Közös jövő

2022.06.04. 08:10

Alapvető igény van a magyarság vállalására

Sokat változott a magyar politikai kultúra 2010 óta; a második Orbán-kormány megalakulása előtt elfogadott nemzeti együttműködés programjában a miniszterelnök kijelentette: a nemzeti ügyek kormánya a határon túl élő magyarságot is részévé teszi a nemzeti együttműködés rendszerének. A trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján pedig első alkalommal a nemzeti összetartozás napján emlékeztünk a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára. A Magyar Nemzet elemzőket kérdezett arról, hogyan teljesült a jobboldali kormány egyik első vállalása, milyen hatásai voltak.

2010 nem csupán kormányváltás volt, hanem korszakváltás is, ha a határon túli magyarokhoz való politikai viszonyulást nézzük. A kettős állampolgárság, a szavazati jog, a templom- és iskolaépítések, az autonómiatörekvések támogatása mind-mind olyan nemzetstratégiai céllá vált, ami mögött mára társadalmi konszenzus alakult ki – mondta el a témában Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője.– Az elmúlt három kormányzati ciklus egyik legnagyobb kulturális politikai eredménye, hogy mostanra összmagyarságban gondolkodni nemzeti minimummá vált – ezt pedig Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője jelentette ki a Magyar Nemzetnek.

Nem volt ez mindig így

– Húsz évvel ezelőtt nem lehetett anélkül Trianonról beszélni, hogy ne sütötték volna ránk a szélsőjobboldali, rosszabb esetben a fasiszta bélyeget. A kulturális hegemóniát birtokló balliberális „elit” az ezredfordulón kifejezetten ellenséges volt azzal a nemzetpolitikai céllal szemben, amit a jobboldal akkor még csak óvatosan fogalmazott meg, miszerint a határon túl élő magyarokat, illetve a magyarok kisebbségi jogait és autonómiatörekvé­seit kiemelten kell támogatnia az anyaországnak – idézte fel Nagy Ervin. A XXI. Század Intézet munkatársa elmondta: – Antall József mondatát, miszerint 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, hiába vitte tovább az első Orbán-kormány, és igyekezett a gyakorlati politikát is ebben a szemléletben végezni, a társadalmat nagyban befolyásolta a posztkommunista párttal összefogott SZDSZ nemzetellenessége.
Nagy Ervin szerint ez a nemzetellenesség világosan megnyilvánult a Gyurcsányék kormányzása idején megtartott, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampányában. – Az akkori balliberális koalíció ellenségesen viszonyult a határon túli magyarokhoz, sőt nemegyszer megtagadta azok magyarságát. Gondoljunk csak arra, mikor az MSZP plakátjai 23 millió román vendégmunkással ijesztgették az anyaországban élő magyarokat, és a kedvezményes honosítás ellen buzdítottak – magyarázta Nagy Ervin.

Határtalan nemzetpolitika

Talabér Krisztián szerint a baloldal álláspontjával szemben a kormánypártok helyesen azonosították a magyar néplélekben lakozó igényt a nemzetegyesítésre, és erőfeszítéseiknek köszönhetően közel egy évszázad után megkezdődött a határainkon innen és azon túl élő magyarok egyenrangú képviselete.
– A XX. század nemzeti határpolitikáját felváltotta a határtalan nemzetpolitika korszaka. A kettős állampolgárság lehetőségének megteremtése történelmi elégtétel, a magyarok lakta területek fejlesztése pedig megerősítése annak, hogy a szándék valóban komoly és őszinte. Ezt az őszinte gondolatot pedig a baloldal sosem támogatta, amelynek szégyenteljes bizonyítéka a 2004-es népszavazás, amikor a határ túloldalán rekedt honfitársaink ellen uszítottak – jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője.
Talabér Krisztián elmondta, hogy bár a baloldali pártok rendszerint csak a határon belüli lakosságot tekintik a magyarság részének – ez programalkotásukból és kommunikációjukból világosan kiderül –, a szavazóik álláspontja különbözik ettől. – A Nézőpont Intézet egy korábbi kutatása megmutatta, hogy még a baloldali szavazók több mint fele – egyes pártok esetében kétharmada – sem tartja azt elfogadhatónak, ha magyarországi politikusok a környező országokban nem a határon túli magyar képviselők vagy pártok mellett, hanem ideológiai szövetségeseik mellett állnak ki – hívta fel a figyelmet az elemző.
Szerinte többek között ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hazai baloldalt szavazóik választásról választásra megbüntetik, s külhoni magyarjaink leadott szavazataiból is egyértelműen kiderül, hogy nem érzik magukat megszólítva a balliberális kurzustól. – A hazai baloldal viselkedése nemcsak stratégiai, de morális szempontból is hibás: aki a magyarság egyetlen tagjára nemet mond, az a nemzet egészét tagadja meg – véli Talabér Krisztián.

Jobbra tolódott a társadalom

Nagy Ervin véleménye szerint a magyar társadalom jobboldalra tolódott el, akár a határon túli magyarokhoz való hozzáállást vagy éppen a családpolitikához való viszonyulást vizsgáljuk. – Elmondható, hogy társadalmi konszenzus alakult ki abban a politikában, amit valaha csak a jobboldal képviselt. Ma már nem igazodási pont a nemzetellenes balliberális kulturális és tudományos elit – magyarázta a XXI. Század Intézet elemzője.
Hozzátette: az Orbán-korszak lenyomata tetten érhető abban, hogy megváltozott a határon túli magyarokhoz való általános vélekedés. – Meggyőződésem, hogy ma nem lehet komoly választási sikert elérni a határon túli magyarokkal szembeni politikával. Ezt be kellene látniuk az ellenzéki pártoknak is – zárta gondolatait Nagy Ervin.

Borítókép: A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői a Margit hídon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, 2022. március 15-én

Címkék#magyarság
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában