Szankciók helyett

2022.12.20. 14:11

Századvég: az európaiak 82 százaléka béketárgyalásokat akar

A felmérés szerint az európaiak azt várnák el a vezetőiktől, hogy a mielőbbi békekötésen és a háború gyors lezárásán dolgozzanak. A Századvég Európa Projekt kutatásának keretében vizsgálta meg az európaiak hozzáállását a háborúhoz és a béketárgyalásokhoz – adta hírül az MTI.

Ukrán rakétatámadásban kiégett autója mellett a 41 éves Andrij az Oroszországhoz csatolt kelet-ukrajnai Donyeckben 2022. december 6-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Szergej Ilnyickij

Magyarországot nyomasztja leginkább a háború

Az Európai Unió átlagát tekintve a megkérdezettek 68 százalékát nyugtalanítja a háború, és több mint egyharmaduk nagyon aggasztónak találja a konfliktust. 

A legmagasabb arányok Magyarországon (nagyon aggasztó: 62 százalék, inkább aggasztó: 31 százalék) és Németországban (nagyon aggasztó: 51 százalék, inkább aggasztó: 30 százalék) tapasztalhatók.

Az eredmények alapján a tagállamok közötti különbségeket elsősorban a történelmi előzmények és az orosz kereskedelmi kapcsolatok befolyásolják. Vélhetően előbbi felelős azért, hogy a balti államok, utóbbi pedig hogy az olajszállításban érintett déli tagállamok lakosságát fokozottabban nyugtalanítja a konfliktus.

Forrás: Századvég

Az egyetlen tagállam, amelyben többségben vannak azok, akik nem tartják aggasztónak a háborút, Szlovákia, ahol összesen 48 százalék jelölte meg a nagyon és az inkább aggasztó válaszokat (18 és 30 százalékos megoszlásban), a legnagyobb arányt (41 százalékot) pedig az inkább nem aggasztó kapta.

A válaszadók megosztottsága meglepő, hiszen Szlovákia szomszédos Ukrajnával, ráadásul több területen kereskedelmi kapcsolatban áll Oroszországgal. Az eredmények egy lehetséges magyarázata, hogy a szlovák lakosság figyelmét más, belső problémák kötik le.

Az európaiak 82 százaléka béketárgyalásokat akar

Az EU egészében a választ megjelölők 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború. A tagállami eredmények közötti különbségekből kirajzolódik az Oroszország megbüntetését célzó szankciópárti és a mielőbbi békekötést sürgető szankciókritikus hozzáállás ütközése. A tárgyalások kikényszerítésével legnagyobb arányban azokban a déli tagállamokban értenek egyet (Cipruson 91 százalék, Portugáliában és Görögországban 89 százalék), amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak számos részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepárti.

Forrás: Századvég

Bár valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik a mielőbbi tárgyalásokat sürgetik, a szankciópárti tagállamokban ez az arány alacsonyabb. A kérdés leginkább a balti országokat és Lengyelországot osztja meg: az észtek 42, a lettek 36, a lengyelek 31, a litvánok 29 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a háború mielőbbi lezárásáért ki kellene kényszeríteni a béketárgyalásokat.

Az Európa Projekt-kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett, igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Bulgáriára és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában