóin. Németország mellett Jordánia, az Egyesült Államok és Franciaország vett részt a humanitárius akcióban.

Ismeretlenek amerikai érdekeltségű cégek épületeit támadták meg Irakban

Ismeretlenek megtámadtak Irakban amerikai érdekeltségű gyorséttermeket és más vállalkozásokat feltehetőleg amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni háborújában – közölték csütörtökön helyi biztonsági források és szemtanúk.

A fővárosban, Bagdadban a Kentucky Fried Chicken (KFC) gyorsétteremlánc legalább három falatozóját érte anyagi károkkal járó támadás az utóbbi napokban. A cég egyelőre nem reagált az ügyben.

Csütörtökön 

ismeretlenek egy villanógránátot dobtak a szintén amerikai, főleg munkagépeket gyártó Caterpillar cég helyi irodájába - közölte az iraki hadsereg sajtószolgálata.

Egy másik villanógránát a British Council brit nyelvi intézet épülete előtt robbant fel.

Az utóbbi két esetben nem történt sem anyagi kár, sem sebesülés.

Egyelőre senki sem jelentkezett a támadások elkövetőjeként. A gyanú azonban az országban nagy befolyással bíró, Irán hátszelét élvező síita milíciákra terelődik. E fegyveres csoportok a gázai övezeti háború kirobbanása óta több mint 150 támadást követtek el drónokkal vagy rakétákkal mindenekelőtt az amerikai csapatok vagy a velük szövetséges erők ellen Irakban, illetve a szomszédos Szíriában.

Moktada asz-Szadr síita hitszónok kedden az amerikai nagykövet kiutasítását és az Egyesült Államok diplomáciai képviseletének bezáratását követelte.

A szlovén kormány határozatot fogadott el a palesztin állam elismeréséről

A szlovén kormány csütörtöki ülésén határozatot fogadott el a palesztin állam elismeréséről, és végső jóváhagyásra a parlament elé terjesztette - közölte Robert Golob szlovén kormányfő a kabinet ülését követően.

A kormány elismeri Palesztinát független és szuverén államként az 1967-es államhatárokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeli béketárgyaláson megállapodnak – mondta a miniszterelnök.

A döntés nem irányul senki ellen, Izrael ellen sem, a béke üzenetét hordozza

– közölte. Abbéli reményének adott hangot, hogy más országok is követni fogják a példát, megjegyezve, hogy az egész világnak a béke és a kétállami megoldás érdekében kell dolgoznia.

Slovenian university students demonstrate in support of Palestine
A Ljubljanai Egyetem Társadalomtudományi Karának hallgatói palesztin zászlókat tűznek ki a Ljubljanai Egyetem különböző pontjain a palesztinok támogatására
Fotó: Ales Beno  / Forrás: AFP

Csütörtökön 

kitűzték a palesztin zászlót a kormány ljubljanai épületére.

A kormány május 9-én kezdeményezte Palesztina államként való elismerését, és bejelentette, hogy legkésőbb június 13-ig megküldi a parlamentnek az erre vonatkozó javaslatot. A nemzetgyűlés a jövő héten, rendkívüli ülésen szavaz az indítványról.

Hétfőn Golob közölte: 

a kormány nem vár tovább, többek között azért sem, mert Izrael az elmúlt napokban támadásokat intézett Rafah ellen.

Mivel Szlovéniának az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként mindent meg kell tennie a közel-keleti békéért, ez lesz az első lépés az izraeli-palesztin konfliktus hosszú távú megoldásának keresésében – mondta akkor.

Míg a szlovén baloldali kormánykoalíció pártjai egyöntetűen támogatják a kezdeményezést, addig az ellenzéki pártoknak fenntartásai vannak.

Az Új Szlovénia párt (NSi) bejelentette: tartózkodni fog a parlamenti szavazáson.

Jozef Horvat, az NSi képviselője azzal érvelt, hogy a döntés közvetlenül az uniós választások előtt született, és nem teljesültek az elismerés feltételei. 

A harcok nem szűntek meg, a túszokat nem engedték szabadon, és Szlovénia nem az EU-tagországok nagy csoportjának részeként fogja elismerni Palesztinát

– húzta alá.

A Szlovén Demokrata Párt (SDS) vélhetően a javaslat ellen fog szavazni. Janez Jansa, az SDS elnöke az X-en azt írta: 

A kormány azon javaslata, hogy tíz nappal a választások előtt ismerjék el Palesztinát, a halott palesztin gyerekek elítélendő kizsákmányolása politikai célokra.

A ljubljanai lépésre azt követően került sor, hogy Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia miniszterelnöke március végén nyilatkozatot írt alá, melyben leszögezte: 

kész elismerni a palesztin államot, ha a lépés „pozitív hozzájárulást jelent, és a körülmények is megfelelőek”. 

Spanyolország és Írország azóta ezt már hivatalosan is megtette.

Háromszáz palesztin fegyverest ölt meg az izraeli hadsereg a Rafah elleni hadművelet kezdete óta

Az izraeli hadsereg (IDF) mintegy háromszáz palesztin iszlamista fegyverest ölt meg azóta, hogy május 6-án elindította hadműveletét a Gázai övezet déli határán fekvő Rafah városa ellen – közölte csütörtökön David Mencer izraeli kormányszóvivő.

A rafahi hadművelet meghirdetett célja az iszlamista Hamász terrorszervezet oda visszavonuló - több szakértő szerint onnan időközben kivont – négy zászlóaljának felszámolása volt.

A Gázai övezet többi részéből a korábbi izraeli hadműveletek elől Rafahba menekült több mint egymillió palesztin civil is. Emiatt számos ország, köztük az Egyesült Államok és Egyiptomi tiltakozott az ellen, hogy az izraeli hadsereg megtámadja a várost, ennek ellenére a támadás megindult május elején.

Amir Jaron izraeli jegybankelnök becslése szerint a Hamász terrorszervezet elleni háború a 2023 és 2025 közötti időszakban 253 milliárd sékelbe (közel 25 ezermilliárd forintba) fog kerülni Izraelnek, amelyben a védelmi kiadások mellett a polgári szükségletekre fordított összegek és a kieső adóbevételek pótlása is benne van. Jaron figyelmeztetett, hogy egy ilyen összeg jelentősen megterhelné az állami költségvetést, emiatt óva intette a kormányt attól, hogy „biankó csekket” adjon a hadseregnek.

„A virágzó gazdasághoz biztonságra van szükség, a biztonsághoz pedig virágzó gazdaságra. Ezért meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a hadiköltségvetés és a gazdaság igénye között” – mondta Jaron egy konferencián.

A Nemzeti Tábor nevű párt élén álló Beni Ganz, aki tavaly októberben, a Hamász által elkövetett tömeggyilkosság után csatlakozott a hadikabinethez, csütörtökön kezdeményezte a parlament feloszlatását és új választások kiírását.

Nem sokkal korábban, május elején Ganz ultimátumot adott a Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, miszerint ha június 8-ig nem mutatja be a gázai háború utáni rendezésről szóló tervét, akkor kilép a háborús kabinetből.

Ciprusi kormányszóvivő: a megsérült amerikai móló javítása alatt is folytatódik a humanitárius segélyek szállítása

A megsérült amerikai móló javítása alatt is folytatódik a humanitárius segélyek szállítása – jelentette be csütörtökön a ciprusi kormányszóvivő.

Konsztantinosz Letümbiotisz elismerte, hogy a szállítások üteme lelassult de hozzátette, hogy az erre kijelölt tengeri szállítási folyosó nyitva marad; a szállítmányok pedig a javítás ideje alatt a gázai partok közelében, vízen úszó raktárakban lesznek elhelyezve. A javítás várható időtartamát az amerikai hadseregtől kapott információk alapján néhány napban jelölte meg.

Hozzátette, hogy 

az úszó mólón a két hét alatt kilencven teherautónyi segélyszállítmány jutott be a gázai övezetbe, amelyek annyi élelmiszert szállítottak, ami több tízezer gázai civil egyhavi ellátását teszi lehetővé; a további cél pedig az, hogy félmillió embert tudjanak majd így havonta ellátni.

Az amerikai hadsereg által a humanitárius segélyek szállításához épített úszó mólót két hét működés után az erős szél és a hullámok rongálták meg.

A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh csütörtökön bejelentette, hogy az amerikai katonaság a mólót szétszerelés után elszállítja az izraeli Asdód kikötőjébe; hozzátéve, hogy a móló munkáját csak átmenetileg, a  javítás idejére függesztették fel és a munka befejeztével visszaviszik a Gázai övezet partjaihoz, ahol újratelepítik.

A svéd rendőrség palesztinpárti parkfoglalókat oszlatott szét

A svéd rendőrség csütörtök reggel kényszerintézkedés keretében távolította el az ország déli részén fekvő Lund város egyik közparkjából azt a mintegy 40 palesztinbarát egyetemistát, aki két hete tartózkodott engedély nélkül a park területén.

A rendőrség honlapján megjelent közlemény szerint a tüntetők eltávolítása közben személyi sérülés nem történt; valamennyiüket igazoltatták és nyomozati eljárás indult ellenük a törvényes rendőrségi intézkedésnek való ellenszegülés miatt. Hozzátették, hogy az akciót körülvevő feszült helyzetben üvegpalackokkal dobáltak meg egy mentőautót.

Az egyetemisták május 16-án foglalták el a város legrégebbi, az egyik egyetemi épülettel szemben található parkját, ahol azóta mintegy 100 sátorban laktak, így tiltakozva Izrael gázai háborúja ellen.

A rendőrség az engedély nélküli tartózkodáson kívül azzal indokolta közbelépését, hogy pénteken arra a területre lett meghirdetve a lundi egyetem doktorandusz ünnepsége.

Mats Persson svéd oktatási miniszter a rendőrségi akciót a TV4 televíziócsatornának nyilatkozva úgy kommentálta, hogy „maximálisan megbízik az azt végrehajtó rendfenntartó erőkben”; hozzátéve, hogy „amint országszerte tapasztalható, a palesztinbarát megmozdulások túllépték a normális tiltakozás határait”.

Elszállították a megsérült amerikai mólót a Gázai övezet partjáról

Szétszerelték és ideiglenesen elszállították a megsérült amerikai mólót a Gázai övezet partjáról – jelentette a Kan közszolgálati média Izraelben

A humanitárius segély szállításához épített mólót egy hét működés után az erős szél és a hullámok rongálták meg.

Az amerikai hadsereg által épített úszó mólón kilencven teherautónyi segélyszállítmány jutott be az övezetbe, melyek többségét kifosztották. A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh bejelentette, hogy az amerikai katonaság várhatóan visszavontatja a mólót az asdódi kikötőbe, Izraelbe.

A Pentagon hangsúlyozta, hogy a móló munkáját csak átmenetileg, rövid időre függesztették fel, amíg elvégzik a szükséges javításokat. Ezután visszaviszik Gázaváros partjaihoz, ahol újratelepítik.

Az iráni vezető támogatásáról biztosította az amerikai egyetemek palesztinpárti tüntetőit

Támogatásáról biztosította Irán legfőbb vallási és politikai vezetője csütörtökön az Egyesült Államok egyetemein a palesztinok mellett tüntető diákokat.

„Változnak a körülmények, az emberek lelkiismerete világszerte ébredőben, és az igazság napfényre kerül. Több tucat amerikai egyetem diákjai mellett más országokban is hallatják a hangukat egyetemi körökben és az általános közvélekedésben is” – szögezte le Ali Hamenei az X-en angol nyelven is közzétett bejegyzésében.

Egy amerikai kormánytisztviselő ezzel egy időben azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok képviselője nem lesz jelen az ENSZ-közgyűlés csütörtöki megemlékezésén, amelyet a helikopterszerencsétlenségben elhunyt Ebrahim Raiszi iráni elnök emlékére tartanak. A döntést a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva azzal indokolta, hogy a szerencsétlenül járt államfő „rengeteg borzasztó jogsértésben vállalt cinkosságot, beleértve több ezer politikai fogoly törvénytelen kivégzését 1988-ban”.

Washington hivatalosan május 20-án – egy nappal a helikopter-baleset után – már hivatalosan részvétet nyilvánított Teherán felé. A gesztus miatt több republikánus törvényhozó bírálta Joe Biden elnököt.

A 193 tagú ENSZ-közgyűlés rendszerint minden, a hivatali ideje alatt meghalt vezető haláláról megemlékezik.

Izraeli hadsereg: megöltek három izraeli katonát a palesztin területeken

Újabb három izraeli katona vesztette életét a palesztin területeken – jelentette be csütörtökön az izraeli hadsereg szóvivője.

Ciszjordániában, Náblusz közelében két, az áthaladó járműveket egy ellenőrző pontnál megvizsgáló, húszéves katonát életveszélyes sérüléseket okozva elgázolt szerdán egy palesztin. A Petah-Tikván lévő Beilinson kórházban odaszállításuk után már csak a halálukat tudták megállapítani.

A támadónak sikerült elmenekülnie Náblusz felé. Biztonsági források szerint feladta magát a Palesztin Hatóság biztonsági szerveinél, akik eddig nem adták ki Izraelnek.

Israeli Raid Gaza May 29
Újabb három izraeli katona vesztette életét a palesztin területeken
Fotó: Middle East Images via AFP

Egy huszonegy éves katona a Gázai övezet északi részén folytatott harcokban esett el. Október 7-e óta 642 izraeli katona halt meg a palesztinokkal folytatott összecsapásokban, közülük 292 a Gázai övezetben folyó szárazföldi hadműveletekben.

Az izraeli hadsereg csütörtökön azt is bejelentette, hogy kiterjesztette ellenőrzését a gázai–egyiptomi határ mentén a teljes úgynevezett Philadelphi sávon, ahol több tucat rakétakilövőt és legalább húsz, a határon Egyiptomba átnyúló csempészalagutat fedeztek fel.

Daniel Hagari katonai szóvivő közlése szerint az iszlamista Hamász terrorszervezet ennek a – Rafah város mellett elterülő – tizennégy kilométeres földsávnak a felügyeletével folytatott fegyvercsempészetet fegyveresei számára. Felfedeztek nyolcvankét, az alagutakba vezető lejáratot is. Az eddig megtalált alagutak egy részét már felszámolták.

Izrael tájékoztatta Egyiptomot is a történtekről.

Az Egyesült Államok ígéretesnek tartja az új megállapodástervezetet az átmeneti tűzszünetről

Az Egyesült Államok szerint az új megállapodástervezet, amely az izraeli túszok szabadon engedéséről és az átmeneti tűzszünetről megjelent, elvezethet egy hosszabb fegyvernyugváshoz a Gázai övezetben, de ehhez sok munkára van még szükség – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora szerdán.

KIRBY, John
John Kirby, az amerikai elnök nemzetbiztonsági szóvivője 
Fotó: Yuri Gripas / Forrás: MTI/EPA/ABACA pool

John Kirby újságírókkal folytatott online sajtóbeszélgetésén hozzátette, hogy

az amerikai fél mindent megtesz a terv előmozdítása érdekében, és az elképzelést Izrael is támogatja.

Nem kommentálta az izraeli védelmi miniszter szavait, amelyek szerint akár az év végéig is elhúzódhat a háború, és azt mondta, hogy a túszokról szóló megállapodásra most van szükség.

A palesztin civilek halálával járó izraeli légitámadás körülményeiről elmondta, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak az izraeli féllel, de egyelőre nincs pontosabb információja arról, mi okozta a tüzet a menekültek sátortáborában, amelynek szomszédságában tartózkodtak a támadás célpontjául szánt vezető Hamász-tisztségviselők.

John Kirby megismételte, hogy az izraeli hadműveletet Rafah városában továbbra sem tekinti az amerikai adminisztráció széles körűnek, és az izraeli haderő a Hamász elleni katonai mozgásokat azon a folyosón belül hajtja végre a városon belül, amelyet korábban az amerikai fél tudomására hozott.

Amikor ma itt beszélünk, továbbra sem láttunk nagyszabású katonai műveletet Rafahban, ami azt jelentené, hogy katonák ezrei haladnak összehangoltan, és hajtanak végre műveleteket a szárazföldön nagyon agresszív módon

– fogalmazott a fehér házi illetékes.

A gázai partok közelében kialakított ideiglenes móló működésének felfüggesztésével kapcsolatban hangsúlyozta: az „ideiglenesség” azt jelenti, hogy a létesítménynek nincs alapfelépítménye, hanem a tengerfenékhez horgonyok rögzítik, valamint bárkák biztosítják a stabilitását, ezért a tengeri viszonyoknak és időjárási viszontagságoknak kitett úszó építményről van szó, ami befolyásolja a működőképességét is.

Az elmúlt nagyjából egy hétben a Földközi-tenger keleti medencéjében az időjárás nem tette lehetővé a biztonságos üzemeltetést – ismertette John Kirby a helyzetet, hozzátéve, „senki nem mondta, hogy könnyű lesz és gyors” ennek az ideiglenes mólónak a kialakítása és működtetése, de lehetséges.

Amint a körülmények lehetővé teszik a biztonságos működést, az amerikai hadsereg és az amerikai fejlesztési ügynökség gondoskodik az ismételt üzembe helyezéséről, akkor is, ha nem válthatja ki a szárazföldi útvonalat, és csak kiegészítő megoldás, ahonnan eredetileg kitűzött napi 1000 raklapnyi segély bejuttatása a Gázai övezetbe továbbra is elérhető cél.

Amerikai tisztségviselők kedden számoltak be arról, hogy átmenetileg felfüggeszteni kényszerültek az Egyesült Államok hadserege által létesített, a Gázai övezet partjainál két hete átadott ideiglenes móló működését.

A közlés szerint a vízen úszó létesítmény darabjai elváltak egymástól a heves hullámzás miatt, így az egyelőre előre nem látható ideig nem lesz használható segélyek eljuttatására a rászoruló palesztin lakosságnak.

Az úszó móló működését segítő bárkák közül négy levált és megfeneklett részben a közeli izraeli partoknál, részben a gázai partszakasznál.

A kikötői létesítmény megalkotása mintegy 320 millió dollárba (115 milliárd forint) került, a kivitelezésben az Egyesült Államok mellett nemzetközi partnerek is részt vettek. A mólót azért alakították ki, hogy szélesítsék a gázai segélyek bejutásának lehetőségét. A létesítményre kamionok is behajthatnak, amelyekre a hajókon érkező humanitárius szállítmányt átrakodják, hogy a Gázai övezet területére vigyék.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában