Ukrán válság

2022.03.17. 07:33

Háború Ukrajnában: videókonferencia formájában folytatódnak a béketárgyalások – frissül (videó)

22. napja tartanak az orosz-ukrán harcok a szomszédban, késélen táncol a konfliktus kiterjedése.

Cikkünk frissül!

Az orosz-ukrán háború legfontosabb csütörtöki fejleményei

  • Joe Biden háborús bűnösnek nevezte az orosz elnököt; Vlagyimir Putyint szerint ez megbocsáthatatlan
  • Az amerikai elnök újabb segélyt ígért Ukrajnának, miután Volodimir Zelenszkij a Kongresszustól kért segítséget
  • Az ukránok saját közleményeik szerint megállították az orosz hadsereg előrenyomulását Kijevnél, ám Mariupol napokon belül eleshet
  • A következő orosz támadás a tenger felől jöhet
  • Ársokkot okozhatnak az oroszok az olajpiacon – figyelmeztet az IEA
  • Moszkva szerint esélyes a megállapodásra, a békeszerződés tervezete is kész, de az ukránoknak nem tetszik

Videón egy ukrán erők által szétlőtt orosz tank

A T-72B tankot egy páncéltörő rakétával találták el - olvasható a bejegyzésben.

Csehország és Litvánia támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba

„Egy demokratikus ország indokolatlan megtámadása, a civilek gyilkolása nem maradhat visszhang nélkül” - mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel, aki rövid látogatást tett Csehországban.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón mindkét tárcavezető egybehangzóan azt mondta:

ORSZÁGAIK TÁMOGATJÁK UKRAJNA FELVÉTELÉT AZ EURÓPAI UNIÓBA.

Videókonferencia formájában folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások

A háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése - mondta az orosz külügyi szóvivő. Marija Zaharova arra figyelmeztetett, hogy

az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak.

Megerősítette, hogy videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius síkon folynak.

Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri: elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és "nácitlanítását", valamint az ország semleges státusának biztosítását.

– Minél előbb megértik ezt a kijevi rezsim képviselői, annál hamarabb véget ér a különleges hadművelet – fogalmazott a külügyi szóvivő.

Vannak túlélők a lebombázott mariupoli színházban

A mentőalakulatok szerint vannak túlélők a szerda éjjel lebombázott mariupoli színház romjai alatt - írja a The Guardian.

Petro Andrushchenko, a város polgármesterének tanácsadója a Reutersnek azt mondta, hogy

az épület bunkere sértetlen maradt, így néhányan túlélték a támadást.

Konkrét számokat azonban nem tudott mondani. A mentőcsapatokat jelenleg a romokat takarítják el.

Az óvóhelyként szolgáló színházat szerda éjjel érte légicsapás. Az épületben egy hete körülbelül ezer ember húzta meg magát, de közülük azóta többen már elmenekültek, így

A BECSLÉSEK SZERINT 4-500-AN LEHETTEK A SZÍNHÁZBAN A TÁMADÁS IDEJÉN.

Putyin nem fog reagálni Biden minősítésére

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője

 -  hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden "háborús bűnösnek" nevezte őt.

Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok

- hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, "egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani". "Ez a mi mély meggyőződésünk" - tette hozzá.

Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint "háborús bűnösnek" tartja. Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy "gyilkosnak" tartja-e az orosz államfőt.

Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat.

Biden pénteken a kínai elnökkel tárgyal Ukrajnáról

Hszi Csin-ping kínai elnökkel fog tárgyalni pénteken Joe Biden amerikai elnök - derül ki a Fehér Ház csütörtöki közleményéből. Mint írják,

A KÉT ÁLLAMFŐ MEGVITATJA OROSZORSZÁG UKRAJNA ELLENI HÁBORÚJÁT,

és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket is.

Hétfőn Rómában találkozott Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója és Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője.

Medvegyev üzent "Oroszország ellenségeinek"

Oroszországnak meg van az ereje ahhoz, hogy az Egyesült Államok vezette összes ellenségét "helyre tegye" 

- mondta Dmitrij Medvegyev csütörtökön a The Guardian beszámolója szerint

A cikkben megjegyzik, hogy Medvegyev, aki 2008 és 2012 között volt Oroszország elnöke, jelenleg pedig az orosz biztonsági tanács alelnöke

PUTYIN EGYIK LEGSZOROSABB SZÖVETSÉGESÉNEK SZÁMÍT.

Dmitrij Medvegyev
Forrás: Ekaterina Shtukina / Szputnyik/AFP

Megdvegyev szerint az Egyesült Államok "gusztustalan ruszofób hangulatot szított", hogy térde kényszerítse és szétszakítsa Oroszországot.

A romániai menekülthelyzetről jelentett a BBC

A határrendészet adatai szerint mostanra 460 ezer menekült érkezett Ukrajnából Romániába. A BBC magyarországi tudósítója szerint a menekültek közül 130 ezren az országban maradtak, míg mások például Bulgáriába utaztak tovább a Fekete-tenger partjainál. Hozzátette, hogy a háború rávilágított a fekete-tengeri térség stratégiai fontosságára.

Ahogy az orosz haditengerészeti hajók és szárazföldi erők Odesszához közelednek, sok ukrán a part mentén a Dunán keresztül menekültek el, először vonattal, busszal, majd a folyami kompokon keltek át a folyón.

Ez csak egyike azon pontoknak, amelyeken keresztül az ukránok menekülnek az orosz invázió elől, de egyben az egyik legjelentősebb is. Ez az egyetlen hely Ukrajna hosszú nyugati határán, ahová az emberek csónakkal érkeznek. 

A legutóbb érkezők között volt egy 10 napos kisbaba is. 

 

Olaf Scholz: A NATO nem lép be a háborúba

A NATO nem lép be Oroszország Ukrajna elleni háborújába – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll „a bátor ukránok mellett” és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy „megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben”. Hozzátette, hogy

– Megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen.

Fontos, hogy ezeknek a fiatal embereknek a sorsa Oroszországban is ismertté váljék, mindenkinek tudnia kell Oroszországban, hogy egyedül (Vlagyimir) Putyin elnök viseli a felelősséget, ha meghalnak vagy megsebesülnek – mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.

Ugyanakkor – fűzte hozzá a német kancellár – 

azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba.

 

A moldovai elnök felszólította az orosz csapatokat, hogy vonuljanak ki Transznyisztriából

Maia Sandu az ENSZ Közgyűlésének szerdai ülésén beszélt arról, hogy teljes és feltétel nélküli orosz kivonulást szeretne a Moldovától elszakadt Transznyisztriából – hívta fel a figyelmet a Mandiner.

Mint ismert, a terület Moldova függetlenedése után vált külön a 90-es évek elején.

A szakadár köztársaságban élő, orosz anyanyelvű lakók állampolgárságot is kaptak, amivel Moszkva megakadályozta, hogy a terület visszatérjen a román többségű Moldovához.

Túlélték a mariupoli polgárok a furcsa bombatámadást

Az ukrán hatóságok szerint több száz (más források szerint több mint ezer) ember bújt meg abban a színházban, amelyet bombatámadás ért szerda délután Mariupolban. A korábbi híradások arról szóltak, hogy a kijelölt óvóhelyen tartózkodókra ráomlott az épület. 

A legfrissebb hírek szerint azonban bár az épület súlyosan megrongálódott, de nem temette maga alá az ott rejtőzőket. Mostanára sikerült eltakarítani a törmeléket annyira, hogy kiszabadíthassák az épületben rekedteket; 

a legtöbben sértetlenül megúszták a bombatámadást.

 

A II. világháború óta nem menekültek ennyien európai országból

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa sajtótájékoztatót tartott a legfrissebb menekültügyi adatokkal. Eszerint eddig több mint 3 millió menekült hagyta el Ukrajnát - írja a Guardian.

A szervezet szerint ez a legmagasabb szám a II. világháború óta Európában.

Az ENSZ oldala szerint Lengyelországba eddig 1,9 millió menekült, Romániába 491 ezer menekült érkezett. Ezt a két országot követi Moldova (350 ezer), Magyarország (282 ezer) és Szlovákia (228 ezer).

Az oldal megjegyzi, hogy pontos számok nem ismertek, mert nem minden menekült regisztrál, hanem egy külföldön élő rokonához költözik.

 

Orosz védelmi tárca: 2,6 millió ember Oroszországba akar távozni Ukrajnából

Az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása csaknem kétezer ukrán településről 2 688 726 olyan ember adatait tartalmazza, aki jelezte, hogy Oroszországba kíván távozni, és ez a lista egy nap alatt 10 657 névvel bővült.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője szerda éjjel kijelentette, hogy

a nap folyamán 31 367 civilt, köztük 89 külföldit sikerült kimenekíteni Mariupolból.

A tábornok szerint mindössze 36 menekült távozott az ukrán kormányerők ellenőrizte területre, a túlnyomó többség azt kérte, hogy Oroszországba vagy az ukrán Zaporizzsja és Herszon megye orosz fennhatóság alá tartozó területeire vigyék őket.

 

Újabb bizonyítékot ígértek az oroszok az állítólagos ukrajnai biolaborokról

Újabb, ukrajnai biolaboratóriumok munkatársaitól származó dokumentumokat tesz közzé hamarosan az orosz védelmi tárca - ígérte Igor Konasenkov vezérőrnagy.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt is hozzátette, hogy ezek egyebek között arról szólnak, hogy 

Ukrajna területéről az Egyesült Királyságba és más európai országokba nagy mennyiségű emberi bioanyagot szállítottak.

Emellett, a szóvivő állítása szerint, az Egyesült Államok egy harkivi laboratóriumban titokban tanulmányozta, hogyan lehet denevérek segítségével betegségeket emberre átvinni.

 

A horvát hatóságok is lefoglaltak luxusjachtokat

A horvát kormány lefoglalt három luxusjachtot a fiumei és a közép-horvátországi betinai és skradini kikötőben – jelentette a Jutarnji List című horvát napilap csütörtökön. 

Horvátország először blokkolta a vagyonát olyan orosz milliárdosoknak, akik az Európai Unió szankciós listáján szerepelnek az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt.

A fiumei kikötőben lévő Royal Romance nevű luxusjacht értéke 180 millió dollár,

és a lap szerint Viktor Medvedcsuk, ismert ukrán üzletemberé, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként tartanak számon. A másik két hajó tulajdonosáról nincsenek információk.

Egy szlavón bródi (Slavonki Brod) cég számláját is zárolták a hatóságok. A Djuru Djakovic termoenergetikai létesítmény Kft. tulajdonosa, Alekszej Mordasov, az egyik leggazdagabb orosz – írta a lap. Hozzátették: megbízható források szerint

Zágráb még három hajót tervez lefoglalni,

valamint további hat orosz érdekeltségű vállalat számláját zárolni.

Hamis videón adta meg magát az ukrán elnök

Az Ukrajna 24 televízió közlése szerint hekkerek törték fel a csatorna weboldalát, és feltöltöttek oda egy videót, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök letette a fegyvert az oroszok előtt – állítja a tévécsatorna vezetése, amely figyelmeztet: a videó ügyes hamisítvány – írja a Világgazdaság.

 

Csehország újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnába

700 millió korona értékű fegyverszállítmányról döntött a cseh kormány – közölte Vít Rakušan belügyminiszter. 

A Radio Prague emlékeztetett: Csehország korábban is küldött hadisegélyt Ukrajnának, akkor 750 millió korona értékben szállított lőszert, gépkarabélyokat és légelhárító rakétákat. A mostani szállítmány összetételéről a belügyminiszter nem tájékoztatott.

 

Putyin: nem titkolom, nem lesz könnyű

Az orosz elnök most először ismerte el, hogy országa súlyos árat fizet a szankciókért – írja a Wall Street Journal. Vlagyimir Putyin televíziós beszédében arról beszélt: mélyreható gazdasági átalakításra lesz szükség Oroszországban.

Nem titkolom el, nem lesz könnyű. Az infláció és a munkanélküliség  ideiglenesen emelkedni fog. A feladatunk, hogy ezeket a kockázatokat minimalizáljuk.

Az orosz elnök gazdaságélénkítő intézkedéseket ígért: a nyugdíjak emelését és az állami foglalkoztatottak bérének kiegészítését, magasabb minimálbért, valamint az orosz vállalkozások támogatását. De elmondta azt is, hogy a Banka Rosszija nem kezd féktelen pénznyomtatásba, és az állam nem fogja szabályozni a fogyasztói árakat sem.

Rakétatalálat ért egy kijevi toronyházat

Legalább egy ember meghalt, három pedig megsebesült, miután rakétatalálat ért egy lakóépületet Ukrajna fővárosában, Kijevben – közölte az ukrán katasztrófavédelem.

A főváros Darnickij kerületében lévő toronyépületet helyi idő szerint hajnali 5:02-kor érte a találat, tűzoltókat és mentőket küldtek a helyszínre.

A tizenegyedik és magasabb emeletekről evakuálták az embereket és elkezdték a romok alatt rekedt emberek felkutatását.

Ezernél is többen voltak az összeomlott mariupoli színházban

A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán bombatámadás ért – derül ki Vadim Bojcsenko polgármester éjszakai közléséből. Ukrán oldalról az országot február 24. óta támadó orosz erőket vádolták a bombázással, az orosz védelmi minisztérium szerint azonban a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel.

A mariupoli drámaszínház óvóhelyként működött Fotó: AFP / EYEPRESS

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a „gyetyi” (gyermekek) feliratot festették fel.

Foó: MAXAR TECHNOLOGIES / AFP

A városvezetés korábbi közlése szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el.

 

Történelmi újjáépítésre készül az ukrán elnök

Bár még nem ért véget az orosz-ukrán háború, az ukrán elnök legutóbbi videóbeszédében kijelentette: már dolgoznak a háború utáni helyreállítási programokon.

– Megígérem mindenkinek, minden ukránnak, aki elvesztette otthonát, hogy az állam mindent helyreállít!

Bízom benne, hogy gyorsan sikerül újjáépíteni államunkat, bármekkora legyen is a kár. Történelmi újjáépítés lesz. Egy projekt, amely éppúgy inspirálja a világot, mint a szabadságunkért folytatott harcunk – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

 

Panamai hajókat ért rakétatalálat

Panama szerdán azt jelentette be, hogy a zászlaja alatt közlekedő három hajót rakétatalálat ért a Fekete-tengeren az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. Senki nem sebesült meg, de az egyik hajó elsüllyedt – tájékoztatott a közép-amerikai ország tengerhajózási hivatala.

 

Az ukrán vezérkar csütörtökre virradóra közölte, hogy az orosz haditengerészet továbbra is blokkolja a közlekedést a Fekete-tenger északnyugati részén. Korábban Kijev arról számolt be, hogy emiatt már mintegy 100 hajó rekedt ukrán kikötőkben, illetve felségvizeken.

 

Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa

A ENSZ több tagállama kezdeményezték New Yorkban helyi idő szerint szerdán, hogy az ukrajnai háború fejleményei miatt másnap tartson rendkívüli ülést a világszervezet Biztonsági Tanácsa. Erre szerintük elsősorban a romló humanitárius helyzet miatt van szükség.

A brit ENSZ-misszió a kérést bejelentve úgy fogalmazott: az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszország háborús bűnöket követ el, mert civileket is célba vesz.

A BT-ben Oroszország is köröztet egy határozati javaslatot, amely a "sérülékeny helyzetben lévő" ukrajnai civilek védelmére, továbbá a humanitárius segítség és a távozni kívánó lakosság útjának szabaddá tételére szólítana fel, de anélkül, hogy megemlítené Moszkva felelősségét a háborús helyzet kialakulásában. A javaslatról várhatóan pénteken szavaznak is a tanácsban, de diplomaták szerint nincs igazán esély arra, hogy elfogadják, mert nem szólít fel a harcok beszüntetésére és az orosz csapatok kivonására.

Egy másik, francia-mexikói javaslatot, amely azonnali tűzszünetre szólít Ukrajnában, rámutatva a humanitárius helyzet súlyosságára, a tervek szerint az ENSZ Közgyűlése vitat majd meg, mert a BT-ben orosz vétó fenyegeti.

 

Az orosz elnök leszámolna az árulókkal

Vlagyimir Putyin azzal vádolta a nyugatot, hogy el akarja pusztítani Oroszországot, de a belső ellenségnek is üzent legújabb videójában. Az orosz elnök fogadkozott: megtisztítja Oroszországot a söpredéktől és az árulóktól – írja a Bloomberg. Putyin hozzátette: az orosz emberek mindig is felismerték az igazi hazafikat és az árulókat is a soraikban, és utóbbiakat kivetették maguk közül, „mint egy muslincát, amely véletlenül repült a szájukba”. Ennél is messzebb ment, amikor azt mondta:

Meg vagyok győződve arról, hogy a társadalmunkat csak megerősíti ez a természetes és szükséges öntisztulás, megerősíti a szolidaritásunkat, az összetartásunkat.

A Bloomberg emlékeztetett: Oroszországon belül is egyre többen éles kritikát fogalmaznak meg az Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatban. Moszkva az inváziót „különleges hadműveletnek” nevezi, és azt állítja: az Ukrajnától elszakadni kívánó területek oroszajkú lakosságát védi az „ukrán fasisztákkal szemben”. A Kreml ragaszkodik álláspontjához, hogy polgári célpontokat nem támad, civilekre nem lő.

 

Bulgáriából vagy Szlovákiából kaphatnak erős légvédelmet az ukránok

Az Egyesült Államok védelmi minisztere bolgár, illetve szlovák kollégájával tárgyal a héten arról, hogy a birtokukban lévő S-300-as  típusú rakétarendszerekből adjanak az ukránoknak. A szovjet gyártmányú, nagy hatótávolságú föld-levegő rakéták kezelését az ukrán hadsereg jól ismeri, így kézenfekvő lenne ezeket adni az ukránoknak.

 

Az Egyesült Államok harci drónokat küld Ukrajnába

Washington először küld repülőket Ukrajnának azóta, hogy február 24-én az orosz támadást indítottak. A hadieszköz-támogatás is része annak a csaknem egymilliárd dolláros hadisegélynek, amelyet Joe Biden jelentett be szerdán. A támogatás részeként az ukránok légvédelmi rendszereket és páncéltörőket is kapnak – írja a Financial Times. A lapnak nyilatkozó amerikai védelmi minisztériumi forrás szerint ütőképes drónokat küldenek, de személyzetet nem.

Szerdán történt az orosz-ukrán háborúban

  • Putyin valódi fenyegetést látott az ukrán atomfegyverekben, és a Pentagon irányításával előállított biológiai fegyverekben
  • Washingtonban háborús bűnösnek nyilvánították Putyint, aki szerint ez megbocsáthatatlan; Moszkvából kitiltották Bident és külügyminiszterét
  • A lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő kedd éjszaka Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel, szerdán már az Európai Tanács elnökével egyeztettek az ukrán helyzetről
  • Az ukrán elnök szerint már májusban béke lehet az országban, és most már az orosz külügyminiszter szerint is van esély a megállapodásra
  • Szerdán folytatódnak a fegyverszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, egy béketervezet is kiszivárgott, de az ukránok állítják, az nem tükrözi az álláspontjukat
  • Rendkívüli tanácskozást tartottak a NATO-tagországok védelmi miniszterei Brüsszelben
  • Szlovákia újabb NATO-csapatokat fogadna, a legrosszabbra készülnek, Csehországban a többség támogatná a NATO-erősítést
  • Az oroszok menekítik a pénzüket Csehországból, drága lesz a Sberbank-ügyfelek kártalanítása

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában