Balra tolódik Németország a választások után?

Németországban több mint hatvan éve nem fordult elő, hogy kettőnél több párt kellett a kormánykoalíció megalakításához, amennyiben a jobboldali CDU/CSU pártszövetséget egy pártnak tekintjük. Márpedig a nyolc éve hatalmon lévő nagykoalíció vezető ereje, a CDU/CSU olyannyira meggyengült (több mint tíz százalékpontot veszíthet előző eredményéből), hogy a szociáldemokratákkal (SPD) kialakított együttműködés folytatása esetén is harmadik párt bevonására lehet szükség. A nagykoalíció folytatása azonban valószínűtlen – írja a Magyar Nemzet.

Egyikük sem szereti ezt a helyzetet, mindketten kompromisszumra kényszerültek az elmúlt nyolc évben, egymáshoz közeledve a politikai középre mozdultak el, elvesztették identitásukat

– mondta el a lapnak Hettyey András a vasárnapi parlamenti választásokkal kapcsolatban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az öt-hat kormányalakítási forgatókönyv közül három tűnik a legvalószínűbbnek: az első kettő szerint a Zöldekkel és a liberális FDP-vel fognának össze a szociáldemokraták, vagy a CDU/CSU, a harmadik változat pedig az lenne, hogy az SPD a Zöldekkel és a Die Linkével alkotna úgynevezett vörös-vörös-zöld koalíciót.

A sok nézeteltérés miatt mindenképpen bonyolódna a döntéshozatal, de az utóbbi változat lenne a legextrémebb. Ez lenne a legtöbb változást generáló koalíció, amely nagyon balra tolná Németországot

– véli Hettyey András, utalva az egykori keletnémet kommunista állampárt utódpártjának tekinthető Die Linkére.

A pártnak van egy erős szélsőbaloldali szárnya, főleg fiatal aktivistákról, tartományi képviselőkről van szó, akik szélsőbaloldali gondolatokat fogalmaznak meg: a kapitalizmus elutasítása, a cégek kisajátítása, a lakbérek hatósági díjszabása, a NATO elutasítása

– sorolja a példákat a szakértő, de hozzáteszi: egy új kormányban a Die Linke lenne a leggyengébb szereplő, tehát e radikális pozíciók nem biztos, hogy érvényre jutnának. Szerinte a külpolitikában mindenképpen kritikusabb, harciasabb kormánya lenne Németországnak egy vörös-vörös-zöld koalíció esetén, főleg emberjogi kérdések, uniós jogállami kérdésekben, illetve a Kína és Oroszország elleni fellépésben.