Ukrán válság

2023.05.25. 05:53

Megkezdődött az orosz atomfegyverek átszállítása Fehéroroszországba

Már 456. napja pusztít a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának videófelvételről készített képén beszámolót tart egy orosz katona egy Jarsz rakétánál a szibériai Novoszibirszk rakétabázisán 2023. március 29-én

Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Fotó: -

Csecsenföld több mint 26 ezer harcost küldött a hadműveleti övezetbe

Csecsenföld több mint 26 ezer harcost küldött az ukrajnai hadműveleti övezetbe, akiknek csaknem fele önkéntes - közölte Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője csütörtökön a Telegram-oldalán.

A különleges katonai művelet kezdete óta több mint 26 ezer embert küldtek Csecsenföldről a műveleti térségbe, köztük 12 ezer önkéntest, akik gyorsított kiképzésen estek át a Szpecnaz (különleges alakulat) orosz egyetemének gudermeszi bázisán. Jelen pillanatban Csecsenföld több mint hétezer harcosa védi Oroszország érdekeit a hadműveleti övezetben

- írta Kadirov.

Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője 
Fotó: Tatiana Barybina / Forrás: AFP / SPUTNIK

Mint fogalmazott, a csecsen harcosok nemcsak a frontvonalon teljesítenek szolgálatot, de a műszaki-logisztikai ellátásban is közreműködnek.

Ramzan Kadirov  arról is beszámolt, hogy az apjáról, Ahmat Kadirovról elnevezett regionális társadalmi alapnak köszönhetően 1014 különleges technikai eszközt bocsátottak az ukrajnai hadművelet rendelkezésére: a többi között 145 páncélozott járművet, 931 kvadrokoptert, 344 éjjellátó készüléket, 325 hőkamerát, valamint több mint 28 ezer korszerű telekommunikációs eszközt.

Közölte azt is, hogy csapatai mindemellett rendszeresen segítséget nyújtanak az orosz erők ellenőrzése alá került térségek lakóinak. Kadirov szerint eddig 22 ezer tonna humanitárius segélyt szállítottak le a régióba, ideértve mentőautókat, orvosi eszközöket, gyógyszereket, létszükségleti cikkeket és építőanyagokat is. A csecsen vezető hozzátette, hogy az Ahmat-Hadzsi Kadirov alap segítséget nyújt a sebesültek gyógyításában és rehabilitációjában, illetve pénzügyi támogatást is nyújt.

A Kreml szóvivője reagált arra a hírre, hogy a kijevi vezetés végezni akar Vlagyimir Putyinnal

A kijevi vezetés végezni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, "mert ő hangol össze mindent és dönt mindenről" az ukrajnai orosz hadműveletben – jelentette ki csütörtökön Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Die Welt című német hírlapnak adott interjújában.

Vlagyimir Putyin 
Fotó: Mikhail Klimentyev / Forrás: Szputnyik/AFP

Szkibickij szerint Putyin tisztában van azzal, hogy Ukrajna halállistájának élén szerepel. 

Végtére is mindenki felelni fog tetteiért

– tette hozzá a tisztségviselő.

Putyin észrevette, hogy egyre közelebb kerülünk hozzá, de attól is tart, hogy esetleg a saját emberei ölik meg

– hangoztatta Szkibickij.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az állami televízónak arra a kérdésére válaszolva, hogy megerősítették-e az orosz elnök védelmét Szkibickij interjúja nyomán, elmondta: 

Higgyék el nekem, biztonsági szolgálataink ismerik a munkájukat, és tudják, mit kell tenniük.

Peszkov szerint az ukrán tisztségivelő nyilatkozata megerősítésül szolgál annak, hogy Oroszország helyesen tette, amikor elindította ukrajnai hadműveletét.

Terrorista rezsim beszél terrorista törekvéseiről. A különleges katonai művelet még a kelleténél is jobban igazolt, és véghez kell vinni céljai elérésével

– húzta alá Peszkov.

Bejelentette a Wagner bahmuti kivonulásának kezdetét a zsoldoscsoport alapítója

A Wagner megkezdte a kivonulást Bahmutból a hátországi táboraiba - közölte Jevgenyij Prigozsin, a katonai magánvállalat alapítója csütörtökön a sajtószolgálata Telegram-csatornáján.

Prigozsin közölte, hogy a Bahmut elfoglalásában kulcsszerepet játszó zsoldoscsoport július 1-jéig fogja átadni állásait, valamit lőszerkészleteit és egyéb ellátmányát az orosz hadseregnek. Azt hangoztatta, hogy a Wagner fegyveresei pihenni fognak és haditechnika szervizelésével fognak foglalkozni.

A Wagner orosz katonai magánvállalat toborzóplakátja egy moszkvai lakónegyedben 2023. április 12-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Jevgenyij Prigozsin, aki szombaton elsőként tett bejelentést Bahmut bevételéről - amit az orosz védelmi minisztérium másnap megerősített - egy ugyancsak a sajtószolgálata által megosztott  interjújában azt állította, hogy a városért vívott harcokban a Wagner mintegy 15-16 ezer embert veszített, akik közül 10 ezren a zsoldoscsoportba felvett volt elítéltek voltak. Az ukrán hadsereg vesztesége Prigozsin szerint 50 ezer halott és 50-70 ezer sebesült volt.

Aljakszandr Lukasenka: megkezdődött az orosz atomfegyverek átszállítása Fehéroroszországba

 Megkezdődött a taktikai atomfegyverek átszállítása Oroszországból Fehéroroszországba – jelentette be csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség híradása szerint Minszk és Moszkva a nap folyamán megállapodást írt alá arról, hogy a nukleáris tölteteket egy különleges létesítményben fogják tárolni, amely körülbelül egy hónap múlva készül el.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának videófelvételről készített képe egy Jarsz rakétáról a szibériai Novoszibirszk rakétabázisán 2023. március 29-én
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a fegyverek Moszkva ellenőrzése alatt maradnak. 

Oroszország nem adja át az atomfegyvereket Fehéroroszországnak. Az ellenőrzés és a bevetésükről való döntés az orosz fél kezében marad

– idézte az Interfax orosz hírügynökség a minszki aláírási ceremónián részt vevő Sojgut.

Ma a kollektív Nyugat példátlan nyomást gyakorol Fehéroroszországra és Oroszországra egyaránt a nemzetbiztonság minden vonatkozásában

– közölte Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter. Hozzátette, hogy Minszk ezért a partnerség elmélyítésében érdekelt Moszkvával.

Szvjatlana Cihanouszkaja, emigrációba kényszerült ellenzéki vezető szerint a hazájába telepített orosz nukleáris fegyverek egész Európára veszélyt jelentenek.
Amikor taktikai nukleáris fegyverekről van szó, úgy a legtöbbje ezeknek legalább olyan erővel bír, mint amely 140 ezer embert ölt meg Hirosimában - hangoztatta Cihanouszkaja.

Az úgynevezett taktikai nukleáris fegyverek jelentős károkat képesek okozni, de kisebb hatósugárban pusztítanak a stratégiai nukleáris fegyverekhez képest.

Finnország további fegyvereket küld Ukrajna részére

 Finnország további fegyvereket és katonai felszerelést, a többi között légvédelmi rakétákat és lőszert küld Ukrajna részére mintegy 109 millió euró (40 milliárd forint) értékben – jelentette be a finn kormány csütörtökön.

 Gyakorlati és logisztikai okok miatt, valamint a katonai felszerelés biztonságos leszállítása érdekében további részleteket nem árulhatunk el a szállítmány pontos tartalmával, valamint a szállítás módjával és időzítésével kapcsolatban

– fogalmazott a helsinki kormány közleménye.

Finnország a NATO legújabb tagállamként idén már több jelentős védelmi fejlesztést jelentett be.

Legutóbb március 13-án Sanna Marin akkori finn miniszterelnök arról beszélt, hogy Helsinki nyitott arra a lehetőségre, hogy az ország felajánlja.

Ukrajnának F-18-as vadászrepülőgépeit, amelyeket hamarosan a modernebb F-35-ös típusra cserélnek le. A skandináv ország több F/A-18 Hornet típusú harci repülővel rendelkezik, és 2021 decemberében jelentették be, hogy megrendeltek 64 darab F-35A típusú gépet a Lockheed Martin amerikai gyártótól.

Szlovák külügyminiszter: a háború végéig támogatni kell Ukrajnát

Az Európai Unió és a NATO egységesen és szolidárisan kell, hogy támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, mégpedig a háború végéig – jelentette ki Miroslav Wlachovsky új szlovák külügyminiszter csütörtökön Varsóban.

A szlovák diplomácia vezetője a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel közös sajtóértekezleten szólalt fel a kétoldalú tárgyalások után.

A megbeszélés napirendjén szereplő témák közül Wlachovsky kitért az ukrajnai helyzetre és az Ukrajnának nyújtott segítségre. Felidézte: Szlovákia egyértelműen elítélte az orosz agressziót, és politikai, humanitárius, valamint katonai támogatást nyújt Kijevnek.

Ebben az összefüggésben a szlovák külügyminiszter aláhúzta az Európai Unión és a NATO-n belüli egység és szolidaritás szükségességét. Ez a magatartás "nem lankadhat", a háború végéig támogatni kell Ukrajnát – húzta alá Wlachovsky.

Zbigniew Rau úgy értékelte: Szlovákia "változatlanul Lengyelország fontos politikai és gazdasági partnere marad a közép-európai térségben, valamint az uniós színtéren is".

Utalva a mai geopolitikai kihívásokra, a lengyel külügyminiszter kiemelte a biztonsági és a védelmi együttműködést a lengyel-szlovák viszonylatban, valamint a NATO-n és a Bukaresti Kilencek nevű, az észak-atlanti szövetség kelet- és közép-európai tagjait tömörítő csoportosuláson belül. Említést tett a lengyel-szlovák együttműködésről az infrastrukturális fejlesztések terén is.

Miroslav Wlachovsky varsói útja a prágai után a második, miután a szlovák külügyminiszter május 15-én hivatalba lépett.

Zelenszkij Irán népéhez fordult a kamikaze drónok miatt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb videóüzenetében arra kérte az iráni lakosságot, hogy ne legyenek bűnrészesek egy véres orosz háborúban, amelyben iráni önmegsemmisítő drónokat használ ukrán civilek megölésére.

Egy egyszerű kérdés teszek fel: miért lennének önök cinkosok az orosz terrorban, miért állnak a gonosz állam oldalán? A világ látja, mi történik, és mindenki láthatja ezt Iránban is

– fogalmazott az államfő.

Zelenszkij kiemelte, hogy bár az ukránok megtanulták megsemmisíteni az Irán által Oroszországnak átadott kamikaze drónok nagy részét, még mindig vannak találatok és áldozatok. 

Miért lenne szükségük önöknek, iráni anyáknak ás apáknak arra, hogy egy iráni drón megöljön egy várandós ukrán nőt a férjével az otthonukban, hogy Sahid drónt találjon el egy iskolai kollégiumot, amelyben emberek halnak meg, a mentést végzők életét pedig egy a második Sahid drón oltja ki? Miért kellenek ezek a cinikus gyilkosságok Iránnak? Mit nyernek ezzel maguk Teheránban vagy Irán bármely más városában?

– folytatta az elnök.

Hangsúlyozta, hogy az agresszor Oroszország támogatásával Irán csak még jobban elszigetelődik a világtól és még több problémája lesz. 

Ez Oroszország részéről egy gyarmatosító háború egy szomszédos nemzet ellen. Irán népe egészen másképp élhetne, ha nem állnának egy oldalra olyan gonoszsággal, mint az orosz agresszió. Az önök Sahid drónjai, amelyek minden éjjel terrorizálják Ukrajnát, csak azt jelentik, hogy Irán népe egyre inkább a történelem sötét oldalára kerül

– zárta üzenetét Zelenszkij.

Hollandia mielőbb elkezdené az ukrán pilóták kiképzését

Hollandia a lehető leghamarabb el kívánja kezdeni az ukrán pilóták kiképzését F-16-os vadászgép-pilótává – közölte Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a parlamentnek küldött levelében.

A képzést Belgiummal, Dániával és az Egyesült Királysággal koordinálnák, és más országok is csatlakozhatnak

– tette hozzá Ollongren.

Ukrán hírszerzési vezető: célunk, hogy megöljük Putyint

A különleges egységek egyik fő feladata, hogy likvidálják Vlagyimir Putyint; árulta el az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője – írja a Magyar Nemzet.

Washington a háború kitörését követően nyilvánvalóvá tette: nem támogat semmilyen, az orosz elnök kiiktatására irányuló merényletet.

Vadim Szkibicki kijelentése, valamint az elmúlt napok fejleményei egyre inkább arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok kezdi elveszteni az irányítást háborúban álló szövetségese fölött, ami rendkívüli eszkalációs veszélyt rejt magában.

A cikkért kattintson.

Oroszország beidézi Németország, Dánia és Svédország nagykövetét az Északi Áramlat-vizsgálat miatt

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy beidézte Németország, Svédország és Dánia nagykövetét, hogy tiltakozzon az Északi Áramlat gázvezetékeket tavaly szeptemberben megrongáló robbanások ügyében folytatott vizsgálat „teljes eredménytelensége” miatt – tudósít a The Guardian.

Egy ENSZ-jelentés szerint a három víz alatti robbanás, amely 2022. szeptember 26-án a balti-tengeri Bornholm szigetétől északkeletre és délkeletre szakította meg az Oroszország és Németország közötti gázvezetéket, több száz kilogramm robbanóanyag erejével volt egyenértékű.

Zelenszkij: Oroszország terrorizálja Ukrajnát az éjszakai támadásokkal

Oroszország folyamatosan terrorizálja Ukrajnát éjszakai támadásaival – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, leszögezve, hogy csak az elmúlt éjszaka 36 orosz drónt lőttek le.

„Moszkva továbbra is terrorizálja, és 36 drónnal támadta Ukrajnát” – írta az elnök a Telegram-csatornáján. „Egyik sem érte el a célját” – tette hozzá, köszönetet mondva az ukrán légvédelemnek a „100 százalékos teljesítményért”.

Az ukrán légerő jelezte, hogy az oroszok iráni gyártmányú, Sahíd 136 és 131 típusú, pilóta nélküli légi eszközökkel indítottak támadást északi és déli irányból.

Az ellenség kétségkívül kulcsfontosságú infrastruktúrákat és katonai létesítményeket vett célba az ország nyugati régióiban

– olvasható a légierő Telegram-csatornáján.

A kijevi katonai adminisztráció vezetője közölte, hogy a fővárost több hullámban is támadták drónokkal, ebben hónapban ez volt a 12. támadás Kijev ellen.

Déli és nyugati ukrán megyék regionális és katonai vezetői is jelezték, hogy a régiókban orosz drónokat lőttek le.

Oroszország május eleje óta fokozta az Ukrajna elleni éjszakai rakéta- és dróntámadásait. Két alkalommal Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákat vetett be, amelyeket nehezebb elfogni. Kijev azt állítja, hogy a háború során először amerikai Patriot légvédelmi rendszerrel sikerült elfognia ezeket a rakétákat, de Oroszország kétségbe vonta ezt.

Volodimir Zelenszkij közlése szerint

a háború kezdete óta mintegy 1160 iráni gyártmányú drónt vetettek be Ukrajna ellen. Az ukrán elnök felszólította Teheránt, állítsa le a drónok szállítását Oroszországnak.

Ukrán katona egy lövészárokban az orosz erőkkel folytatott harcok idején a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 22-én
Fotó: Libkos / Forrás: MTI/AP

Az EU meghosszabbította az Ukrajnából származó behozatalra kivetett vámok felfüggesztését

Az uniós tagállamok kereskedelemért felelős miniszterei rendeletet fogadtak el, amely további egy évvel, 2024 júniusáig meghosszabbítja az Ukrajnából az EU-ba irányuló behozatalra vonatkozó valamennyi vám, kvóta és piacvédelmi intézkedés felfüggesztését – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

Az uniós kereskedelmi tanács brüsszeli ülésén meghosszabbított rendelet az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó valamennyi dömpingellenes vám és védintézkedés felfüggesztésére vonatkozik, illetve a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a vámkontingensek hatálya alá tartozó feldolgozott és feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket érinti.

A közlemény szerint az intézkedések segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy fenntartsa az EU-val fennálló kereskedelmi kapcsolatainak stabilitását és gazdaságát a nehéz körülmények között is. A további egy évig érvényes, kereskedelmet érintő rendelet a kiterjedt katonai, pénzügyi és humanitárius támogatással kiegészülve elengedhetetlen Ukrajna hosszú távú helyreállításához – írták.

Az intézkedések megújításával az EU továbbra is bizonyítja, hogy megingathatatlan politikai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának, amely még mindig Oroszország provokálatlan és indokolatlan katonai agressziójával néz szembe

– fogalmaztak.

Az Európai Unió tavaly május végén fogadta el az Európai Unióba irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett uniós dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó védintézkedést felfüggesztő rendeletet, hogy megkönnyítse Ukrajna unióba irányuló exportjának fellendítését. Célja, hogy enyhítse az ukrán termelőknek és exportőröknek az orosz agresszió miatt megnehezedett helyzetét. Az intézkedés teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz.

A rendelet június 6-án lép hatályba.

Aláírták az orosz atomfegyverek fehéroroszországi tárolásáról szóló dokumentumokat

Az orosz atomfegyverek fehéroroszországi tárolásáról szóló dokumentumokat látta el kézjegyével csütörtökön Minszkben Szergej Sojgu orosz és Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter.

A dokumentumok meghatározzák az orosz nem hadászati nukleáris fegyverek fehérorosz területen történő tárolásának rendjét.

Az aláírást követően Viktar Hrenyin kijelentette, hogy az orosz nem hadászati nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítése "el kell, hogy gondolkodtassa a barátságtalan országok vezetőit a térségben kialakult helyzet további eszkalálódásának megengedhetetlenségéről".

A tárcavezető szavait a helyi védelmi tárca sajtószolgálata idézte. Hrenyin hangsúlyozta: "Ez hatékony válasz lesz a barátságtalan országok agresszív politikájára, és reményeink szerint elgondolkoztatja vezetésüket arról, hogy megengedhetetlen a helyzet további eszkalációja a térségben".

A miniszter hozzátette: Minszk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fegyveres erők készen álljanak feladataik ellátására, beleértve az állam nyugati határainak védelmét is. Kifejtette, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés keretében intézkedéseket hoztak a fehérorosz-orosz regionális haderőcsoport harci potenciáljának növelése érdekében, beleértve új, modern fegyverrendszerekkel - például Iszkander-M műveleti-taktikai rakéta- és SZ-400-as föld-levegő rakétarendszerrel - való felszerelését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 25-én jelentette be, hogy Oroszország a fehérorosz fél kérésére taktikai nukleáris fegyvereket telepít a szomszédos köztársaságba, ahogyan az Egyesült Államok már régóta teszi ezt szövetségesei területén. Az orosz államfő szerint a taktikai atomfegyverek tárolására szolgáló létesítmény építése fehérorosz területen a tervek szerint július 1-jén fejeződik be.

Moszkva már átadta Minszknek az atomfegyver hordozására képes Iszkander rakétarendszert, és segítséget nyújtott a fehérorosz repülőgépek speciális lőszerek használatára való átalakításához. A fehérorosz katonák az Oroszországi Föderációban kaptak ehhez megfelelő kiképzést.

Orosz tüzérek romboltak le egy épületet

Orosz lövészek Avdiivkánál lerombolták azt az épületet, ahol az ukrán katonaság lakott, valamint az Ukrán Fegyveres Erők felszerelésével ellátott garázst. Ezt május 25-én jelentette be az Izvesztyia egyik forrása.

A fegyveresek az orosz drón látóterébe estek. Megfigyelésük után az orosz katonák ellenséges állásokat fedeztek fel.

A célpontok megerősítése után a 87. külön lövészezred tüzérsége megsemmisítette az ukránok rejtőzködő épületét és a garázst a katonai felszerelésekkel.

Halálos áldozat Donyeckben

Pavlo Kijrilenko, Donyeck ukrán kormányzója a Telegramon közölte, hogy az elmúlt 24 órában egy ember meghalt és hatan megsebesültek a térségben az orosz támadásokban. Több olyan helyszínt is felsorolt, ahol házakat és infrastruktúrát romboltak le, köztük Horlivkát, Csasziv Jart és Kosztantyinivkát.

Több százezer dél-koreai tüzérségi lövedék van úton Ukrajnába

Dél-Korea több százezer tüzérségi lövedékét küldte el, és a lőszercsomag úton van Ukrajnába az Egyesült Államokon keresztül - derül ki egy új jelentésből.

Szöulnak sikerült megállapodást kötnie Washingtonnal, hogy a tüzérségi lövedékeket az Egyesült Államokba szállítsák, hogy onnan Ukrajnába kerüljenek - jelentette a Wall Street Journal egy forrásra hivatkozva. Erre azt követően került sor, hogy Washington tavaly tüzérségi támogatást kért ázsiai szövetségesétől.

Jeon Ha-kyu, a dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy az ország tárgyalásokat folytatott a Pentagonnal a lőszerexportról - írja a The Independent.

Egy orosz képviselő atombombát dobna Amerikára

Andrej Gurulov, a Duma képviselője kijelentette, hogy Oroszországnak amerikai területeket kéne bombáznia. Gurulov Szolovjov műsorában jelent meg, ahol kezdetnek kifejtette, hogy csak egy taktikai atomfegyverrel végrehajtott nukleáris csapás tudja megbénítani Ukrajnát. Mint mondta:

A Nyugat először kiabálni fog, aztán meggondolja magát, mert félni fog.

Ezek után javasolta azt, hogy Oroszország bombázzon amerikai területeket. Véleménye szerint Moszkva atombombával csapást mérhetne Alaszkára. Leszögezte, egy ilyen támadás után Alaszkából semmi sem maradna.

Ukrán drónok lelövéséről számolt be a krími elöljáró

Hat ukrán drónnak az orosz légvédelem általi lelövéséről, illetve rádióelektronikai eszközzel történt földre kényszerítéséről számolt be csütörtök reggel a Telegram-csatornáján Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közigazgatásának vezetője.

Akszjonov szerint az éjszakai dróntámadásnak nem voltak sebesültjei. Az orosz Fekete-tengeri Flotta a TASZSZ állami hírügynökség közlése szerint egy Szevasztopol elleni támadás során lőtt le két drónt, további négyet pedig leszállásra kényszerített.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán titkosszolgálatok május elején, a győzelem napjának előestéjén kíséreltek meg elkövetni úgy, hogy aláaknázzák a leningrádi és a kalinyini atomerőmű távvezetékeinek több mint harminc oszlopát. A tájékoztatás szerint a cél a reaktorok működésének leállítása volt.

Az FSZB három ukrán diverzánst őrizetbe vett, két orosz cinkosukkal együtt, egy negyedik ukrán ellen pedig, aki jelenleg Belgiumban tartózkodik, körözést adott ki. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak felrobbantották a leningrádi erőmű-távvezeték egyik tartóoszlopát, további négyet pedig aláaknáztak. A kalinyini létesítmény esetében hét oszlopra rögzítettek robbanószerkezetet.

Az orosz hatóságok különböző rejtekhelyeken 36,5 kilogramm C-4 műanyag robbanóanyagot, 61 külföldi gyártmányú elektromos detonátort, 38 időzítőt és két Makarov pisztolyt foglaltak le, lőszerrel együtt. Az FSZB szerint az ukrán titkosszolgálatok a robbanóanyag becsempészéséhez egy Lengyelországot, Litvániát és Fehéroroszországot érintő nemzetközi kamionos útvonalat használtak.

Prigozsin elmondta, hány Wagner-zsoldos halt meg Bahmut ostrománál

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner csoport vezetője meglepő számokat közölt arról, hogy pontosan mennyi katonája vesztette életét Bahmut ostroma alatt – írta meg az ABC.

Prigozsin állítása szerint több mint 20 000 embert vesztett a Bahmutért folytatott elhúzódó csatában,
a kelet-ukrajnai városban elesettek mintegy fele orosz elítélt volt, akiket a 15 hónapja tartó háborúban való harcra toboroztak. Ez a szám azonban nem egyezik Moszkva hivatalos tájékoztatásával, amely szerint januárig alig több mint 6000 orosz katona esett el a háború során.

Összehasonlításképpen, az 1979-89-es afganisztáni háborúban a szovjet csapatok hivatalos vesztesége 15 000 fő volt.

Az ukrán hadsereg Kijev elleni tömeges orosz dróntámadást hárított el

Az ukrán főváros légvédelme teljes mértékben visszavert egy újabb, tömeges orosz dróntámadást - közölte csütörtökön a kijevi hadvezetés.

Szerhij Popko, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy csütörtökre virradóra Oroszország "ismét a levegőből támadta meg Kijevet". A légiriadó több mint három órán át tartott, az oroszok több hullámban indították a dróntámadásokat.

Az illetékes szerint az ukrán légvédelem minden ellenséges légi célpontot megsemmisített. Emlékeztetett: a főváros elleni legutóbbi légitámadás négy nappal ezelőtt volt. Májusban 12 ilyen támadás érte Kijevet.

Az éjszaka folyamán légiriadó volt az ország más részein is, köztük a kelet-ukrajnai Harkivban és a nyugati Csernyivciben - számoltak be a helyi hatóságok.

Zelenszkij: Az első F-16-os az egyik legerősebb jelzés lesz a világtól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóbeszédében azt mondta, hogy az első Ukrajnának szállított F-16-os vadászgép az egyik legerősebb jelzés lesz a világtól, miszerint Oroszország "csak egyre gyengébb és elszigeteltebb".

Ukrajna hónapok óta kampányol azért, hogy nyugati szövetségesei fejlettebb vadászgépeket biztosítsanak, hogy megszerezzék a légi fölényt Oroszországgal szemben. Ukrajna eddig 14 szovjet kori MiG-29-es vadászgépet kapott Lengyelországból és 13-at Szlovákiából.

Az Egyesült Királyság és Hollandia május 17-én megállapodott egy "vadászgép-koalíció" létrehozásáról Ukrajna számára. Május 20-án az Egyesült Államok is bejelentette, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez, és engedélyezi a partnerországoknak, hogy F-16-osokat adjanak át a készleteikből. Konkrét döntést még egyetlen ország sem hozott a vadászrepülők átadásáról.

NASAMS légvédelmi rendszert kap Ukrajna

Az Egyesült Államok 285 millió dollár értékben engedélyezte egy NASAMS légvédelmi rendszer és a kapcsolódó berendezések eladását Kijevnek.

A Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy Ukrajnának sürgetően meg kell erősítenie védelmét az Oroszországból származó rakétacsapások és légi fenyegetések ellen. E légvédelmi rendszer beszerzése és hatékony telepítése jelentősen javítani fogja Ukrajna azon képességét, hogy megvédje polgárait és kritikus nemzeti infrastruktúráját.

Csaknem ötezren érkeztek szerdán Magyarországra

Magyarország területére 2023. május 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4469 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4302 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Prigozsin az ukrán hadsereget méltatta

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-csoport alapítója és vezetője egy Telegram-interjúban az egyik legerősebb hadseregként méltatta az ukrán hadsereget, hozzátéve: "magas szintű a szervezettségük, a kiképzésük, és a hírszerzésük. Bármilyen szovjet- vagy NATO fegyverrendszerrel dolgoznak, ugyanolyan sikeresek. És" abszolút filozófiailag gondolkodnak" arról, hogy milyen veszteségeket viselnek el.

Minden a legfőbb cél elérése érdekében történik, mint a Nagy Honvédő Háború idején. De sokkal jobb technológiával és jobban irányítva

 - fogalmazott Prigozsin, aki szerint Oroszország védelme egyáltalán nem áll készen a belgorodihoz hasonló szabotőr akció meghiúsítására.

Még több behatolást terveznek

Az Orosz Önkéntes Hadtest vezetője szerint a csoport tervei között szerepel még több oroszországi behatolás. Denisz Kapusztyin parancsnok ezt egy médiatalálkozón mondta, ahol lehetőséget adtak a csoport tagjainak fotózására. Többen sütét napszemüveggel és maszkkal takarták el magukat, de néhányan nyíltan vállalták az arcukat.

A magát jobboldali nacionalistának valló csoport tört be a határ orosz oldalán lévő Belgorodba, majd fordult vissza ukrán területre. Oroszország azt állíotta, hogy a támadók közül 70-et megöltek. A csoport vezetője szerint két varcosa halt meg, 12 pedig megsebesült. Elmondása szerint egy orosz páncélozott járművet és drónelhárító fegyvert is vittek magukkal trófeaként.

Kapusztyin nem árulta el, hogy honnét vannak a fegyvereik, de azt kijelentette, hogy nem Ukrajna nyugati szövetségeseinek adományaiból.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában