Ukrán válság

2023.03.21. 07:25

Orosz–kínai csúcstalálkozó: Putyin szerint a kínai terv alapja lehet a rendezésnek

391. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, az Origo és a Mandiner híreiből válogatunk.

A háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz államfő a moszkvai Kreml Palotában 2023. március 22-én, Hszi látogatásának második napján

Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Fotó: Grigorij Sziszojev

Brit védelmi minisztérium: a szegényített urániumtartalmú páncéltörő lövedéknek semmi köze a nukleáris fegyverekhez

A brit védelmi minisztérium kedd esti közleménye szerint a szegényített urániumtartalmú páncéltörő lövedékeknek az orosz vezetők kijelentéseivel ellentétben semmi közük a nukleáris fegyverekhez.

A közlemény előzményeként Annabel Goldie, a londoni védelmi tárca államtitkára egy írásos parlamenti kérdésre válaszolva közölte, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt tizennégy Challenger 2 harckocsival együtt lőszert is átad, és a szállítmányban olyan páncéltörő lövedékek is szerepelnek, amelyek szegényített urániumot tartalmaznak.

Az államtitkár szerint ezek az eszközök nagyon hatékonyan használhatók a korszerű harckocsik és páncélozott járművek ellen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott moszkvai tárgyalásai után a londoni bejelentésre utalva azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, „ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.

Putyin szavaira reagálva a brit védelmi minisztérium kedd esti nyilatkozatában leszögezte: a szegényített uránium a páncéltörő eszközök „szabványos összetevője, és semmi köze a nukleáris fegyverekhez”.

A tárca közleménye szerint ezt Oroszország is tudja, de ennek ellenére szándékos félrevezetéssel próbálkozik.

A londoni védelmi minisztérium szerint a brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society és más szervezetek tudósai által végzett független kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek alkalmazásának valószínűleg csekély hatása van az emberi egészségre és a környezetre.

A tárca hangsúlyozza, hogy a brit hadsereg évtizedek óta használ szegényített urániumot páncéltörő lövedékeiben.

Charles Michel: az EU egy éven belül 1 millió darab lőszerrel látná el Ukrajnát

Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül 1 millió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást: 

Ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére

- írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Hangsúlyozta, hogy a vezetők ismét megerősítik az Ukrajna támogatása iránti megingathatatlan uniós elkötelezettséget, amely magában foglalja az elszámoltathatósággal, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos munka folytatását.

Hszi Csin-ping: Kína aktívan közreműködik a tárgyalási folyamat újraindításában

Kína objektív és elfogulatlan álláspontot képvisel az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és aktívan közreműködik a megbékélést és a rendezési tárgyalások újrafelvételét célzó erőfeszítésekben – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök kedden Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott moszkvai megbeszélései után.

Kína a múlt hónapban közzétette álláspontját az ukrán válság politikai rendezéséről. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel a rendezéssel kapcsolatban szilárdan az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei szerint járunk el, objektív és pártatlan álláspontot képviselünk, és aktívan közreműködünk a megbékélés és a tárgyalások újraindítása érdekében

– mondta Hszi.

Álláspontunk a kérdés lényegén és az igazságon alapul. Mi mindig a béke és a párbeszéd hívei vagyunk, szilárdan a történelem helyes oldalán állva

– hangoztatta.

HSZI Csin-ping; PUTYIN, Vlagyimir
A háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnököt (b) és Vlagyimir Putyin orosz államfőt ábrázoló matrjoska baba, egymásba helyezhető, csökkenő méretű fa bábukészlet egy moszkvai ajándékboltban 2023. március 21-én, Hszi látogatásának második napján
Fotós: Dmitrij Szerebrjakov / Forrás: MTI/AP

Az Egyesült Államok felgyorsítaná az Abrams harckocsik eljuttatását Ukrajnába

Az Egyesült Államok felgyorsítja az Abrams harckocsik szállítását Ukrajna számára – közölte az amerikai védelmi minisztérium kedden.

A Pentagon illetékese közölte, hogy a cél a korszerű harci járművek eljuttatása az ukrajnai hadszíntérre 8-10 hónapon belül, részleteket később ígértek.

A szállítások felgyorsítása azáltal valósulhat meg a védelmi minisztérium szerint, hogy az Abrams harkocsinak nem az újabb, M1A2-es típusát, hanem a korábbi, M1A1 modellt szállítják, amely az amerikai hadsereg készleteiből lehívható, így az év vége előtt eljuttatható Ukrajnába, valamint könnyebben elsajátítható az eszközök kezelése az ukrán hadsereg tagjai számára.

Az eredeti januári bejelentés szerint az Egyesült Államok egy ukrán zászlóaljnyi, azaz 31 új Abrams-harckocsit ajánlott fel Ukrajnának, amelyek legyártása és szállítása akár 2 évet is igénybe vehetett volna.

Az egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok mikor kezdi meg az ukrán katonai személyzet felkészítését a világ legkorszerűbbnek mondott harckocsijának kezelésére és karbantartására. Az Abrams harckocsik hatékony alkalmazásához az ukrajnai hadszíntéren szükség van a megfelelő ellátási láncok kialakítására is a pótalkatrészek számára – közölte a Pentagon korábban.

A Joe Biden elnök vezette amerikai adminisztráció januárban több hónap megfontolás után jelentette be az Abrams harckocsik szállítását Ukrajna számára önvédelmi célokra. Az amerikai elköteleződés egy időben történt a német bejelentéssel a Leopard páncélos harckocsik szállítására, ami az akkori jelentések szerint Németország feltétele volt.

Orosz–kínai nyilatkozat: elfogadhatatlanok a nemzetközi jog felváltására tett kísérletek

Elfogadhatatlanok azok a kísérletek, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit „szabályokon alapuló rend” gyakorlatával próbálják felváltani – áll a keddi moszkvai orosz–kínai csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatban.

A Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök vezette megbeszélést követően kiadott dokumentumban a felek elítélték az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt.

A dokumentumban Moszkva üdvözölte Pekingnek az ukrajnai válság politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezésében játszott pozitív szerepét, és megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elve mellett.

HSZI Csin-ping; PUTYIN, Vlagyimir
Hszi Csin-ping kínai államfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kicseréli az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumokat a moszkvai Nagy Kreml-palotában tartott aláírási ünnepségen 2023. március 21-én
Fotós: Vlagyimir Asztapkovics / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

Putyin: Oroszország kénytelen lesz válaszolni a nukleáris összetevőt tartalmazó fegyverek használatára

Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével a Kremlben megtartott eszmecseréjét követő sajtónyilatkozatában.

Az orosz elnök arra a hírre reagált, amely szerint Nagy-Britannia szegényített uránt tartalmazó lőszert tervez szállítani Ukrajnának.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a közléssel kapcsolatban a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy London világszerte aláássa a stratégiai stabilitást.

Putyin: a kínai terv alapja lehet a rendezésnek

A Kína által javasolt béketerv alapját képezheti az ukrajnai helyzet megoldásának – jelentette ki Vlagyimir Putyin, miután kedden a Kremlben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt.

Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van Oroszország megközelítésével, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev készen áll majd erre

– mondta az orosz vezető.

Azonban egyelőre nem tapasztaltunk ilyen készséget részükről

– tette hozzá.

Putyin: Oroszország képes kielégíteni Kína energiaigényét

Az orosz üzleti szféra képes kielégíteni Kína növekvő energiaigényét, akár a megkötött, akár az egyeztetés alatt álló szerződések keretében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel, és a szűkkörű delegációk körében lefolytatott hivatalos tárgyalásokat követően.

A kibővített küldöttségek tárgyalásának a nyilvánosság előtt zajló kezdetén az orosz államfő közölte, hogy egyeztették a Mongólián keresztül megépítendő Szibéria Ereje-2 gázvezeték gyakorlatilag összes paraméterét, amely évi 50 milliárd köbméter földgázt fog szállítani.

Bejelentette, hogy kétoldalú munkacsoport felállítását tervezik az északi hajózási útvonal tranzitpotenciáljának fejlesztésére. Putyin szerint Oroszország támogatja a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás kiterjesztését, és kész jüanalapú kereskedelmet folytatni az ázsiai, afrikai és a latin-amerikai országokkal. Elmondta hogy az orosz–kínai kereskedelem kétharmada jelenleg nemzeti valutában zajlik.

Moszkva azt a kezdeményezést is támogatásáról biztosította, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezeten belül hozzanak létre egy sportszövetséget. Különösen fontosnak nevezte az orosz–kínai sportkapcsolatok fejlesztését egy olyan időszakban, amikor – mint mondta – az olimpiai mozgalom egyre inkább átpolitizálódik, és a nyugati országok megkísérlik a sportot nyomásgyakorló eszközként használni.

Putyin elmondta, hogy a szűkkörű megbeszélésen „nagyon tartalmas és őszinte” eszmecsere folyt a kapcsolatok perspektíváiról.

Az országaink közötti kölcsönös politikai bizalom egyre mélyül, a közös érdekek megsokszorozódnak, a népek közelednek egymáshoz, és az együttműködés a kereskedelem, a gazdaság, a beruházások, az energetika, a kultúra és a regionális dimenziók terén folyamatosan fejlődik

– hangoztatta Hszi Csin-ping a kibővített formátumú tárgyalások megnyitóján.

A tárgyalások kibővített szakaszában a szűkkörű küldöttséghez orosz részről csatlakozott Andrej Belouszov első miniszterelnök-helyettes, Dmitrij Csernisenko, Gyenisz Manturov, Tatyjana Golikova, Jurij Trutnyev és Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, Makszim Resetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter, Vitalij Szaveljev közlekedési miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője, Igor Szecsin, a Rosznyeft vezetője és Gyenyisz Agafonov, az elnök külpolitikai osztályának helyettes vezetője.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Hszi kedden vagy szerdán megpróbálna telefonon kapcsolatba lépni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt a kínai vezető programjának zsúfoltságával magyarázta. Úgy vélekedett, hogy magának a telefonbeszélgetés létrejöttének ténye nem fontos a rendezés szempontjából.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Pervij Kanal televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: Oroszország és Kína partnerségének szintje ma páratlan a nemzetközi kapcsolatokban. Mint fogalmazott, Moszkva számára Peking „szuverén választása” sokkal fontosabb, mint az, amit Oroszország opponensei, washingtoni stratégiai ellenfelei gondolhatnak „a Kínai Népköztársaság nukleáris potenciáljáról”.

A Kijev mellett Bucsába látogatott a japán kormányfő

Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatása során felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, amelyben kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.

A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters beszámolója alapján Kisidát.

A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt.

A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol várhatóan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy

kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát

– írta a japán külügyminisztérium közleményében, amelyben a miniszterelnök kijevi útját bejelentette.

KISIDA, Fumio
Kisida Fumio japán miniszterelnök virágot helyez el az áldozatok emlékére a Kijev mellett fekvő Bucsában 2023. március 21-én. Jobbról a második Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese
Fotós: Iori Sagisawa / Forrás: MTI/AP/Kyodo News

Magyar Levente fogadta Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminisztert

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára kedden fogadta Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminisztert Budapesten – közölte a KKM az MTI-vel.

Az államtitkár a megbeszélést követő sajtónyilatkozatában elmondta: a találkozón áttekintették a magyar–ukrán kapcsolatok elmúlt körülbelül tíz évét, és „azokat a momentumokat, amelyek előállítottak egy olyan helyzetet ebben a kapcsolatrendszerben, amely korábban nem volt jellemző”.

Súlyos viták terhelték ezt a kapcsolatrendszert, elsősorban az ukrajnai magyar kisebbség jogi helyzete körül

– fogalmazott.

Magyar Levente kiemelte: áttekintették, hogy milyen lépéseket tudnak tenni ma és a közeljövőben annak érdekében, hogy „az ukrán–magyar kapcsolatok politikai síkon is visszaterelődjenek abba az egészséges helyzetbe, amiben voltak a 2010-es évek közepe előtt”.

Megállapítottuk, hogy alapvető olyan akadályok, amelyek áthidalhatatlanok, nem állnak ennek útjába. Elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kérdéseket kell elrendezni, de ennek minden esélyét adottnak látjuk

– jelentette ki az államtitkár.

Jelezte, ez is a tárgya lesz hamarosan sorra kerülő kijevi látogatásának. Elmondta: április elején Kijevben végiglátogatja majd azokat a partnereket, akiktől részben azt várja, hogy ebben a kérdésben előre tudjanak mozdulni.

A tárgyalásoknak témája lesz továbbá az a kiterjedt humanitárius tevékenység, amit Magyarország Ukrajna érdekében és Ukrajnában végez – ismertette.

Át fogjuk tekinteni, hogy hogyan tudjuk elmélyíteni és kiszélesíteni ezt a tevékenységet, annak érdekében, hogy a pusztító háború hatásai mérséklődjenek és minél kevesebben szenvedjék meg azokat

– közölte Magyar Levente.

Peking: Az USA-nak nincs alapja Kínára ujjal mutogatni

Az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy ujjal mutogasson Kínára, még kevésbé, hogy hibáztassa Kínát – jelentette ki kedden a kínai külügyi szóvivő.

 Vang Ven-pin ezt arra válaszul mondta, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott: Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásával "diplomáciai fedezéket" nyújt a háborús bűnök oroszországi elkövetéséhez.

Nem Kína idézte elő az ukrajnai válságot. Nem is részese a válságnak, és egyetlen félnek sem adott fegyvereket 

– jegyezte meg Vang. 

Mindezt kiegészítette azzal, hogy szinte nincs olyan konfliktus Európában és a világon, amelyhez az Egyesült Államoknak ne lenne köze. "A béke védelmezőjeként tünteti fel magát, "miközben folyamatosan juttat fegyvereket a csataterekre" - jegyezte meg a szóvivő.

Vang ismét elmondta, amit szerinte Peking már többször hangoztatott, hogy az ukrajnai kérdésben egyre nagyobb a béke és a racionalitás iránti igény. Az országok többsége a feszültségek enyhítését támogatja, béketárgyalásokat akar és ellenzi, hogy olajat öntsenek a tűzre.

Az Egyesült Államoknak objektív nézőpontból kellene megítélnie Kína és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a béketárgyalásokra, ahelyett, hogy görcsösen ragaszkodik a hidegháborús mentalitáshoz, egyúttal tartózkodnia kellene a konfliktus elhúzódásának és eszkalációjának elősegítésétől

 – húzta alá a szóvivő.

Hszi Csin-ping oroszországi látogatása "azt sugallja: Kína nem érez felelősséget abban, hogy számon kérjék az elnököt az Ukrajnában elkövetett atrocitásokért" – jelentette ki Blinken Vlagyimir Putyinra utalva hétfői washingtoni tájékoztatóján.

Ugyanott arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok örömmel fogadna minden olyan békekezdeményezést, amely "az igazságos és tartós békét segíti elő", és támogatja Kína 12 pontos javaslatának egyes elemeit is, beleértve a polgári lakosság védelmét és a nukleáris biztonság biztosítását.

A harcok leállítására irányuló minden terv alapvető eleme azonban "Ukrajna szuverenitásának és területi egységének fenntartása" kell, hogy legyen – mondta, és világossá tette, hogy Washington számára "minden olyan terv, amely nem helyezi előtérbe ezt a kritikus elvet, a legjobb esetben is késleltetési taktika, vagy csupán egy igazságtalan végeredmény elérését segíti elő."

Orosz külügy: Washington, London, Párizs és Berlin nem lehet közvetítő

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország nem pályázhatnak a semleges közvetítő szerepére az ukrajnai békefolyamatban, mivel részesei az Oroszország elleni konfliktusnak – közölte az orosz külügyminisztérium az állami hírügynökséggel.

A tárca a müncheni biztonsági konferencia korábbi elnöke, Wolfgang Ischinger azon javaslatára reagált, amelynek értelmében fel kell állítani egy kapcsolattartó csoportot az ukrajnai "békefolyamat elindítására", amiben Washingtonnak, Londonnak, Párizsnak és Berlinnek is szerepet kell vállalnia.

Hivatalosan nem tudunk erről a kezdeményezésről (csak a sajtóból). Mindazonáltal Ischinger elképzelése jogosan vet fel kérdéseket. Mindenek előtt azért, mert mind a négy említett ország maga is részese az Oroszországgal fennálló konfliktusnak, amely Ukrajna területén folyik

 – közölte a tárca.

A minisztérium állásfoglalásában rámutatott, hogy nevezett országok fegyverrel és "zsoldosokkal", valamint hírszerzési adatokkal látják el Ukrajnát és katonákat képeznek ki részére. Továbbá szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben, zárolták a külföldi kintlévőségeit, bíróságot terveznek felállítani az orosz vezetés megbüntetésére, zsarolják Moszkva barátait, megtiltva nekik, hogy együttműködjenek Moszkvával.

Ezek az országok támogatják Zelenszkij ál-békekezdeményezéseit, amelyek valójában nem jelentenek mást, mint a valóságtól elrugaszkodott ultimátumot, amely országunk kapitulációját követeli

 – hangoztatta az orosz külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a RIA Novosztyinak.

Emlékeztetett rá, hogy nevezett országok 2014-ben "támogatták az alkotmányellenes kijevi államcsínyt", és "elszabotálták" a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások teljesítését.

A moszkvai külügyminisztériumnak az orosz állami hírügynökség által megszólaltatott illetékese rámutatott, hogy Moszkva szerint a konfliktus átfogó, igazságos és fenntartható rendezése csak az harci cselekmények és a nyugati fegyverszállítások beszüntetése, az új területi realitások elismerése, Ukrajna demilitarizálása és nácitalanítása, semleges és el nem kötelezett státusának rögzítése, a szankciók feloldása, az Oroszországgal szembeni jogi követelések visszavonása, az orosz nyelv ukrajnai státusának helyreállítása, az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, valamint az Oroszországgal és Ukrajna más szomszédjaival való baráti kapcsolatok kialakítása révén lehetséges.

Továbbra is heves harcok dúlnak Bahmutnál

Változatlanul heves harcok zajlanak a Donyeck megyei Bahmutnál, az orosz csapatok Bahmut központja felé igyekeznek előrenyomulni, de az ukrán erők feltartóztatják őket – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka kedden a Telegramon.

Folytatódik Bahmut védelme, heves harcok zajlanak a teljes arcvonalon a keleti erőcsoport felelősségi övezetében

 – fogalmazott a parancsnok, aki ehhez még hozzátette, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvednek a térségben, katonákat, felszerelést és fegyverraktárakat is beleértve. Kifejtette, hogy a 24. dandár tüzérsége erőteljes csapásokat mér az orosz állásokra, a 80. dandár deszantosai pedig visszatartják az ellenség támadásait.

Az ukrán határőrszolgálat kedden arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz megfigyelő drónt Bahmut légterében.

avlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy 

az elmúlt nap során két civil vesztette életét Bahmutban, illetve Avgyijivkában, a két településen ezen felül hárman sérültek meg. Az általa ismertetett adatok szerint az orosz invázió tavaly februári kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásai következtében 1420 helyi lakos halt meg a régióban, és 3244-en szenvedtek sérüléseket.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy

 az elmúlt nap folyamán mintegy 960 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége elérte a hozzávetőleg 166 570 főt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek között 15 orosz harckocsit és kilenc tüzérségi fegyvert.

Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke közölte, hogy

 a törvényhozás 537,2 milliárd hrivnyával, azaz körülbelül 5121 milliárd forinttal megnövelte a védelmi kiadásokra elkülönített összeget az állami költségvetésben.

Megkezdődött a hivatalos orosz–kínai csúcs a Kremlben

Megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalos csúcstalálkozója kedden a Kremlben – közölte az MTI.

A két államfő zárt ajtók mögött folytatott négyszemközti megbeszélését szűk körű eszmecsere követte, amelynek kezdete előtt Putyin kamerák előtt kijelentette, hogy hivatali partnerével nemzetközi és kétoldalú kérdéseket vitatott meg.

A szűk körű megbeszélésen a Kreml tájékoztatása szerint orosz részről részt vesz Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Szergej Lavrov külügyminiszter, Jurij Usakov és Makszim Oreskin elnöki tanácsadók, Igor Morgulov pekingi nagykövet, Elvira Nabiullina jegybankelnök, Dmitrij Sugajev, a szövetségi katonai és technikai együttműködési szolgálat elnöke, Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezetője és Valerij Fagyejev, az Emberi Jogi Tanács vezetője.

Ezt követően tágabb összetételben tárgyalnak a küldöttségek, majd elnöki sajtónyilatkozatok következnek, amelyek során a sajtó nem tesz fel kérdéseket. Várhatóan elhangzik majd Putyin válasza Hszi kínai meghívására. Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök már elfogadta a hozzá intézett invitálást.

Hétfőn a két államfő nemhivatalos megbeszélése – a vacsorával együtt – mintegy négy és fél órán át tartott. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezekről csak annyit árult el, hogy "nagyon részletes eszmecsere, komoly beszélgetés" folyt.

A keddi hivatalos programot állami vacsora zárja, a korábbi tájékoztatás szerint üzletemberek részvételével, amelyen hivatalos köszöntők hangzanak majd el.

HSZI Csin-ping; PUTYIN, Vlagyimir
A háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz államfő a moszkvai Kreml Palotában tartott hivatalos fogadási ünnepségen 2023. március 22-én, Hszi látogatásának második napján
Fotós: Szergej Karpuhin / Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Ukrán dróntámadás ért egy brjanszki olajszivattyú-állomást

Drónnal támadták az ukrán fegyveres erők az orosz állami tulajdonú Transznyefty cég olajszivattyú-állomását az oroszországi, Brjanszk megyei Novozibkovban – közölte Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója kedden a Telegram-csatornáján.

Bogomaz szerint a támadásnak nem voltak áldozatai. A helyszínen rendvédelmi szolgálatok dolgoznak. Biztonsági okokból Mamaj, Trosztán, Druzsba, Novszke és Dubrovka településeken átmenetileg kikapcsolták az áramszolgáltatást.

Oroszország több ukrán régiót is támad

Az elmúlt 24 órában Oroszország támadásokat indított Herszon, Harkov és Donyeck megyék ellen, amelyeknek három halálos áldozata és tíz sebesültje volt.

Így semmisítette meg az aknagránát az orosz harckocsit (videó)

Az ukrán háborús fejleményeket bemutató NOËL Twitter-oldal újabb „látványos” videót közölt arról, ahogy az ukrán erők egy aknagránáttal semmisítenek meg egy elhagyatott orosz harckocsit – írja a Mandiner. 
A felvételen az látható, ahogy egy drónról ledobnak a nyitott tetejű harckocsiba egy gránátot, amely rögtön „munkához lát”. Először csak begyújtja a harci járműben lévő lőszert, ami emiatt idővel lángba borul.

Norvégia nyolc harckocsit szállított Ukrajnába

Norvégia nyolc Leopard 2A4 harckocsit szállított Ukrajnának – közölte fegyveres erőinek szóvivője. Az Oroszországgal az Északi-sarkvidéken határos Norvégia bejelentette, hogy további négy speciális célú harckocsit is küld, a pontos kiválasztás attól függ, hogy Ukrajnának mire van a legnagyobb szüksége.

Bekérették Moszkvában a kanadai ügyvivőt 

Bekérették az orosz külügyminisztériumba a moszkvai kanadai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, Brian Ebelt tiltakozásul amiatt, hogy Melanie Joly kanadai külügyminiszter pár nappal korábban "esetleges oroszországi rendszerváltásról" beszélt – közölte a moszkvai tárca kedden.

Kanadai sajtójelentések szerint Joly március 10-én sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy láthatóan sikerül elszigetelni az orosz vezetést, és erre szükség is van gazdasági, politikai és diplomáciai területen. Szavai szerint látják annak lehetőségét, hogy rendszerváltás menjen végbe Oroszországban.

Az orosz külügyminisztérium közleményében elítélte az "oroszellenes támadást", elfogadhatatlannak nevezte a kanadai miniszter szavait, és jelezte, hogy nyilatkozatának komoly következményei lesznek a kétoldalú kapcsolatokra nézve. Ottawa további lépéseinek függvényében Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy megfelelő válaszlépéseket tegyen – tették hozzá.

Varsó csatlakozni fog a közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy Varsó csatlakozni fog az Ukrajna védelmi kapacitásainak növelését célzó közös lőszerbeszerzésről szóló európai uniós megállapodáshoz. 

Müller annak kapcsán nyilatkozott a lengyel közszolgálati televíziónak (TVP), hogy Lengyelország nem szerepel a megállapodást hétfőn aláíró tizenhét uniós tagállam között.

A szóvivő közölte: a megállapodás jóváhagyásával összefüggő lengyelországi eljárás folyamatban van. 

Mivel az egyik legnagyobb lőszergyártóként mi kedvezményezettjei vagyunk ennek a projektnek, természetesen csatlakozunk hozzá

– tette hozzá.

Mint elmondta, 

a megrendeléseket nagyrészt Lengyelország kapja, több olyan gyár, amelyek fontos szerepet töltenek be a lengyel hadsereg ellátásában.

Müller rámutatott: az ukrán hadsereg lőszerszükségleteinek kielégítése az egyik legnagyobb problémát jelenti a harcokban.

Lengyelország számára kedvezőnek, Ukrajna szempontjából pedig fontosnak minősítette a megállapodást hétfőn Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke is. Kiemelte a dokumentum azon záradékait, amelyek a már elköltött pénzről szólnak.

Nem csak a jövőben elköltendő pénzről van szó. Azok az országok, amelyek már adtak lőszertámogatást Ukrajnának, visszamenőleg megkaphatják a beszerzések ellenértékét

 – magyarázta Przydacz.

Ukrajnát a lőszerszállítmányok abban segítik, hogy Oroszországot a lehető legtávolabbra szorítsák vissza a megszállt területektől 

– húzta alá az államtitkár.

Megszólalt, több pénzt kért a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze kijelentette, hogy a világnak „kitartásra van szüksége" a nemzetközi jog érvényesítéséhez, és bíróság elé állítja az ukrajnai háborús bűnökkel vádolt személyeket.

Mindezt négy nappal azután mondta, hogy a bíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Karim Khan azt kérte a Kremltől, hogy engedjék haza az Oroszországba elrabolt ukrán gyerekeket.

Karim Khan egy hétfői londoni konferencián többletforrást kért az ukrajnai orosz háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozói munkájának finanszírozására. Az ICC költségvetését nem növelték annak ellenére, hogy 40 nyomozó dolgozik Ukrajnában.

Ukrajna cáfolta az áldozatok számát

Olekszij Danilov ukrán nemzetbiztonsági és védelmi miniszter az Interfax Ukraine-nak adott interjújában cáfolta a Politico azon állítását, hogy az ukrán katonák közül 100 ezren haltak meg a teljes körű orosz háború kezdete óta.

Március 15-én a Politico amerikai tisztségviselőkre hivatkozva 100 ezer fölé tette az ukrán áldozatok és sebesültek együttes számát.

Teljes felelősséggel kijelentem, hogy nincs 100 ezer katonaáldozatunk. Ez lehetetlen. A katonaságunk tudja a pontos számot, az elnök is tudja. A háború alatt ez zárt információ, de a 100 ezres szám teljesen valótlan.

– mondta Danilov az Interfax Ukrajnának. 

Danilov szerint a veszteségek aránya egy a héthez, egy a nyolchoz, és egy a 10-hez Ukrajna javára.

Hszi Csin-ping kínai látogatásra hívta Vlagyimir Putyint

Kínai látogatásra hívta meg a Moszkvában hivatalos állami látogatáson tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt – jelentette kedden a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Hszi emlékeztetett, hogy idén tartják Pekingben az Egy Övezet, Egy Út program harmadik nemzetközi fórumát. A kínai elnök felidézte, hogy Putyin részt vett ez előző két fórumon.

Az első ilyen fórumot 2017 májusában tartották Pekingben Oroszország, Kína és 28 eurázsiai, afrikai és latin-amerikai ország vezetőinek részvételével. A második fórumot 2019 áprilisában, ugyancsak a kínai fővárosban rendezték meg.

HSZI Csin-ping; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) a háromnapos állami látogatáson Oroszországban tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadja a moszkvai Kremlben 2023. március 20-án 
Fotós: Szergej Karpuhin / Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool

Az Új Selyemútként is emlegetett Egy Övezet, Egy Út nemzetközi befektetési kezdeményezést Hszi kezdeményezte 2013-ban. A program célja a nemzetközi kereskedelmi és beruházási projektek aktivizálása több ország részvételével és tőkéjük felhasználásával. A programhoz eddig több mint 150 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott.

A kínai elnök az orosz kormány székházában kedden Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel találkozva őt is arra kérte, hogy "mielőbb látogasson Pekingbe, és alakítson ki szoros együttműködést Li Csiang új kínai miniszterelnökkel".

A kínai elnök március 20. és 22. között tartózkodik állami látogatáson Oroszországban. 

Hétfőn Putyinnal négyszemközti tárgyalást folytatott, amely több mint négy órán át tartott. 

A legmagasabb szintű tárgyalások kedden délután folytatódnak.

Nincs bizonyíték kínai fegyverszállításra

Az ukrán katonai hírszerzés szerint nincs bizonyíték arra, hogy Kína fegyverekkel látná el Oroszországot.

Andrij Jusov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője szerint Oroszország kereskedelmi forgalomban kapható kínai gyártmányú drónokat vagy katonai felhasználásra alkalmas mikroáramkörökkel ellátott civil termékeket vásárolt. Az államközi támogatást azonban nem erősítették meg.

Három települést ágyúztak az oroszok

Az orosz erők március 20-án támadást indítottak három közösség ellen Szumi megyében – jelentette a regionális igazgatás. Az orosz csapatok egész nap ágyúzták Krasznopillia, Yunakivka és Bilopillia közösségeit.

Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Március 19-én az orosz erők aknavetőkkel és tüzérséggel csapást mértek másik hét falura. Áldozatok ott sem voltak.

A japán kormányfő Kijevbe érkezett

Kisida Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetése alatt kiáll hazája védelméért, valamint Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát - írta a japán külügyminisztérium közleményében.

A megbeszélésen Kisida határozottan elutasítja majd Oroszországnak a status quo egyoldalú, inváziós, erőszakos megváltoztatását, és megerősíti, hogy elkötelezett a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmére

- olvasható a közleményben.

KISIDA, Fumio
Kisida Fumio japán miniszterelnök beszél az Ukrajna elleni háború megindításának első évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a tokiói kormányfõi rezidencián 2023. február 24-én
Fotós: Stanislav Kogiku / Forrás: MTI/EPA/Pool/SOPA PRESS

Kisida látogatásával Japán elkötelezettségét szeretné kifejezni a háború sújtotta ország támogatása mellett a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozója előtt. 

Ukrán offenzívára figyelmeztetett Prigozsin

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője levélben figyelmeztette Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy küszöbön áll egy ukrán offenzíva, amelynek célja, hogy elvágja erőit a kelet-ukrajnai orosz csapatok fő egységétől.

A sajtószolgálata által közzétett levélben Prigozsin azt mondta, hogy a nagyszabású támadást március végére vagy április elejére tervezik az ukránok.

Ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosságra hoztak egy Prigozsin és Sojgu közti levelet.

Ez lehet a második Bahmut

Ukrán tisztviselők ma arra figyelmeztettek, hogy Avdiivka városa hamarosan "második Bahmut" lesz.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a múlt héten azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin csapatai most megpróbálják teljesen bekeríteni Bahmutot, most pedig az ukrán Tavria katonai parancsnokság szóvivője kijelentette, hogy egyetért a brit minisztérium értékelésével, miszerint Oroszország nyomást gyakorol az Avdiivka felé vezető utánpótlási vonalakra, ahogyan azt Bahmut környékén tette.

Összeülhet az ENSZ BT

Oroszország azt tervezi, hogy április elején informális ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszországba vitt ukrán gyerekek "valódi helyzetéről" – írja az Associated Press. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen gyermekek elrablásával kapcsolatos háborús bűnök miatt, de Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-nagykövet hétfőn azt állította, hogy az ügyet "teljesen felfújták".

Kijevbe tart a japán kormányfő

Fumio Kishida japán miniszterelnök Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – jelentette az NHK japán műsorszolgáltató. A jelentésben meg nem nevezett források szerint Kishida már befejezte indiai útját, és úton van Ukrajnába.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. március 20-án az ukrán-magyar határszakaszon 4072 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3702 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül 33 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.

Orosz csapatkivonást akarnak elérni az ukránok

Bármilyen jövőbeli béketervnek meg kell követelnie Oroszországtól, hogy vonja ki csapatait Ukrajna egész területéről – hangsúlyozta Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára. A kínai "béketerv" sikeres végrehajtási formulájának tartalmaznia kell Ukrajna "szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának" visszaállítását – írta Danilov a Twitteren.

Ukrán drónok támadhattak a Krímben

Az észak-krími Dzsankoj városának oroszok által telepített vezetője azt mondta, hogy drónok támadták meg a területüket. Egy 33 éves férfit kórházba szállítottak, miután egy repesztől sérülést szenvedett. Nem tett említést arról, hogy katonai célpontok sérültek volna. Több épület kigyulladt és károk keletkeztek az elektromos hálózatban - mondta Ihor Ivin.

Korábban Ukrajna adott ki jelentést a krími robbanásról, amiben szerinte orosz Kalibr rakéták semmisültek meg, de nem mondta ki egyértelműen, hogy ő áll a támadás mögött.

Oroszország legutóbb 2022 októberében vádolta Ukrajnát, amiért dróntámadást hajtott végre a fekete-tengeri flotta ellen a krími Szevasztopol kikötővárosában. A közlemény szerint kilenc drónt használtak egy hadihajót megrongáló csapás során. Ukrajna nem vállalta a felelősséget a támadásért.

Robbanás semmisített meg orosz rakétákat a Krím félszigeten

Az ukrán katonai hírszerzés szerint egy robbanás semmisített meg orosz Kalibr cirkálórakétákat, miközben azokat vasúton szállították Dzsankojban, a Krím északi részén.

A Kalibr rakétákat az orosz fekete-tengeri flotta számára fejlesztették. Tengeri célpontok ellen 375, szárazföldi célpontok ellen 2500 km a hatótávolságuk.

Két amerikai bombázó repült az orosz határ felé

Március 20-án a Nyugati katonai körzet légvédelmi erőinek radarberendezései a Balti-tenger felett szolgálatot teljesítve két légi célpontot észleltek, amelyek az Orosz Föderáció államhatára irányába repültek - közölte az orosz védelmi tárca a Telegram üzenetküldő alkalmazásban, megnevezve, hogy a célpontok az amerikai légierő B52H stratégiai bombázói voltak.

A közlemény szerint egy Szu-35-ös vadászgép a határsértés megelőzése érdekében emelkedett a levegőbe, és "miután a külföldi katonai repülőgép eltávolodott az Orosz Föderáció államhatárától, az orosz vadászgép visszatért bázisrepülőterére".

A tárca hozzátette, hogy a Szu-35-ös repülése szigorúan megfelelt a légtérhasználat nemzetközi szabályainak. "Az Orosz Föderáció államhatárának megsértése nem megengedett" - áll a közleményben.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában