Járvány

2020.05.19. 06:34

A valóság cáfolja az ellenzéki pártok alaptalan támadásait

A kormány hamarosan visszaadhatja a különleges jogköröket, miután sikerült megfékezni a járványt. Az ellenzék viszont folyamatosan támadta a végül hatékonynak bizonyult intézkedéseket. Az elmúlt hónapokban semmi sem volt elég jó a baloldalnak abból, amit a kabinet tett. Az ellenzéki politikusok szemrebbenés nélkül állítottak valótlanságokat az egészségügyi védekezés, a gazdaságélénkítés vagy éppen az érettségi kapcsán.

Ma már látszik, hogy sikeresen szervezte meg a kormány a koronavírus elleni védekezést, ezért Orbán Viktor szombaton úgy fogalmazhatott: „a járvány megfékezéséért vívott csatát fényesen megnyertük” – és hozzátette, ez azért sikerült, mert az összes döntést időben meghozták, és mert mindenki – vidékiek, budapestiek, egyedülállók, családok, idősek és fiatalok – egyaránt felelősségteljesen viselkedett hazánkban − írja a Magyar Nemzet.

Diktatúrát kiáltottak

Amikor március végén az Országgyűlés elfogadta a koronavírus-törvényt, a Jobbik szabályozást kritizáló és a diktatúra bevezetését vizionáló elnökének, Jakab Péternek a miniszterelnök azt mondta: lehetőséget kapnak majd, hogy bocsánatot kérjenek a kormánytól, amikor az visszaadja a különleges jogköröket.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter most vasárnap már megerősítette,

május végéig tarthat a különleges jogrend, de az ellenzék feltehetőleg nem fog bocsánatot kérni, pedig a diktatúrázás mellett a sikeresnek bizonyuló védekezés lépéseit mindvégig kritizálták.

A Jobbik és a Demokratikus Koalíció (DK) már február 29-én – napokkal az első magyarországi beteg március 4-én történt regisztrálása előtt – közleményben kifogásolta, hogy nem megfelelő a lakosság tájékoztatása. A momentumos Donáth Anna pedig később azon kesergett, hogy irániak voltak az első betegek, mert szerinte ez a miniszterelnöknek jelentett politikai előnyt. „Az volt az első reakciónk, hogy ilyen nincs, hogy ekkora szerencséje legyen Orbán Viktornak” – fogalmazott kendőzetlenül az EP-képviselő.

Az ellenzéknek a digitális oktatásra való átállás sem volt elég korai. A DK március 13-án, pénteken közleményben követelte az iskolák bezárását, ami a következő hétfőn meg is történt.

Hazánkban az első fertőzés regisztrálása után tizenkét nappal került sor az online oktatás bevezetésére. Ausztriá­ban ehhez 21, Olaszországban 34 nap kellett.

A DK később az érettségi megtartásával sem volt megelégedve, április 21-én Gyurcsány Ferenc on­line petíciót indított, halasztást követelve. „Egészen elképesztő, hogy a járvány csúcsidőszakában akarják megtartani az érettségit. Nem is tudom, kinek juthat az eszébe ilyen őrületes döntés” – fogalmazott a kezdeményezést bejelentve a DK elnöke. Aztán kiderült, baj nélkül sikerült írásban lebonyolítani a vizsgákat.

Lélegeztetőgép újratöltve

Az egészségügyi védőfelszerelésekkel kapcsolatban is kritizált az ellenzék. Kifogásolták, hogy nincs elég maszk, védőruha és lélegeztetőgép az országban. Szabó Tímea április 20-án a parlamentben egyenesen azt hánytorgatta fel, miért juttatott a kormány a határon túli magyaroknak is a maszkokból, amikor az egészségügyben dolgozóknak nem jut elég. A párbeszédes képviselő vállalhatatlan kirohanása során azt is állította, hogy a magyarországi halálozási ráta a legmagasabb az egész világon. Egy héttel később már azt panaszolta Szabó Tímea, hogy a rengeteg – 86 millió – rendelkezésre álló maszkból nem kapnak a kórházak dolgozói.

„Orbán Viktor és Kásler Miklós szó szerint halálba küldenek embereket” – mondta a Párbeszéd politikusa, és egy állítólagos önkéntes ápolóra hivatkozva azt állította, hogy például friss, nyílt hasi sebbel küldtek haza egy beteget a kórházból. „Hibát hibára, tragédiát tragédiára halmoznak” – jelentette ki Szabó Tímea. Később

egyértelművé vált, hogy nem omlott össze az egészségügy, nem voltak tömeges megbetegedések a kórházi alkalmazottak körében, és lélegeztetőgép – amely az 1998–2002 közötti első Orbán-kormány ellenzéki kritikáiban is főszerepet kapott – is jutott minden súlyos betegnek.

A munkát sem becsülik

Orbán Viktor április 6-án jelentette be a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit. Az ellenzéknek viszont nem volt elég erős a csomag. Igaz, a százszázalékos egészségügyi béremelés, amit a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Liberálisok, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd pár nappal korábban még a válság alatt is reálisnak tartott, nem volt benne az akciótervben, aminek kihirdetése előtt két nappal Gyurcsány Ferenc azt jósolta, hogy mindössze ezernégyszázmilliárd forintot fordít majd a kormány a gazdaságra.

Az intézkedések bejelentése napján pedig közleményben úgy fogalmazott: „a gazdasági csomag mentőöv helyett fullasztó hullámokat kínál. Pedig a kormány kilencezermil­liárdos, a GDP közel húsz százalékát kitevő csomagot jelentett be, és pár nap múlva már azt is tudni lehetett, hogy csak három állam – Olaszország, Németország és Spanyolország – fordít GDP-arányosan többet gazdaságélénkítésre az EU-ban, mint hazánk”. Mindez nem zavarta Dobrev Klárát abban, hogy egy Facebook-videóban Európa legkisebb gazdasági mentőcsomagjának nevezze az intézkedéseket.

Pedig április közepén már

a Nemzetközi Valutaalap is azt jósolta, hogy Málta után Magyarország GDP-je csökken majd a legkevésbé a járványvédelmi korlátozások ­miatt az unióban.

Gyurcsány Ferenc egy, az ATV-nek adott interjúban azt is kijelentette, hogy nem tartható a munkaalapú társadalomnak nevezett gazdaságpolitikai filozófia. A meghozottnál is szigorúbb, a gazdaságot is blokkoló intézkedéseket követelő Jakab Péter pedig április 20-án a parlamentben már azt állította: lassan az egész ország a létbizonytalanság határán él. Tordai Bence a Párbeszéd nevében pedig alapjövedelmet követelt a válságkezelés részeként.

A kormánynak sikerült felkészítenie az egészségügyet a járvány tetőzésére, amelynek az időpontját is pontosan becsülték meg. Május 4-ével fokozatosan megkezdődhetett a korlátozások enyhítése is, amihez az ellenzéknek eddig csak a hatékony védekezés kritizálásával sikerült hozzájárulnia.

Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 11-én.

Ezek is érdekelhetik